Június 8-án indul a magyar űrhajós

Frissítették az Axiom 4-es (Ax-4) küldetésének tervezett indítási dátumát, amelyben a magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor is részt vesz.

Az eredeti tervek szerint az Axiom 4-es (Ax-4) küldetésének keretében Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós is útnak indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az eredeti tervek szerint az indításra május 29-én került volna sor, azonban a Hunor – Magyar Űrhajós Program Facebook-oldalán bejelentett

legfrissebb információk alapján a misszió rajtja június 8-ra tolódott.

Kapu Tibor mellett három másik űrhajós is helyet kap a személyzetben: az amerikai Peggy Whitson, az indiai Shubhanshu Shukla, valamint a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski is részt vesz a küldetésben.

Tavaly májusban jelentették be, hogy Kapu Tibor lesz a következő magyar asztronauta, aki kutatásokat végezhet a világűrben, Cserényi Gyulát pedig tartalékosként választották be a programba. Kapu Tibor minden erejével igyekszik majd növelni az ország és a magyar tudósok presztízsét: több tucat kísérletet végez majd a Nemzetközi Űrállomáson, de több meglepetéssel is készül a magyaroknak.

A június 8-ra tervezett misszió legénysége a felbocsátás előtti két hetet már karanténban tölti. Addig folytatódik a felkészülésük, miközben Cserényi Gyula tartalékos már más feladatokkal foglalkozik, hiszen ő majd a földi irányítás munkáját segíti.

Egy orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa abból az alkalomból, hogy a tervek szerint hamarosan Kapu Tibor személyében egy második magyar is az eljut az űrbe.  

Farkas Bertalan – aki 1980-ban a Szojuz-35 és Szojuz-36 űrhajókon repült Valerij Kubaszov szovjet űrhajóssal – most a RIA Novosztyival szintén azt közölte, hogy május végére tervezik annak a nemzetközi missziónak a végrehajtását, amelynek a második magyar űrhajós is része lesz. Elmondása szerint a legénységet egy amerikai asztronauta fogja vezetni, Kapu Tibor mellett egy indiai vadászpilóta és egy lengyel mérnök is a tagja lesz, és 14 napig tartózkodnak majd a Nemzetközi Űrállomáson, az ISS-en.

Az első magyar űrhajós azt is elmondta, hogy ő maga is részt vett Kapu Tibor és a többi  magyar űrhajósjelölt felkészítésében, és jelen lesz a misszió indításánál is (Kapu Tibor korábban szintén beszélt arról, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el).

„A repülést május végére tervezik. Jól felkészültek. Most, ha a program változik, az nem rajtuk fog múlni. Sok tényező van: meteorológia, technikai problémák. Természetesen Magyarország számára ez egy újabb nagy eredmény lesz”

– mondta Farkas Bertalan az orosz hírügynökségnek.

Az űrhajós emlékeztetett arra is, hogy a repülés során a legénység, és különösen Kapu Tibor tudományos kutatást is végeznek majd a súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait illetően. Emellett azt is közölte, hogy Magyarországon az 1980-ban végrehajtott repülésének 45. évfordulóján is lesz egy ünnepség.

A magyar űrprogram (HUNOR) egy izgalmas fejezetet nyitott 2021-ben, amikor elindult egy olyan kezdeményezés, amely lehetőséget adott a magyar kutatóknak, hogy közvetlenül részt vegyenek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kutatásokban. Egyik legfontosabb képviselője ennek a programnak Kapu Tibor, Farkas Bertalan után a második olyan magyar kutatóűrhajós, akinek lehetősége lesz az űrutazásra.

A magyar program célja, hogy élénkítse a hazai űrszektort, és kiemelkedő karrierlehetőségeket teremtsen az országon belül, segíteni fogja az űrszektor további fejlődését. További célja, hogy felkeltse az űrtudomány iránti érdeklődést a magyarok, különösen a fiatalabb generációk körében –nyilatkozta korábban az új  magyar űrhajós. A HUNOR olyan erősségekre és űrkutatási hagyományokra épít, mint az űrtáplálkozás, az élettudományok és a sugártan.

