Emmanuel Macron összevissza beszél, háborúba sodorná Európát

Emmanuel Macron francia elnök február 26-án, egy Párizsban tartott informális csúcstalálkozón szólt először arról, hogy a jövőben nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése, hogy Oroszország ne nyerhesse meg az ukrajnai háborút. Ezután egy sor ország, az USA, Németország és a NATO-főtitkára is jelezte, nem áll szándékukba katonák küldése Ukrajnába. Orbán Viktor pedig március 15-i ünnepi beszédében is világossá tette: "mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra."  Kijelentette: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.

Macron azóta a saját álláspontja mellé állította a cseh elnököt, a lengyel miniszterelnököt, és már Finnország, de a balti államok sem zárják ki a belépést a háborúba. A Taurus-botrány kirobbanásával az is napvilágot látott, hogy a brit cirkálórakéták Oroszország elleni csapásainak előkészítésében a szigetország szakértői segítik az ukránokat. Ugyanakkor a német kancellár eddig megakadályozta, hogy Németország Taurusokat adjon az ukránoknak.
Ilyen előzmények után került sor pénteken Macron, Scholz kancellár és Tusk lengyel miniszterelnök berlini találkozójára, ahol Ukrajna számára további fegyverbeszerzésekről állapodtak meg.
A találkozó után Macron a Le Parisien című lapnak azt mondta: 

Közölte, Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és fenntartja, megerősíti hivatásos hadseregét". Oroszországra utalva hozzátette: "Nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek bennünket, nem egy nagyhatalommal állunk szemben. Oroszország atomfegyverekkel rendelkező középhatalom, a GDP-je sokkal alacsonyabb, mint az európaiaké, alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé" - hangoztatta a francia elnök. Macron ezzel Vlagyimir Putyin nyilatkozatára utalt, hogy bizonyos esetekben Moszkva nem habozik bevetni a nukleáris arzenált.
Az éles háborúpárti nyilatkozatok után a Politico értesülése szerint Macron nyilatkozott egy ukrán tévének, és közölte, hogy országa arra fogja kérni Oroszországot, hogy a párizsi olimpia idejére legyen tűzszünet Ukrajnában. „Ez a béke üzenete”, Franciaország az olimpiai mozgalom szellemében kérné ezt az oroszoktól. Erre az ötletre egyébként az oroszok egyből reagáltak is, szerintük Emmanuel Macron francia elnöknek fel kellene hagynia a fegyverek Kijevbe küldésével.

Megszólalt az olasz kormány is a berlini hármas találkozóval kapcsolatban. Az olasz védelmi miniszter szerint nem hozhat döntéseket szűk körű találkozókon két vagy három ország a 27 tagú Európai Unión belül. Közölte:  Olaszországban "mindenki aggódik, és sokan félnek" az ukrajnai háborús helyzet esetleges rosszabbodása miatt, és a hatvanmilliós Olaszországban igen kevesen állnak készen háborúba menni!"    Antonio Tajani külügyminiszter pedig Corriere della Sera napilapnak nyilatkozva azt mondta: Róma az első pillanattól az Európa kapujában álló Ukrajna oldalán áll, "de nem állunk háborúban Oroszországgal. A mi célunk a béke elérése, nem pedig a háború kiszélesítése" - szögezte le az olasz diplomácia vezetője. Tajani korábban azt mondta, "hiba lenne belépni Ukrajnába. Nekünk segítenünk kell Ukrajnát védekezni. De ha mi belépünk háborúzni Oroszországgal, ez a harmadik világháború kockáztatását jelentené".

Szijjártó Péter: most a legkritikusabb a helyzet Európában
 

Az elmúlt két év és lassan egy hónap alatt most a legkritikusabb a helyzet Európában, a világháborús veszély réme egyre erőteljesebb - írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán, mielőtt elutazott az EU külügyminisztereinek tanácskozására. A nyugat-európai vezetőknek be kellene látniuk, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos stratégiájuk megbukott, és ha csak fele annyi energiát tettek volna a béketeremtésbe, mint a fegyverszállításokba, már rég fegyverszünet lenne" - fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, ehelyett francia vezetéssel, a "legjobb védekezés a támadás" elvét alkalmazva, immár a direkt világháborús veszély szítása zajlik.
A szárazföldi csapatok lehetséges Ukrajnába küldése a háború kiterjedésének veszélyét hozza magával, ráadásul totálisan ellentétes az eddigi NATO-döntésekkel - hangsúlyozta. 

 - írta Szijjártó Péter.