Továbbra is várjuk a kínai befektetőket

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mondott a világ egyik legnagyobb rendezvényén, a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expo keretében, Sanghajban. Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik, a nyugat és kelet között – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői közleményében.

A miniszter kiemelte: „büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában. A keleti nyitás sikerét pedig az mutatja, hogy 2023-ban a külföldi tőkebefektetés (FDI) már több mint egyharmada (34 százaléka) érkezik hazánkba keleti országokból, miközben ez 2010-ben 10 százalék alatt volt”.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromostöltőket és teljes autókat is.

Nagy Márton véleménye szerint jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI állomány 2030-ra akár megduplázódhat. Az erős FDI beáramlásnak három fontos előnye van.

Először is makroszinten jelentősen emelkednek a beruházások, a termelés és az ország külkereskedelme. 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a 100 százalékot miközben az ország exportkomplexitása továbbra is a világ élvonalába tartozhat, mindez segít abban, hogy az uniós fejlettség 90 százalékát elérhetjük az évtized végére.

Másodsorban mikroszinten, a magyar vállalatok fejlődése számára az FDI multiplikatív hatása jelentős, mind horizontális mind pedig vertikális hatás tekintetében. A horizontális integráció a k+f tevékenység összekapcsolódását, egyetemi együttműködéseket, tudományos és innovációs parkokat jelent, míg a vertikális integráció a beszállítói láncokon keresztül ad lehetőséget a magyar cégeknek arra, hogy új, modern technológiákat megismerve minél feljebb lépjenek – részletezte a miniszter a közlemény szerint.

A kormány célja, hogy egyre több Tier1-es, azaz legmagasabb szintű magyar beszállító legyen a Magyarországon működő gyárak ellátási láncaiban.

Harmadsorban a nagyobb kereskedelmi aktivitás lökést adhat a logisztikai ágazatnak. A logisztikai szektor jelenleg a GDP 5 százalékát adja, amit 10 százalékra kell növelni az évtized végére. Fontos, hogy a Magyarországon előállított árukat, magyar fuvarozók szállítsák el.

A tárcavezető megállapította, hogy az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának ugyanakkor három előfeltétele van. Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, elegendő és olcsó energiát, emellett megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt szükséges biztosítani.

A miniszter szerint

az Egy övezet egy út kezdeményezés (BRI) jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje.

Nagy Márton kiemelte, hogy bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, ennek ellenére a BRI-hoz tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a magyar részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony. Magyarországnak érdemes növelnie a BRI alá tartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai FDI beáramlásnak köszönhető termelés és kereskedelem akadálymentesen megvalósuljon.

Az expó kapcsán Nagy Márton tárgyalást folytatott az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csak a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem emellett regionális pénzügyi központtá is kíván válni.

A kormány – tekintettel arra, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon – elkötelezett abban, hogy az ICBC fióktelepet nyisson Magyarországon.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar-kínai kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt időszakban, hiszen legutóbb október közepén járt magas szintű delegáció Kínában, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével több együttműködési megállapodás aláírására is sor került, köztük az ICBC-vel is.

Kínai autógyár érkezhet hazánkba, a jelek a világ legnagyobb elektromos autógyártójára, a BYD-ra utalnak. Magyarország és Kína együttműködése a 2010-es kormányváltás óta sikersztorivá érett, az ázsiai óriás ugyanis hazánk kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és idén ismét a legnagyobb külföldi befektetője.

A hazai akkumulátorgyártásba való kínai nagyberuházásokhoz is kapcsolódna egy elektromos autókat készítő kínai autógyár érkezése. A BYD (Build Your Dreams) több európai országban is nézelődik, Magyarország is ott van a jelöltek között – írja a G7.hu gazdasági hírportál. A BYD a konnektorról tölthető, tisztán elektromos és plug-in hibrid autók egyik legnagyobb gyártója.

A vállalat tavaly 1,86 millió akkumulátoros autót adott el, és a hibrideket is beszámítva darabszámra ezzel már ők a világ vezetői a szegmensben.

Főleg az olcsóbb, népautó-kategóriákban erősek; a gyártási láncuk elképesztően hatékony, szinte a teljes vertikumot házon belülre vitték a lítiumbányászattól a mikrocsip-, akku- és autógyártásig.

Magyarországon már több üzemük működik: Komáromban kisebb e-buszgyáruk van, Fóton most építenek akkumulátor-összeszerelő üzemet, Pátyon pedig Huawei telefonokat gyárt az egyik leányvállalatuk.

Miközben Kínában tavaly egy év alatt tripláztak, az exportjuk csak most indul be. Európában 18 országban értékesítenek, a magyarországi megjelenést épp a héten jelentették be.

Három típussal (Atto 3, Dolphin, Seal) indulnak. 2030-ra az európai e-autópiacon a három legnagyobb között akarnak lenni.

Az ázsiai cég európai megjelenését azonban megnehezítheti, hogy az olcsó kínai e-autóktól tartó Európai Bizottság szeptemberben francia kezdeményezésre vizsgálatot indított a dömpingárakkal vádolt kínai exportőrök ellen. Ennek a vége büntetővámok bevezetése lehet. A kínai gyártók ennek a kivédése miatt is érdekeltek abban, hogy a gyártást Európába hozzák. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország több, európai gyártást tervező kínai autógyár horizontján is ott van.

A BYD akár két európai gyár építésében is gondolkodik. Tavasszal ugyanis a Financial Times értesülése szerint öt lehetséges helyszínnel számolt: Német-, Francia-, Spanyol- és Lengyelország mellett Magyarországgal. A döntés még idén megszülethet, a cél, hogy a gyártás már 2025-ben elinduljon – olvasható a G7.hu-n.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vang Csuan-fu, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnöke (j) a BYD autógyárban, a dél-kínai Sencsenben. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

„Ma már egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogyha egy kínai beruházás Európába jön, az nagyon nagy valószínűséggel Magyarországra jön” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter e heti kínai látogatása alkalmával. A tárcavezető hozzátette: a kínai beruházások nélkül a magyar gazdaság nem tudott volna beruházási rekordokat dönteni az elmúlt években. Tavaly például 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra.

„A kínai abszolút high-tech beruházásoknak köszönhetően a beruházási rekordunkat idén az esztendő végére meg fogjuk duplázni. És ebben a beruházási rekordban hatalmas szerepe van annak, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontja lett. Mégpedig főleg abban az iparágban, amely az európai gazdaság jövőjét a következő évtizedekre alapvetően fogja meghatározni” – fogalmazott Szijjártó Péter.