„Nyílt felhívást tettünk közzé magyar egyetemek, vállalatok és kutatók számára, hogy bemutathassák, milyen tudományos kísérletet végeznének az űrben. Tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze Magyarország minden tájáról, amelyek végrehajtásában kulcsszerepem lesz” – emelte ki a magyar kutatóűrhajós.

Kapu Tibor betekintést  adott a HUNOR-program tudományos portfóliójába is. Hazai egyetemek, kutatóműhelyek és cégek egyedülálló tudományos és technológiai kísérleteit hajthatja végre majd az űrállomáson, a mikrogravitáció és a világűr speciális környezeti feltételeit kihasználva.

A kísérletcsomagban szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja, folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban. Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást, míg a mikrogravitáció által okozott látásromlás kezelésének módszereit is teszteli majd egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.

Gyermekkorában két nagy álma volt Kapu Tibornak: az egyik, hogy harci repülőgépekkel repüljön, a másik pedig, hogy egyszer a legnagyobb színpadon képviselhesse Magyarországot a saját mezével, amin rajta van a neve és a magyar zászló.

Kapu Tibor kiemelte, hogy

45 év után újra magyar megy a világűrbe, ami megerősíti a nemzetközi térben elfoglalt pozíciónkat az űrkutatás területén.

Elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe.

A magyar űrprogram egyik legfontosabb célja az, hogy bemutassa, Magyarország kis ország, de gazdag történelemmel, rengeteg tehetséges emberrel és nagy álmokkal rendelkezik. A magyar nyelvet kevesen beszélik, de annál több tehetséges emberrel büszkélkedhetünk. Az űrhajós számára nemcsak az a cél, hogy képviselje hazáját, hanem hogy inspirálja a fiatalokat, hogy elérjék az álmaikat, ahogyan ő is tette, a szülei példáját követve.

„Az a legnagyobb motivációm, hogy másokat is arra ösztönözzek, hogy kemény munkával, eltökéltséggel és önmagukba vetett hittel elérhetik álmaikat”

– mondta Kapu Tibor.

Az űrhajós számára az igazi felelősség nemcsak az, hogy végrehajtsa a kutatásokat az ISS-en, hanem hogy képviselje a jövő kutatóit is. Ahogy ő fogalmazott, „nem sokan mondhatják el, hogy munkájuk a csillagokból is látható, de ti igen. Nem egyedül repülök, hanem hozzátok is hozom a ti álmaitokat”.

A magyar űrhajós kifejezte örök háláját hazájának: „Nem lehetek büszkébb arra, hogy képviselhetem Magyarországot ezen a színpadon. Saját focimezem van, rajta a nevemmel és zászlómmal, és a csapatom itt ül mellettem ennél az asztalnál. Ez életem egyik legnagyobb lehetősége.”

A magyar kutatói közösség jelentős aktivitással vett részt a kísérleti programok kidolgozásában. Ezek között szerepelnek anyagtudományi, sugárzástani, biotechnológiai és mikrobiológiai kutatások, amelyek célja az űrbéli környezet hatásainak jobb megértése. Kiemelt projekt a sugárzásmérő eszközök fejlesztése, amelyek kisebbek és hatékonyabbak a korábbiaknál, valamint az űrben tapasztalható sugárzás hosszútávú hatásainak elemzése.

A magyar űrkutatási program egyetemekkel, kutatóintézetekkel és ipari szereplőkkel szoros együttműködésben valósul meg. A projekt nem csupán tudományos jelentőségű, hanem gazdasági szempontból is ígéretes, hiszen a fejlesztések hosszú távon a piacon is alkalmazható termékekké válhatnak.

Kapu Tibor szerepe kulcsfontosságú a magyar kísérletek végrehajtásában. Az egyik kiemelt kutatási terület a légköri modellezés, amely során egy forgatott folyadékgömb segítségével vizsgálják a légörvények kialakulását. Ez a kísérlet segíthet a földi időjárás pontosabb modellezésében és az űrbeli atmoszféra viselkedésének megértésében. A magyar tudományos és ipari szereplők egyre nagyobb szerepet kaphatnak a nemzetközi űrkutatásban – emelték ki a műsorban.

A HUNOR-program fontos lépés Magyarország űrtevékenységének fejlődésében, amely hosszan tartó eredményeket hozhat a tudomány, a technológia és a gazdaság területén.