Erről szól valójában az ukrán háború?

Óriási lehetőség az Egyesült Államok pénzügyi, gazdasági köreinek egy újabb, nagy európai uniós fegyverbeszerzés – jelentette ki Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Kiss Rajmund elmondta: egy Franciaországból, Németországból és Lengyelországból álló új formáció az Európai Unió piacain kívülről szeretne fegyverekhez jutni, légi elhárítást és nehéz tüzérséget ugyanis szinte sehonnan nem lehet beszerezni, csak az Egyesült Államokból.

Az európai vezető politikusok szerinte kettős beszédet folytatnak. Azt mondta, Macron elnök még Berlinben is megerősítette a Scholz-találkozó után, hogy megegyeztek abban: Ukrajna támogatása nem jelentheti az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódását, ugyanakkor folyamatosan arról beszélnek a háború kitörése óta, hogy Európa, hogyan bünteti majd meg Oroszországot.

Rámutatott: két nagy politikai vélemény ütközik jelenleg az Európai Unióban. Az egyik a „miénk”, amely szerint azonnali tűzszünetre és békére van szükség, és a másik alternatíva – ezt képviseli Franciaország, Németország, Lengyelország és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is – amelyik szerint bármi áron folytatni kell Ukrajna katonai támogatását. Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök február végi bejelentése, amely a szárazföldi csapatok küldését irányozta elő, „felkavarta az állóvizet” – tette hozzá.

Kiss Rajmund arról is beszélt: 2023 júliusa óta próbálják befolyásolni az európai uniós vezetők a német közvéleményt és az Európai Unió tagállamainak közvéleményét is, hogy inkább háborúpárti legyen. A Bundestagban a képviselők kétharmada ennek ellenére azt szavazta meg, hogy nem lehet 500 kilométer hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnának eladni.

Emlékeztetett rá, 2022. január végén a német vezetők, köztük Scholz kancellár, még ötezer sisakról beszéltek, most pedig már cirkáló, nagy hatótávolságú rakétákat is szállítanának Ukrajnának, amit az európai polgárok szerencséjére a Bundestag nem szavazott meg.

Kiss Rajmund a műsorban úgy fogalmazott: bizonyára folynak háttértárgyalások egy esetleges tűzszünetről és békekötésről, de ezek eredményességét egyelőre több tényező is befolyásolja. Három hónapon belül választunk Európa jövőjéről és az Egyesült Államokban is választásra készülnek – mondta.

A politikusok nem fogják bevallani, hogy az elmúlt két évben több százezer ember meghalt majdnem hogy feleslegesen, több ezer milliárd euró kifizetésre került, több száz milliárdok mentek fegyverre, és nem történt semmi – mondta.

Megfogalmazása szerint egyelőre nem tud olyan béketervet elképzelni, amelyet Oroszország és Ukrajna el tud fogadni. Még minimum egy háborús évet végig kell szenvedni ahhoz, hogy higgadtabban, kulturáltan le tudjanak ülni a világ nagyhatalmainak vezetői egy olyan közvetítő jelenlétében, aki élvezi Ukrajna és Oroszország bizalmát is – mondta Kiss Rajmund.

Emmanuel Macron francia elnök egy interjúban megerősítette, hogy talán „valamikor” szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.

Macron a Le Parisien című lapban szombat este megjelent interjúban hangsúlyozta, lehet, hogy egy bizonyos ponton – nem akarom, nem én kezdeményezem – az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az.

„Franciaország erőssége az, hogy képesek vagyunk erre” – mondta a pénteken készült interjúban, miután hazatért Berlinből, ahol találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, a három ország közötti egységet demonstrálva.

A Le Parisiennek adott interjújában az elnök azt mondta, nagyon gyorsan Németországba akartam menni, hogy ne kezdjünk vitát az esetlegesen felmerülő stratégiai nézeteltérésekről: ilyenek nem léteznek. Hozzátette, a kancellár és köztem soha nem volt nézeteltérés. Nagyon hasonlóan látjuk a célokat és a helyzetet. Csak az a mód, ahogyan ezeket értelmezzük, különbözik.

Hozzátette, „Németország stratégiai kultúrája a nagy óvatosság, a be nem avatkozás, és távolságtartás az atomenergiától. Egészen más modell, mint Franciaországé, amely rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és fenntartja, megerősíti hivatásos hadseregét”.

A francia elnök hozzátette, hogy pénteken lemondott kijevi útjáról Berlin javára, és azt ígérte, hogy a látogatásra a következő hetekben sor kerülhet. Hangsúlyozta továbbá a Franciaország és Németország által nyújtható segítség kiegészítő jellegét.

„Nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek bennünket, nem egy nagyhatalommal állunk szemben” – mondta. „Oroszország atomfegyverekkel rendelkező középhatalom, a GDP-je sokkal alacsonyabb, mint az európaiaké, alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé” – hangoztatta a francia elnök.

