Másképp veheted ki jövőre a szabadságodat - Így változik majd a Munka Törvénykönyve

Várhatóan december elején kerül a parlament elé az a csomag, amely jövő év elejétől módosítja a Munka Törvénykönyvét. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslat a szabadság kiadását is az eddigitől eltérően szabályozza. Mutatjuk a részleteket!

A változtatások célja az európai uniós jogharmonizáció, amire azért van szükség, mert a jelenlegi változat nem felel meg a kiszámítható munkafeltételekről, illetve a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló brüsszeli irányelveknek. Különösen fontos ez a dolgozó szülők számára, akiknél a nemek közötti egyenlőséget is biztosítani kívánják a munkalehetőségek terén, vagyis fontos, hogy az anyák, ha akarnak, dolgozhassanak, és az apák is otthon maradhassanak gyermekeikkel. 

– hangsúlyozza az Unió alapjogi chartája. 

Az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg a családi szabadságok (apasági, szülői és gondozási szabadság) és a rugalmas munkafeltételek vonatkozásában. 

A javasolt új szabályozás szerint a gyermek születése után

• 2 hónapon belül 10 apanap, 
• a gyermek három éves koráig pedig 44 napnyi szülői szabadság jár majd. 

A jelenlegihez képest tehát duplájára nő az apanapok száma, a plusz szabadság pedig eddig soha nem látott új lehetőséget jelent 2023-tól a dolgozó szülőknek, hogy több időt tudjanak együtt tölteni csemetéikkel.

Emellett a Munka törvénykönyve alapján mindenkinek jár a garantált alapszabadság, ami jelenleg 20 munkanapot jelent. Ehhez olyan pótszabadságok járulnak, mint 

• az életkor alapján járó pótszabadság, ami legfeljebb 10 munkanap, 
• a gyermekek 16 éves koráig járó pótszabadság, ami gyermekenként 2, de egy évben legfeljebb 7 munkanap, 
• a fogyatékossággal élő gyerekek után plusz 2 nap, 
• a sugárzásnak kitett vagy föld alatt dolgozó, illetve súlyosan egészségkárosodott dolgozóknak 5 nap.

A szabadság szabályai

Az alapszabály az, hogy 6 óra munka után 20 perc pihenőidő jár, többnyire ezért töltünk 8 és fél órát a munkahelyünkön. A másik fő szabály, hogy a szabadságot a munkáltatónak úgy kell kiadnia, hogy annak időtartama folytatólagosan legalább 14 nap legyen. Emellett a dolgozó az alapszabadsága harmadát akkor veheti ki, amikor ő szeretné. 

A mostani módosítás lényege, hogy a munkáltató nem köteles szabadságra engedni dolgozóját „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén”. Ha ugyanis egy cégnél egyszerre túl sokan mennek el szabadságra, akkor az az adott munkahely számára veszélyes helyzetet teremthet. 

A normál szabadság mellett a magyar szabályozás szerint a gyermek kétéves koráig vehető igénybe a gyermekgondozási díj (gyed), ami mellett 2014-től teljes állásban is lehet dolgozni. 2014-ig annak a szülőnek járt a gyed, aki felfüggesztette a munkáját, ők leginkább a nők voltak. 2014-től ez megváltozott, így már a férfiak is szívesebben mennek gyedre és mellette akár nyolc órában dolgoznak is. 2019-ben több mint 13 ezer férfi vette igénybe a gyedet, ami az országos átlag 12,8 százaléka volt. A statisztikák szerint ott igénylik nagyobb arányban a férfiak a gyedet, ahol az alacsony bérek miatt jobban számít, hogy kinek a keresete után folyósítják.