Marics Peti
Rengeteg hiedelem és hagyomány kapcsolódik ehhez a jeles naphoz, amit már a honfoglalás előtt is megtartottak. Mire emlékezünk Márton napon és miért pont libát eszünk ilyenkor? Most kiderül!
Pannónia területén már a honfoglalás előtt is volt Szent Márton nap. Később Szent István a zászlóira Szent Márton képét festette, cserébe azért, mert álmában segítette őt az ország megvédésében. Így lett Szűz Mária után Szent Márton is az ország pártfogója, akire november 11-én emlékezünk. Milyen hagyományok köthetők ehhez a naphoz és miért pont libát eszünk ilyenkor?
Szent Márton a mai Szombathely területén született 316-ban vagy 317-ben, egy római elöljáró fiaként. Fiatalon, 12 évesen tért át a kereszténységre, amit családja nem nézett jó szemmel. Apja akaratából katona lett, a római császárt szolgálta, de miután megjelent neki álmában Jézus, Isten szolgálatába állt. Kolostort alapított Ligugéban (Franciaország), majd Tours püspöke lett. Híres volt segítőkészségéről és jóindulatáról. Rá emlékezünk Márton napon.
Szent Márton napját már a rómaiak is november 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja, ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Matis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, és így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.
A legenda szerint amikor Szent Mártont püspökké akarták választani, a küldöttek elől ő a ludak óljába bújt el, azok azonban a gágogásukkal elárulták, így 371-ben Márton végül püspök lett.
Idén olcsóbb a libacomb
Idén több libát hizlaltak Márton napra az állattartók, miközben a feldolgozókból is olcsóbban kerül a kereskedelembe a termék, amit a Magyar Lúdszövetség elnökének reményei szerint a fogyasztók is megéreznek majd - mondta a Világgazdaságnak Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke.
Ilyenkor van a 40 napos adventi böjt utolsó napja, amikor lehet húst enni és ilyenkor volt időszerű a tömött libák levágása. Ennek fényében Márton napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig is, azért, hogy jó termésű legyen az egész év. Régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek ezen a napon, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. Egy másik hiedelem szerint azért illik Márton napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem teszi, az egész évben éhezni fog.
Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, "Szent Márton fehér lovon érkezik", vagyis enyhe lesz a tél, ha "barna lovon jön", vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz ez idő.
Ilyen a Márton nap más országokban
Jó néhány országban ünneplik még a Márton napot, mindenhol egy kicsit másképp. Lengyelországban például felvonulással, ünnepléssel és speciális kiflisütéssel emlékeznek meg Szent Mártonról, a szegények megsegítőjéről. Máltán ilyenkor diót, mogyorót vagy narancsot kapnak a gyerekek, Floridában pedig november 11-én jön a „mikulás”, vagyis Szent Márton, aki ajándékot visz a gyerekeknek. Németországban, Ausztriában és Hollandia egyes részeni fáklyás felvonulást tartanak, aminek a végén meggyújtják a Márton-tüzeket. Portugáliában az egész ország ünnepel ilyenkor. Összegyűlnek a családok, barátok, sült gesztenyét esznek és bort isznak.