Kikutatnád a családfád? A levéltáros elmondja, hogy kezdj hozzá!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

Egy régi fénykép, egy megsárgult dokumentum vagy egy nagyszülő emléke is elindíthatja azt a nyomozást, amelynek végén akár évszázadokra visszamenőleg is megtudhatod a családod izgalmas történetét. Szombaton a Levéltári Pikniken is ötleteket kaphatsz a családfakutatás kapcsán.

Június 6-án szombaton 10 órától 21 óráig várják az érdeklődőket a Levéltári Pikniken. A gyermekfoglalkozások és tudományos bemutatók mellett a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület is előadásokkal és kincskereső kalandjátékkal készül. A családfakutatás egyre népszerűbb, vannak, akik csak egy klasszikus családfát szeretnének felrajzolni, mások viszont sokkal mélyebbre ásnak: hosszú időt töltenek azzal, hogy felderítsék, hogyan éltek, mit csináltak az őseik. Ehhez most számos ötletet kaphatnak.

A családfakutatás időigényes, de végül szenvedéllyé válhat. — A régi fényképek hátulját is érdemes megnézni Fotó: Shutterstock/MeganBrady

A családfakutatás fortélyai és trükkjei

Budapest Főváros Levéltárában sok értékes információra tehetünk szert, érdemes a kutakodást még otthon elkezdeni.

Alaposan meg kell nézni a családi fotókat, nemcsak a képet, hanem a hátoldalát is, megkeresni a régi jegyzeteket és kifaggatni az idősebb családtagokat. Az emlékek megszépítenek, megmásíthatnak egyes történéseket, ezért kell mindent ellenőrizni. Akinek elterjedtebb vezetékneve van, mint például Kiss, Kovács vagy Szabó, nekik segítség lehet az édesanyjuk leánykori neve alapján is keresni. Sőt a Levéltár felkeresése előtt érdemes elmenni a Helytörténeti Múzeumokba vagy könyvtárakba, ott is találhatunk iratokat, adatokat. Vannak weboldalak, amik segíthetik a munkánkat. Ezek után, már több adattal érdemes érkezni hozzánk

- mondta el a Ripostnak Dr. Garami Erika főlevéltáros.

A kutatás során több dolog is félrevezető lehet, például a régi újságokban megjelent cikkek.

Érdemes tudni, hogy például a régi írógépeken nem voltak hosszú ékezetek, így lehetnek eltérések a feljegyzésekben. Azt tanácsoljuk, hogy a nevek minden lehetséges változatát érdemes megnézni, így a rövid és hosszú magánhangzóval írt változatokat is. Mivel sokszor hangzás után írták le a neveket, a -cs, ts, -ch, vagy a -g, -gh, -t, -th írásmódok egyaránt előfordulhatnak ugyanarra a névre

- hívta fel a figyelmet a Budapest Főváros Levéltár munkatársa.

A kutatás során jogi korlátozásokba is ütközhetünk, hiszen vannak védett adatok, védett időkörök. Minél régebbi iratok között szeretnénk információt szerezni, annál valószínűbb, hogy szabadon kutatható az irat. Az intézmény kutatószolgálata szívesen segít eligazodni a kutatás folyamatában és arról is tájékoztatnak, hogy hol érdemes még kutatni:

Az újságok jó forrást jelentenek! Nagyon sokan azt gondolják, miért is írtak volna az újságokban a felmenőikről. De sok mindenről szólhat egy iparos, például egy órásmester, vagy egy vendéglős hirdetése. El sem tudják képzelni, mennyi adatot ki lehet nyerni ezekből! Ugyanez vonatkozik a régi telefonkönyvekre, közjegyzői, ipartestületi, cégbírósági iratokra, választói névjegyzékekre is. Ezekből mind-mind számos információt szerezhetünk

- mondta Dr. Garami Erika, majd elmesélt egy történetet annak illusztrálására, hogyan válik szenvedéllyé a családfakutatás.

Érkezett hozzánk egy érdeklődő, aki az édesapjáról, illetve a felmenőiről szeretett volna kutatni és kiderült, hogy a nagypapája az egyik legnevesebb gyárnak volt a főmérnöke. Kikérte a gyár iratait, majd a gyár partnereinek az adatait, mert kiderült, hogy a nagyapa fontos szereplő volt a gyár életében, újításai, szabadalmai voltak. Az utód erről nem sokat tudott, viszont ezek szabadon kutathatóak.

Budapest Főváros Levéltára számos kiemelkedő értékű dokumentumot őriz. A gyűjtemény legrégebbi darabjai közé tartozik egy 14. századból származó oklevél. A levéltár Buda, Pest és Óbuda városnak az egyesülést megelőző, valamint az 1873-as egyesülést követő iratait gyűjti.

Buda város legkorábbi iratainak jelentős része megsemmisült a város 1686. szeptember 2-i visszafoglalásakor. A vár azon része, ahol az iratokat őrizték, felrobbant, így a középkori dokumentumok többsége elpusztult. Ennek következtében a levéltárban 17–18. századi, illetve későbbi iratokat őriz. A levéltár egyik büszkesége a Pest és Buda város kiváltságait megerősítő, I. Lipót által 1703-ban kiadott kiváltságlevél. Gyakran bemutatjuk Buda város tanácsülési jegyzőkönyvét is 1848-ból, különösen a március 16-i bejegyzést, amely a 12 pontot rögzíti. Az intézmény őrzi továbbá Petőfi Zoltán óvodai anyakönyvét, valamint Karinthy Frigyes, József Attila és Rejtő Jenő iskolai dokumentumait is. De számos családi hagyatékot és magánszemélyek által felajánlott dokumentumot is őrzünk

- számolt be Dr. Garami Erika.

A levéltár építészeti tervtára szintén rendkívül gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, számos jelentős építész tervei találhatók meg. A dokumentumok közül az Ybl-hagyaték gyűjteményén belül a Szent István Bazilika terve emelkedik ki. De a központi Vásárcsarnok és a Nyugati Pályaudvar eredeti tervei is elérhetőek az Levéltárban. Az iratok megtekintésére a levéltári séták során nyílik lehetőség. A Levéltári Pikniken szombaton reggel 10 órától várják az érdeklődőket változatos programokkal.