kulcsár edina
Több mint 40 év után újra űrhajóst küldhet Magyarország a világűrbe, és már a kiválasztott is megvan: várhatóan Kapu Tibor indulhat el élete kalandjára, Cserényi Gyula pedig a földi irányítóközpontból segíti majd társát. Ha pedig bármilyen váratlan akadály közbejön, ő is úgy készül, hogy elindíthassák az űrbe kollégája helyett. A két újdonsült magyar kutatóűrhajós exkluzív interjút adott a Ripostnak.
A magyar űrkutatás hatalmas mérföldkőhöz érkezett: 44 évvel Farkas Bertalan űrutazása után újra fénysebességre kapcsolhat egy magyar űrhajós, hogy meghódítsa a világűrt és kutatásokkal segítse a magyar egyetemeket, cégeket és kutatókat. A 2021-ben életre hívott HUNOR-programra 247 férfi és nő jelentkezett összesen. Mára kiválasztották azt a két személyt, akik a legalkalmasabbak arra, hogy részt vegyenek a programban és megkapják a teljes űrhajós kiképzést: a terv szerint Kapu Tibor kutató-űrhajósként a világűrben, míg Cserényi Gyula tartalékos kutató-űrhajósként a földi irányítóközpontban azon lesznek, hogy elvégezzék a magyar tudósok által összeállított kísérleti csomagokat. Mielőtt elutaznak Houstonba, hogy ott befejezzék a kiképzésüket, az űrhajósok exkluzív interjút adtak lapunknak.
Kapu Tibor és Cserényi Gyula között már a kiválasztási folyamat során kiváló összhang és barátság alakult ki, így egy percig sem volt köztük rivalizálás. Jelenleg mindketten a küldetés sikerére összpontosítanak.
Természetesen az elsődleges célja mindenkinek az volt, hogy repülő űrhajós lehessen
— mondta lapunknak a villamosmérnök végzettségű Cserényi Gyula, aki - bár maga is szívesen repülne az űrbe - nagyon örül Tibor sikerének és abban bízik, hogy a következő alkalommal talán őt is elindítják, most azonban várhatóan a földi irányítóközpontban járul majd hozzá a küldetés sikeréhez.
Mi rettenetesen élvezzük azt, amit most csinálunk, számunkra ez nem munka, hanem hivatás. Bármikor újrakezdenénk!
— magyarázza a gépészmérnök végzettségű Kapu Tibor, aki hozzáteszi: nemcsak a gyakorlati feladatokat élvezik, hanem a tanulást is, még akkor is, ha néha egy-egy tudományterület különösen nehéz számukra.
Kapu Tibor a hobbija révén talált rá a lehetőségre.
A kosárlabdázás és a futás mellett az ejtőernyős ugrás a hobbim. A HUNOR-programról is egy ejtőernyős csoportban hallottam. Egy kiváló ugró azzal a mondattal hirdette: ha az ugráshoz elég bátor vagy, próbáld ki ezt is
— meséli. A 32 éves fejlesztőmérnök a munkában töltött öt évében kipróbálta szakmája szinte minden lehetséges területét: dolgozott az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, az autóiparban, sőt egy ideig külföldön is. Családja és párja cseppet sem lepődött meg azon, hogy Tibor beadta a pályázatát a HUNOR programba.
Pályájuk során Cserényi Gyulával már a HUNOR-program előtt is keresztezték egymás útjait, ugyanis Gyula erősáramú villamosmérnökként az autóiparban dolgozott közel 10 évig a Bosch-nál, ahol Tibor munkatársa volt. Mindjárt a diploma megszerzése után helyezkedett el a nemzetközi cégnél, és egészen a pályázat beadásáig hűséges volt munkahelyéhez, majd, miután elfogadták a pályázatát, három hét alatt fel kellett hagynia addigi szakmájával. A 35 éves férfinak már vannak gyermekei: amikor jelentkezett a programba, a nagyobb még csak egyéves volt, majd a kiképzés alatt megszületett a második gyermekük is, ő most egyéves.
"Korábban találkoztam az Európai Űrügynökség egyik pályázati kiírásával, de akkor nem jelentkeztem, amit borzasztóan megbántam. Amikor hallottam a Magyar Űrhajós Programról, eldöntöttem, hogy megpályázom a lehetőséget, már csak azért is, hogy ne mondhassam azt, hogy meg sem próbáltam" — magyarázza.
Emlékszem, épp altattuk a kicsit, amikor elmondtam a feleségemnek. Meglepődött, de első pillanattól kezdve támogatott
- számolt be az ötlet családi fogadtatásáról Gyula.
"Örülök, hogy együtt megyünk Amerikába, mert legalább Tibi segíthet a gyerekekre vigyázni" — viccelődik Gyula.
A kiképzés során kevés idejük jutott a családra, ám szeretteik támogatása hatalmas erőt ad nekik a mindennapokban.
Visszatérve a felkészülésre, a tanulásra: a különféle tudományágakkal való megismerkedés elengedhetetlen volt, hiszen az űrben elvégzett kutatásokra egyetlen esély van és ha nem sikerül, magyar fejlesztők több éves munkája mehet kárba, így Tibor vállán nagyon nagy a felelősség. A kutató-űrhajósok tanultak többek között űrdinamikát, űrmérnöki ismereteket és űrorvoslást is. A tudományos felkészültség mellett igen fontos a megfelelő fizikai és pszichés állapot is, ugyanis az űrutazás komoly megterheléssel jár. Az űrutazással járó extrém körülményeket többféleképpen is megtapasztalhatták a kiképzés során.
Amerikában beülhettünk egy csúcstechnológiás gépbe, úgynevezett centrifugába, ami tökéletesen rekonstruálja a felbocsátás során tapasztalt erőhatásokat
— meséli Tibor, majd Gyula arról is beszámol, hogy a pilótaengedély megszerzése mellett milyen további repülési képzéseken vettek részt.
Vadászrepülőben és műrepülőgépben is megtapasztalhattuk az extrém erőhatásokat. A műrepülés azért volt nehezebb, mert ott nem volt rajtunk G-ruha
— magyarázza Gyula, aki arról is beszámolt: az első repülések során még volt hányingerük, ám a képzés végére egyre jobban vették az akadályokat, rengeteget fejlődtek. Tibor már nagyon várja az űrutazást, hiszen évek óta erről álmodozik.
Már a HUNOR-program előtt is rajongtam a rakétatechnológiáért. Már a legeslegelső pillanatokat is nagyon várom, amikor tényleg felülünk a rakétára. Nagyon-nagyon izgalmas lesz. Aztán a kilövés intenzív percei hoznak újabb izgalmakat, majd a súlytalanság megtapasztalása
— lelkendezik Tibor, aki már nagyon kíváncsi, milyen is lehet felülről látni egy napfelkeltét, egy vihart vagy épp a sarki fényt. Tibortól megtudtuk, hogy az internet odafent is működik, így természetesen a szoros időbeosztása mellett családtagjaival és Gyulával is megosztja majd élményeit.
Nem valószínű, hogy a családtagokkal lógok majd a neten, de ajánlják, hogy néhány naponta érdemes felhívni őket
— zárja Tibor, aki Gyulával együtt rendkívül hálás minden támogatásért és igyekeznek mindent megtenni azért, hogy hazánkat méltóképpen képviseljék a nemzetközi űrkutatásban.
Nézd meg az űrhajósok felkészüléséről készült képgalériánkat!