kulcsár edina
Létrehozva: 2023.01.19.
Nekünk írták a dalt! - A popzene hőskorát mutatja be a Magyar Zene Háza
"A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai, 1957-től a rendszerváltozásig" címmel nyílik kiállítás a Magyar Zene Házában. A legtöbbet díjazott épületben elsőként látható majd időszaki kiállítás, amely a Magyar Kultúra Napján, január 22-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt és a tervek szerint év végéig lesz látogatható. A Ripost a zártkörű ünnepélyes megnyitón járt.
A politikai cenzúrával átitatott időszak poplegendáit és zenéit felvonultató, "A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai, 1957-től a rendszerváltozásig" című kiállítás ezer négyzetméteren mutatja be interaktív módon a popkultúrát: a ma is élő legendák slágereit, és a hozzájuk kötődő rajongói szubkultúrát. A Magyar Zene Háza elsőként ad otthont időszaki kiállításnak, amely ugyanolyan forradalmi, mint maga az épület és a már benne megszokott más kulturális programok.
"A kiállításon hallható dalok a maguk idejében reményt adtak"
A tárlat ünnepélyes megnyitóján Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter úgy fogalmazott:
Az 1990 előtt szocializálódott korosztály rengeteg szorongást, félelmet hozott magával, egyik legfontosabb feladata ezért, hogy ne adja át a következő nemzedéknek ezeket a frusztrációkat. Azokra a dolgokra emlékezzen, amelyek összetartanak. Akkor leszünk sikeresek, ha követjük László Attila, Charlie és Horváth Attila dalának üzenetét: „itthon otthon vagy”, a többi "rajtad áll".
– mondta a tárcavezető, aki hozzátette: "Bármilyen jó zenének az az értelme, hogy közösséget, kötődéseket teremtsen, azt az érzést, hogy „miénk itt a tér”, vagy éppen kikapcsoljon, felemeljen".
A tárlat nyolc téma köré épül, nyolc teremmel. A kiállított tárgyak között található például 200 gondosan válogatott korabeli lemez, koncerteknek helyet adó klubhelyiség, kóstolható Márka Meggyel és Bambival felszerelt bár, turnébusz, olyan eredeti gitárok, amelyeken maguk az ikonok játszottak. Érdekesség, hogy a tárgyak nem önmagukban érdekesek elsősorban, hanem a hozzájuk készített korszerű installációkkal együtt nyújtja azt az élményt, amellyel korábban nem találkozhatott a látogató.
Baán László a Ripostnak elmondta, hogy "aki ezen a kiállításon végigsétál, akár megélte a kort, akár nem, meg fogja érezni annak hangulatát. Egy igazi, klassz élménnyel fog távozni!"
A rendkívül intelligens, látványos és tartalmas kiállítással teljessé válik az első születésnapját ünneplő Magyar Zene Háza programkínálata, hiszen az intézmény éppen most egy éves, és mára Budapest egyik legnépszerűbb kulturális helyszíne lett. Eddig 800 ezren látogattak el ide, ahol a világszerte egyedülállóan sokrétű, interaktív állandó kiállítás teltházas, ahogy valamennyi más program is, a Hangdómtól és a Kreatív hangtértől kezdve a zenepedagógiai foglalkozásokon át a koncertekig
– mondta a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, hozzátéve, hogy az épület nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a nemzetközi építész szakma legjelentősebb díjait is elhozta, legutóbb az amerikai Architecture MasterPrize nemzetközi versenyen nyert el az építészeti fődíjat.
Elindulunk a Martini Együttestől, az első hazai lemezfelvételtől, és megérkezünk a Sziget Fesztiválig, ahol a rajongók végre megérezték a szabadság szelét. A technológia térben például egy turnébusszal találkozhat a látogató, amelyben Deák Bill Gyula, Frenreisz Károly, Török Ádám és sokan mások elmesélnek olyan történeteket, amelyeket kevesen hallottak idáig. Például azt, hogy hogyan hoztak be nyugatról nagy nehezen, titokban dolgokat a Barkasz hátuljába beépítve. A kiállítóterekben egyébként nagy jelentősége van az ilyen és ehhez hasonló installációknak, amelyekből terenként akár 8-10 is található
- tájékoztatta lapunkat Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója, a kiállítás egyik kurátora.
A kiállításon rengeteg érdekességet és élményt találni, nekem ilyen a flippergép, amelyben megjelenik egy virtuális golyó. Ez azt mutatja meg, miközben játszik vele a látogató, hogy milyen nehéz is volt följutni a poplegendáknak csúcsokig. Magyarán mondva, a nyugati turnék mennyi nehézségbe ütköztek, milyen problémás volt az, hogy valamelyik zenész egyáltalán kijusson az országból. Legtöbb esetben nem is sikerült
- mondta el a Ripostnak Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
