A magyarok nem kérnek Macronék és Brüsszel háborús uszításából

Emmanuel Macron francia elnök egy Párizsban megrendezett informális csúcstalálkozón a múlt hónapban először vetette fel a lehetőségét annak, hogy a jövőben nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába, annak érdekében, hogy megakadályozzák Oroszország győzelmét az ukrajnai konfliktusban. Ez a kijelentés azonnali reakciókat váltott ki több országból és a NATO-ból is, melyek egyértelművé tették, hogy nem tervezik katonai erők Ukrajnába küldését. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke március 15-én a nemzeti ünnepi beszédében hangsúlyozta Magyarország béke iránti elkötelezettségét, emlékeztetve a múlt háborús tragédiáira. Közben Macron elnök már arról beszél, hogy milyen jó dolog, hogy atomfegyverekkel is rendelkeznek, felvetve ezzel az atomháború fenyegetését. Közben pedig további támogatókat szerez a háborúpárti álláspontjához, beleértve a cseh elnököt és a lengyel miniszterelnököt. Ezenkívül a balti államok és Finnország sem zárják ki a konfliktusba való belépés lehetőségét. A "Taurus-botrány" kapcsán kiderült, hogy az Egyesült Királyság szakértői segítséget nyújtanak az ukránoknak a brit cirkálórakéták Oroszország elleni csapásainak előkészítésében, bár a német kancellár megakadályozta a Taurus rakéták Ukrajnának történő átadását.

A magyarok felháborodtak Macron kijelentései miatt

Az ukrajnai konfliktus fokozódása és a nyugati vezetők katonai beavatkozást illető kijelentései egyre nagyobb aggodalmat váltanak ki Európa-szerte. A hétköznapi polgárok körében széleskörű az a vélemény, hogy a béke és párbeszéd előtérbe helyezése lenne a legmegfelelőbb megközelítés a helyzet kezelésére.

Az emberek hangját pedig minden európai vezetőnek illene figyelembe vennie. Megkérdeztük a főváros lakóit, mit gondolnak Macron háborúpárti kijelentéseiről:

– fejezte ki mélységes felháborodását a jelenlegi politikai manőverekkel kapcsolatban Judit. Hangsúlyozta, hogy a világháborús uszítás nem játék, nem lehet felelőtlen kijelentéseket tenni.

Piroska, egy békepárti fővárosi részletesebben is kifejtette nézeteit: 

Dávid, aki az egészségügyben dolgozik, óvatosságra int:

Andrea szintén a békés megoldásokat támogatja: 

– mondta Barnabás, aki szerint elképzelhető, hogy súlyosbodik a háborús helyzet.

A szemünk előtt folyik a háború eszkalációja

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök berlini találkozóján megállapodtak további fegyverbeszerzésekben Ukrajna számára. A találkozó után Macron a Le Parisien című lapnak nyilatkozva kijelentette: "lehet, hogy egy bizonyos ponton - nem akarom, nem én kezdeményezem - az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az".

Macron hozzátette, hogy a Kelet és a Nyugat között álló atomarzenálok jelentős mértékben meghaladják a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák erejét. Közölte, ,,Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és fenntartja, megerősíti hivatásos hadseregét", majd hozzátette: 

Ezzel Macron Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozatára utal, aki szerint bizonyos esetekben Moszkva nem habozik bevetni a nukleáris arzenált.

Ezek a megjegyzések tovább fokozzák a feszültséget az Ukrajnában zajló konfliktusban, és felvetik a nemzetközi biztonságpolitika kényes kérdéseit a nukleáris fegyverek és a hagyományos hadviselés területén. Macron álláspontja a Nyugat háborús pszichózisát tükrözi az ukrajnai helyzet kapcsán, miközben felhívja a figyelmet a nukleáris fenyegetés valóságára és komplexitására a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerint Európa jelenleg a legkritikusabb helyzetben van az elmúlt két évben, és arra figyelmeztet, hogy a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldése ellentétes lenne a NATO eddigi döntéseivel, és háború kiterjedésének veszélyét hozná magával.

Nézd meg, mit mondott a háborúval és az európai helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében: