Mi köze Mártonnak a libához és mit ünneplünk pontosan a neve napján?

Pannónia területén már a honfoglalás előtt is volt Szent Márton nap. Később Szent István a zászlóira Szent Márton képét festette, cserébe azért, mert álmában segítette őt az ország megvédésében. Így lett Szűz Mária után Szent Márton is az ország pártfogója, akire november 11-én emlékezünk. Milyen hagyományok köthetők ehhez a naphoz és miért pont libát eszünk ilyenkor?

Ki az a Szent Márton?

Szent Márton a mai Szombathely területén született 316-ban vagy 317-ben, egy római elöljáró fiaként. Fiatalon, 12 évesen tért át a kereszténységre, amit családja nem nézett jó szemmel. Apja akaratából katona lett, a római császárt szolgálta, de miután megjelent neki álmában  Jézus, Isten szolgálatába állt. Kolostort alapított Ligugéban (Franciaország), majd Tours püspöke lett. Híres volt segítőkészségéről és jóindulatáról. Rá emlékezünk Márton napon.

A Márton nap eredete

Szent Márton napját már a rómaiak is november 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja, ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Matis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, és így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.

Mi köze Mártonnak a libához?

A legenda szerint amikor Szent Mártont püspökké akarták választani, a küldöttek elől ő a ludak óljába bújt el, azok azonban a gágogásukkal elárulták, így 371-ben Márton végül püspök lett.

Ezért kell libát enni ilyenkor a hiedelmek szerint

Ilyenkor van a 40 napos adventi böjt utolsó napja, amikor lehet húst enni és ilyenkor volt időszerű a tömött libák levágása. Ennek fényében Márton napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig is, azért, hogy jó termésű legyen az egész év. Régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek ezen a napon, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. Egy másik hiedelem szerint azért illik Márton napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem teszi, az egész évben éhezni fog.

Milyen Márton napi néphagyományaink vannak még?

Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, "Szent Márton fehér lovon érkezik", vagyis enyhe lesz a tél, ha "barna lovon jön", vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz ez idő.

Ezek a hagyományok is a Márton naphoz kötődnek

• Ezen a napon a sült liba mellcsontjából az időjárást is meg szokták jósolni. Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, de ha vörös, vörösesbarna, akkor hideg tél várható.
• Márton napja jelentette egykor a paraszti év végét és a számadás idejét.
• Régen ezen a napon fizették ki a cselédeket, és a fizetség mellé ajándékba egy libát is kaptak, hogy ezzel is tizedeljék a jószágokat.
• Ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok.
• A „püspökfalat” kifejezés is Márton napról ered: szokás volt a papnak küldeni a libából, különösen a hátsó részéből.
• Márton napra már iható az újbor, ezért a libaétel mellé a kiforrott újborral volt szokás koccintani.
• A legenda szerint Szent Márton nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése is.
• A népi hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozhatta.