Albérletbe költöznél? Nem árt, ha ezekkel a fogalmakkal tisztában vagy!

Megindult a roham az albérletekért, miután kihirdették az idei felsőoktatási ponthatárokat és kiderült, kit hová vettek fel. Az elkövetkező időszakban több tízezer diák keresi majd az új otthonát és köti meg élete első bérleti szerződését. Egy ilyen okirat aláírása előtt azonban nem árt tájékozódni és tisztában lenni néhány alapfogalommal. Ebben segítünk most!

Mi az a kaució?

A kaució az óvadék hétköznapi elnevezése. A kaució tulajdonképpen egy biztosíték, amit a bérlők fizetnek ki a lakás tulajdonosának, még a beköltözés előtt. Az összege általában a bérleti díj kétszerese, de manapság akár a háromszorosa is lehet, a pontos mértékét a tulajdonos határozza meg.

Mi az az óvadék?

Az óvadék ugyanaz, mint a kaució, csak a jogi nyelvben - például szerződésekben - az óvadék szót használják. A törvény is óvadékként hivatkozik erre a biztosítéktípusra. Az óvadék lényege, hogy abban az esetben nyújt biztosítékot, ha a szerződő fél nem teljesítené a szerződésben foglalt kötelezettségét vagy kárt okoz.

Mi az a foglaló?

Ha egy bérleti szerződésben a foglaló kifejezés szerepel, akkor az azt jelenti, hogy egyfajta biztosítékot várnak tőlünk arra, hogy nem gondoljuk meg magunkat. Ez az összeg nem azonos a kaucióval, óvadékkal! Abban az esetben, ha a szerződés nem jön létre, akkor a meghiúsulásért felelős fél elveszíti ezt az összeget. Ha a szerződés gond nélkül megköttetik, akkor pedig a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, például a kaucióba, vagy az első havi bérleti díjba - írja a D.A.S. jogvédelmi biztosító.

Mikor jár vissza a foglaló?

A foglalóról azt sem árt tudni, hogy csak akkor jár vissza, ha a szerződéskötés valami olyan miatt nem jön össze, amiről egyik fél sem tehet. Az előleg már egész más tészta. Ha előleget fizetünk, akkor ez olyan esetben is visszajár, ha meggondoljuk magunkat és mégsem vesszük ki a lakást.

Mikor jár vissza a kaució?

A kauciót a bérbeadó abban az esetben használhatja fel, ha a bérlő megszegi a bérleti szerződést vagy kárt okoz a lakásban. Szerződésszegés lehet például, ha a bérlő nem fizeti ki a bérleti díjat, nem rendezi a lakás közüzemi díjait, holott azt neki kéne. Sor kerülhet a kaució felhasználására akkor is, ha a bérlő összekarcolja a parkettát, betöri az üveget az ajtón vagy tönkreteszi a konvektort. A lényeg tehát, hogy a bérbeadó csak indokolt esetben használhatja fel a kauciót. Az nem az ő pénze, vagyis nem költheti csak úgy el és alapesetben kiköltözéskor a teljes összeg visszajár.

Mi legyen mindenképpen benne egy bérleti szerződésben?

A legfontosabb, hogy legyen valamilyen szerződés, ami tartalmaz néhány alapvető dolgot. Először is legyen tisztázva a szerződés időtartama, vagyis, hogy határozott vagy határozatlan ideig érvényesek a benne leírtak. Ezen kívül tartalmazza a kaució pontos összegét, és azt is, hogy milyen estben nem jár ez az összeg vissza, mire nyújt pontosan fedezetet. A beköltözéskor készítsünk átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ami szintén legyen a szerződés része. Ebben rögzítsük a lakás állapotát és a berendezési tárgyakat. Így elkerülhető, hogy olyat kérjenek rajtunk számon a kiköltözéskor, ami korábban nem is volt a lakásban.

Ezeket sem árt tudni az albérleti szerződésekről

A szerződés aláírás előtt tisztázzuk, kitől vesszük ki pontosan a lakást, illetve hogy milyen kapcsolat fűzi a bérbeadót az ingatlanhoz?! Ő a tulajdonos, vagy csak annak egy képviselője? Ha azt állítja, hogy ő a tulajdonos, akkor kérjük ki a tulajdoni lapot és ellenőrizzük is ezt le. Amennyiben egy másik bérlővel, haszonélvezővel szerződünk, kérjük el az ő bérleti szerződését, a tulajdonos hozzájárulását igazoló dokumentumot és a lakás, ház tulajdoni lapját. Így lehet elkerülni, hogy olyannal szerződünk, aki hivatalosan nem is jogosult a bérbeadásra és lelépjen a pénzünkkel.