Ma van a nemzeti összetartozás napja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostAz Összetartozásunk Tüze egy nemzetközi kezdeményezés, amelyet minden évben június 4-én, a nemzeti összetartozás napján tartanak meg. A trianoni békediktátumra emlékező tábortüzek és gyertyák a világ minden pontján felgyulladnak.
Június 4-én este, pontban 20 óra 26 perckor fellobbanak a lángok mindenütt, ahol magyarok élnek. Trianonra emlékezve a világszerte gyújtanak tüzet a magyar közösségek, immár 7 éve. A Hargitától a Mecsekig, a Tátrától Szabadkáig, Münchenen, Amerikán és Budapesten át egészen a diaszpóra legtávolabbi zugaiba is elér ez a fény. A láng neve: Összetartozásunk Tüze.
A fájdalmas múlt ellenére a tűz most nem rombol: összeköt, világít és lelket melenget. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség által koordinált esemény során a világ magyarsága egyszerre, szimbolikusan gyújtja meg a tábortüzeket vagy gyertyákat.
Popovics Pál, az esemény ötletgazdája, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke korábban a Ripostnak elmondta:
Az a célunk, hogy június 4-én mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, gyúljon meg az Összetartozásunk Tüze! Minél több országban, településen, közösségben, családban csatlakozzanak azok, akik a magyar nemzethez tartozónak érzik magukat
És csatlakoznak is. Idén már 32 országból, 458 településről jelentkeztek és a szám folyamatosan nő. A tapasztalatok szerint utolsó nap ugrik meg mindig a szám, nagyon sokan csak a tűzgyújtás napján csatlakoznak.
A mozgalom, amely a trianoni békediktátum századik évfordulóján született, azóta hagyománnyá vált. Nemcsak egyéni megemlékezés lett belőle, hanem közösségi élmény is. Egyre több helyen nemcsak egy-egy család, hanem egész falvak, városok, önkormányzatok, civil szervezetek közösen gyújtják meg az emlékezés tüzét. Mert a fény, amely összehoz bennünket, sokkal erősebb, mint a távolság, amely elválaszt.
Hat éve indult el kezdeményezésünk, ami mostanra összmagyar eseménnyé vált. Hagyományt teremtettük, így szinte minden földrész sok országának ezernyi pontján minden évben fellobbannak a Nemzeti Összetartozás Napján a tüzek, amelyek az Ukrajnában már ötödik éve dúló háború mielőbbi lezárásának reményeként a béke lángjai is. Ebben az évben június 4-én budapesti idő szerint 20:26-kor gyulladnak meg az Összetartozásunk Tüzei!
- írják a szervezők az esemény oldalán.
Bárhol gyújthatunk tüzet, akár a Kárpátok vonulatain, a Trianon előtti határon, akár egy hegycsúcson, a havasokban, hegygerincen, egy történelmi emlékhelynél, település főterén, tisztáson, réten, folyóparton, egy iskola, templom udvarán, egy családi ház kertjében, de akár három szál gyertyát meggyújtva az otthonunkban.
A budapesti központi rendezvény idén a Parlament előtt lesz, a szokásos Hősök tere helyett, de több civil szervezet és iskola is regisztrált már a fővárosból és több külső kerületben is tartanak megemlékezést.
A gyujtsukmeg.ma oldalon térkép is segít abban, hogy bárki megnézhesse: az ő településén regisztráltak-e már tüzet. Minden egyes kis lángikon egy-egy regisztrált tűz – egy-egy szív, amely dobbanni akar a közösség ritmusára.
Nem a tűz mérete számít, hangsúlyozzák a szervezők, hanem az, hogy egyszerre, ugyanazért lobbanjanak fel a lángok. Egy szál gyertya is éppolyan fontos, mint egy nagy közösségi máglya.
Trianonra emlékezve gyújts te is tüzet!
Így csatlakozhatsz:
- Kattints a csatlakozom gombra
- Végezd el a rövid regisztrációt (magánemberként vagy szervezetként)
- Jelöld be a tűz tervezett helyét. Ha sikerült, erősítsd meg a Mentés gombbal.
- Bátoríts másokat is, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. Június 4-én, magyar idő szerint 20:21-kor a megjelölt helyszínen barátaiddal, ismerőseiddel, családtagjaiddal gyújtsátok meg az Összetartozásunk Tüzét! Mondjatok el közösen egy imát, énekeljétek el a Himnuszt és beszélgessetek.
- Készíts fényképet, rövid videót a helyszínen a tűzről, a résztvevőkről, írd le az eseménnyel kapcsolatos gondolataidat, élményeidet, és töltsd fel a gyujtsukmeg.ma oldalon a fiókodba.
Mit veszítettünk Trianonnal?
A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, a diktátumot végül Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban.
A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország (Horvátország nélküli) területét pedig 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határokhoz közel. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. A magyar állam ezzel elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
A nemzeti összetartozás napja
Családokat szakított szét, emberi sorsokat pecsételt meg a trianoni békediktátum. A történelmi Magyarország sorsát megpecsételő szerződést 1920. június 4-én, az első világháború lezárásaként írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában. A Magyarországra rákényszerített trianoni békeszerződés alapján az ország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. Románia megkapta a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. Az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás napjává tette. Erre emlékezve a világ minden pontján, ahol magyarok élnek, ezen a napon tüzet gyújtanak.
