Macron megismételte, NATO-katonákat kell küldeni Ukrajnába

Oroszországnak nem szabad megnyernie a jelenlegi orosz-ukrán háborút. A Nyugatnak addig kell támogatnia az ukrán népet és az ukrán hadsereget, amíg csak arra szükség lesz – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Prágában sajtótájékoztatón, miután tárgyalásokat folytatott Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel.

A Prágába látogató Macron azt mondta az ottani franciáknak, hogy itt az ideje, hogy Ukrajna szövetségesei fellépjenek, mert közeledik egy pillanat „Európánkban, amikor helyénvaló lesz nem gyávának lenni”.

 Macron azt mondta, kitart a megjegyzései mellett, szerinte „stratégiai ugrásra” van szükség.

Ukrajna orosz inváziójára utalva Macron azt mondta, Franciaország és Csehország „jól tudja, hogy a háború visszatért a földünkre [Európába], hogy egyes megállíthatatlanná vált hatalmak nap mint nap kiterjesztik a fenyegetést, hogy megtámadjanak minket, és meg kell majd felelnünk a történelemnek” a szükséges bátorsággal.

Emmanuel Macron azt mondta: fontosnak tartja és támogatja azt a cseh kezdeményezést, hogy az európai unión kívüli országokban közösen lőszert vásároljanak Ukrajnának.

Petr Pavel szerint keresni kell Ukrajna támogatásának lehetséges új formáit, s meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is. A cseh elnök hangsúlyozta: kizárólag tanácsadói segítségről, és nem katonai egységekről lehet szó.

A francia elnök később Petr Fiala cseh kormányfővel cseh-francia stratégiai partnerségi akciótervet írt alá, amely a 2024-2028-as évekre szabályozza a kétoldalú együttműködést számos területen, egyebek között a védelmi, biztonsági és a menekültügyi politikában, valamint az atomenergia hasznosításában és fejlesztésében.

Emmanuel Macron, aki Petr Pavelnél és Petr Fialánál a francia atomenergetikai cégek csehországi működéséért lobbizott, kora este a cseh-francia atomenergetikai fórumon is részt vett. A francia Orano és a cseh CEZ energetikai művek megállapodást írtak alá, miszerint a cseh atomerőművek számára az urándúsítást az eddigi szállító, az orosz TVEL helyett a francia cég fogja elvégezni.

A francia EDF állami villamosenergetikai társaság, amely Európában az atomerőművek legnagyobb hálózatát működteti, a dél-koreai KHNP céggel együtt még versenyben van a régebbi cseh atomerőmű, a Dukovany új energiablokkjainak megépítésére kiírt nemzetközi pályázaton.

Nukleáris háború veszélyével járhat, ha a Nyugat katonák küldésével beleavatkozik az orosz–ukrán konfliktusba – így látja az M1-nek nyilatkozó elemző. Halkó Petra azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Emmanuel Macron a héten nem zárta ki NATO-csapatok küldését Ukrajnába. A francia elnök kijelentése nagy vihart kavart, több ország vezetője azonnal sietett közölni, hogy ezt nem támogatja. A magyar kormány továbbra is a mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.

Folyamatosak a harcok Ukrajnában, és az áldozatok száma egyre növekszik. Bahmut város közelében állomásozó ukrán katonák mégis arra panaszkodtak, hogy több nehézfegyverre és lőszerre lenne szükségük az ellenség visszatartásához.

Az Európai Unióban sokan támogatják az ötletet, hogy Ukrajna katonai segítséget kapjon a harcok folytatásához. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn még ennél is tovább ment és azt mondta: nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön a háborúban” – mondta a francia elnök, aki csütörtökön ismét kiállt a korábbi nyilatkozata mellett és azt mondta:

az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatban minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.

A nyilatkozat után számos szövetséges állam utasította vissza az ötletet, többek között Németország, Svédország, Spanyolország, Olaszország, a V4-es országok, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is.

De a támogatók is megszólaltak, köztük az Európai Bizottság elnöke, aki az Európai Parlament ülésén azt mondta: az uniónak fel kell készülnie a háborús kockázatokra.

„Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-s tagállamok fegyveres erőit. Az elmúlt években sok illúzió szertefoszlott. Köztük az is, hogy a béke állandó” – mondta Ursula von der Leyen.

A kijelentés a háború kiterjedésének veszélyével jár – reagált csütörtökön az ügyre Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: Magyarország nem vesz részt ilyen akciókban.

„Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani, ugyanúgy, ahogy eddig sem tette. Némi megnyugvásra ad okot, hogy európai vezetők sora tette világossá az elmúlt napokban, hogy nem akarnak katonákat küldeni a frontra” – mondta Szijjártó Péter.