Egyre veszélyesebb nyilatkozatokat tesz a francia elnök. Emmanuel Macron most arról beszélt, hogy Franciaország nem fél Oroszországtól, mert az atomfegyvereik biztonságot jelentenek. A francia elnök emellett azt is kijelentette, hogy francia katonák indulnak Ukrajnába. Emmanuel Macron körül egy háborús koalíció is kialakulóban van, pénteken a német kancellárral és a lengyel miniszterelnökkel egyeztek meg Ukrajna támogatásának megerősítéséről. Az olasz külügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO megjelenne Ukrajnában, az a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetne.

„Franciaország nem fél, védve vagyunk és készen állunk. Van egy doktrínánk az atomfegyvereink felhasználására és nem helyes megfenyegetni egy olyan országot, amelynek atomfegyverei vannak” – monda Emmanuel Macron egy interjúban, amiről az Index.hu számolt be.

A francia elnök ezzel arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin arról beszélt, Moszkva kész atomfegyvereket is bevetni, ha Oroszországot fenyegetés éri. A portál szerint Emmanuel Macron kijelentette:

francia katonákat küldenek Ukrajnába, nincsenek vörös vonalak, ugyanis ahogy fogalmazott, ő az elnök és ő dönt.

Az elmúlt hetekben folyamatosan Oroszországot fenyegeti, és arról beszél Emmanuel Macron, hogy nem szabad kizárni a NATO csapatok küldését Ukrajnába. Gyávasággal is megvádolta azokat, akik nem akarják katonákkal támogatni Kijevet. Csütörtökön pedig azt mondta, mindent meg kell adni Kijevnek, és semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

„Ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron francia elnök Jacques Delorsnak, az Európai Bizottság korábbi elnökének búcsúztatási szertartására érkezik a párizsi Invalidusok dómja díszudvarára 2024. január 5-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

Macron kijelentései szakadást okoztak a nyugati szövetségesek között. Washington és több európai ország – köztük Magyarország – ugyanis határozottan ellenzi a NATO-csapatok küldését Ukrajnába. Viszont egyre többen támogatják a francia elnök ötletét.

„A nyugati országoknak és az Egyesült Államoknak sem kellene teljesen elleneznie, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába” – mondta a finn külügyminiszter a Politicónak. Elina Valtonen szerint semmilyen lehetőséget sem szabad kizárni.

„Oroszországot el kell pusztítani”

A Magyar Nemzet pedig arról írt, hogy a lett elnök is hadba szólít Moszkva ellen. Edgars Rinkevičs a vörös vonalak eltörléséről, Ukrajna győzelméről és egy latin kifejezést használva Oroszország elpusztításáról beszélt.

Az észt miniszterelnök pedig kijelentette: nem lehet békéről tárgyalni, és addig kell folytatni a háborút, ameddig Oroszország be nem látja, hogy nem győzhet. Mások mellett Finnország, Lengyelország, a balti államok és Csehország politikusai is támogatásukról biztosították a francia elnököt.

Elemzők szerint Emmanuel Macron, illetve a többi háborúpárti nyugati politikus

a saját politikai és gazdasági érdekeik miatt akarja belesodorni Európát a háborúba.

Egy új háborús koalíció is formálódik, ugyanis Olaf Scholz pénteken Berlinben fogadta Emmanuel Macron francia elnököt és Donald Tusk lengyel kormányfőt, és megállapodtak: addig támogatják Kijevet amíg kell.

„Még több fegyvert fogunk beszerezni Ukrajna számára, méghozzá az egész világpiacról. Ez egy jó előrelépés. Másodszor, a haditechnikai eszközök gyártását is bővíteni fogjuk Ukrajnával együttműködve” – mondta a német kancellár, hozzátéve: Ukrajna pénzügyi támogatását is növelni fogják, hogy még több fegyverszállítmány indulhasson el.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: eltökéltek abban, hogy Oroszország nem győzhet ebben a háborúban.

„Mi hárman ma egységesen és ugyanolyan tisztánlátással tekintünk az ukrajnai helyzetre. Elhatároztuk, hogy soha nem hagyjuk Oroszországot győzni, és a végsőkig támogatjuk az ukrán népet. Ez erőt jelent nekünk és biztonságot Európának” – fogalmazott a francia elnök.

Donald Tusk pedig azt mondta, Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar, hogy Ukrajna helyzete javuljon.

Moszkva közben közölte: hadviselő félnek tekint minden országot, amelyik katonát küld Ukrajnába.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter pénteken úgy fogalmazott, a NATO részéről hiba lenne belépni Ukrajnába, az ugyanis a harmadik világháborúval fenyegetne. Moszkva nemrég csapatokat küldött az orosz-finn határra, most pedig – 2023 után ismét – atomfegyvereket szállított Fehéroroszországba.