Ezt derítettük ki az apanapokról és a szülői szabadságról

Ahogy arról már beszámoltunk, a parlament előtt van az a törvénycsomag, amelynek értelmében jövő évtől a gyermek születése utáni 2 hónapon belül 10 apanap, majd a gyermek három éves koráig 44 napnyi szülői szabadság járna. A jelenlegi szabályozáshoz képest tehát duplájára nő az apanapok száma, a plusz szabadság pedig eddig soha nem látott új lehetőséget jelent 2023-tól a dolgozó szülőknek, hogy többet tudjanak együtt lenni csemetéikkel.

Bár a javaslat csak az első 5 napra irányoz elő teljes távolléti díjat, és ennek mértéke a további időre a normál összeg 40, majd 10 százalékára csökkenne, körkérdésünk szerint az emberek várják a bevezetését. Arra ugyanis tökéletes megoldás, hogy ha a rendes szabadság már fogytán van, ezt használja fel a dolgozó.

Kiderítettünk néhány fontos részletet, hogy minden érintett tisztában legyen vele, távol lehet-e a munkából ilyen címen. 

1. Talán a legfontosabb kitétel, hogy az apasági szabadság esetében az apa családi állapotának nincs jelentősége, így az annak az apának is jár, aki nem házas vagy aki elvált. Az apasági szabadságra való jogosultság meghatározása során az sem feltétel, hogy a gyermeket közös háztartásban neveljék a szülők, vagyis az az apa is jogosult az apasági szabadságra, aki nem él együtt gyermekével.
2. A törvényalkotó átmeneti rendelkezéseket is közbeiktatott, így ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. után, de még a törvény életbe lépése előtt töltötte vagy tölti be a harmadik életévét, akkor is jogosult a szülői szabadságra, amit ebben az esetben 2023. június 30-ig vehet igénybe. 
3. Az az apa, aki már kivette a neki jelenleg járó 5 napot, jogosult a törvénymódosítás után megnövekedett idő miatti különbözetre is, vagyis neki is jár további 5 nap. 
4. A szabadságot úgy köteles kiadni a munkáltató, ahogy a dolgozó kéri, ha erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban bejelenti. Egyetlen kibúvó van: kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását maximum 60 nappal elhalaszthatják.
5. Aki apasági szabadságát tölti, az lényegében védett személlyé válik. Bár normál esetben a munkáltató jogosult a már kiadott és akár a megkezdett szabadságot is megszakíttatni dolgozójával, ám ez nem vonatkozik az újdonsült apákra, őket nem fenyegeti az a veszély, hogy az apanapok alatt visszahívják a munkába.
6. Ha egy szülő a munkaviszonya fennállása alatt nem élt a lehetőséggel, újabb jogviszony létesítése esetén még mindig igénybe veheti a szabadnapokat. Ehhez mindenesetre teljesíteni kell azt a feltételt, hogy az új munkahelyen is már egy év elteljen, a gyerek pedig ne töltse be közben a harmadik születésnapját. 

De nem csak hároméves korig veszi figyelembe a jogalkotó a családosok speciális helyzetét. A törvény szövege szerint a dolgozó – munkaviszonya első fél évének letelte után – gyermeke nyolcéves koráig kérheti 

• munkarendjének módosítását, például részmunkaidőben foglalkoztatását,
• munkavégzése helyének megváltoztatását, akár a távmunkavégzés (home office) lehetőségét.

Az pedig egy megnyugtató kikötés, hogy amíg az adott munkavállaló a szülői szabadságát tölti, a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az apasági és a szülői szabadság is munkában töltött időnek minősül, vagyis később beleszámít a nyugdíjba.