Az orosz elnök a csütörtöki évértékelő beszédében azt mondta: Oroszország nem készül Európa megtámadására. Majd üzent azoknak is, akik azt fontolgatják, hogy harcoló alakulatokat küldjenek Ukrajnába.

„Emlékszünk azok sorsára, akik egyszer már küldtek csapatokat hazánk területére. Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink, amikkel csapást mérhetünk a területükre. Mindez egy nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezethet. Hát nem értik ezt?” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Emmanuel Macron kijelentése nem az európai uniós polgárok érdekeit helyezi előtérbe

– fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Halkó Petra úgy fogalmazott: ez nem az uniós polgárok konfliktusa, ezért is sajnálatos, hogy a vezető politikusok nyilatkozatai is folyamatosan változnak.

A szakértő szerint a háborúba való beavatkozás egy nukleáris háború esélyét is magában hordozza. Ezért egyre többen látják úgy, hogy Európai Uniónak a béke pártján kellene állnia.

A NATO jelenleg érvényben lévő döntéseivel homlokegyenest ellentétes minden arról szóló terv, illetve megnyilatkozás, hogy esetleg európai katonák tűnjenek fel Ukrajnában – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezetőt a csádi kollégájával, Mahamat Saleh Annadiffal közös sajtótájékoztatóján kérdezték Emmanuel Macron francia elnök friss nyilatkozatáról, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva rendkívül veszélyesnek nevezte az eszkaláció veszélyével járó kijelentéseket.

„Mert a helyzet pattanásig feszült, és egy pattanásig feszült helyzetben a szavaknak, a kijelentéseknek is sokkal nagyobb súlyuk van, mintha békés környezetben tennék meg őket” – mondta.

Ezért nagyon fontos, hogy sziklaszilárdan és világosan képviseljük saját álláspontunkat. Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani – figyelmeztetett.

Majd úgy vélte, az némi megnyugvásra ad okot, hogy számos európai vezető világossá tette, hogy nem fognak ők sem csapatokat vezényelni Ukrajnába, ami amúgy homlokegyenest ellentétes lenne a NATO továbbra is érvényben lévő döntésével is. „Tegnap Rómában az olasz külügyminiszter kollégával tárgyaltam, aki szintén világossá tette a számomra, hogy Olaszország sem hajlandó katonák küldésére”.

Az észak-atlanti szövetség két évvel ezelőtt kimondta, hogy nem hadviselő fél, s mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal – emlékeztetett.

„Ez egy érvényben lévő, valamennyi NATO-tagország egyetértésével meghozott NATO-döntés. És ezt a döntést egyelőre nemhogy nem írtuk felül, még csak nem is vitattuk meg, hogy esetleg módosítsuk” – húzta alá.

Így minden olyan megnyilatkozás, terv, amely arra vonatkozik, hogy esetleg európai katonák tűnjenek fel Ukrajnában, az a NATO jelenleg érvényben lévő döntésével homlokegyenest ellentétes – szögezte le.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva érintette emellett az Európai Bizottság elnökének háborús kockázatokkal kapcsolatos megszólalását is. Annyit mondott, hogy amióta Ursula von der Leyen vezeti a brüsszeli testületet, azóta az Európai Unió biztonsági és gazdasági helyzete is csak romlott.

„Úgyhogy jó lenne, hogyha a mandátumból hátralévő kis időben már nem tenne olyan nyilatkozatokat, nem hozna olyan döntéseket, melyek az európai helyzetet akár gazdasági, akár biztonsági szempontból tovább rontanák” – fogalmazott.

A miniszter végezetül megismételte, hogy Magyarország, amely Ukrajna szomszédságában közvetlenül szembesül a háború borzalmaival, továbbra is a béke pártján áll.

Van egy egyértelmű történelmi tapasztalat, amely úgy szól, hogy minden háború tárgyalással ér véget. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán e tekintetben egy kérdőjel maradt, vagy egy kérdés, ami úgy szól, hogy mikor kerül sor ezekre a tárgyalásokra – jelentette ki.

Ugye két lehetséges válasz van: hamarabb vagy később. És a kettő hatása között az a különbség, hogy ha később kerül sor ezen tárgyalásokra, akkor több ember hal meg, ha hamarabb, akkor meg kevesebb – fűzte hozzá.

„Mivel a vége úgyis tárgyalás lesz, ezért mi azt szorgalmazzuk, hogy ez legyen minél előbb, (…) hogy minél több ember életét meg lehessen menteni” – összegzett.