Íme az ötödik Orbán-kormány hivatalos névsora

Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról

 – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken. 

Egyúttal az új kormány névsorát is elárulta, mint írta: 

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. 

Az Agrárminisztériumot Nagy István, 

a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, 

az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, 

a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, 

az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. 

Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, 

a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, 

a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, 

a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. 

A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, 

a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, 

Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. 

"Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki" – mondta a sajtófőnök.

A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszterjelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön.

Nagy István agrárminiszter-jelölt (b) meghallgatása az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az Országházban

Fotó: MTI/Kovács Attila

„Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket” - fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron - emelte ki.

Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás. „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni” - jelentette ki.

Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez. Hangsúlyozta: a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.

Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek, ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki. Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében - mondta. Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta.

A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte, Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes. Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse - húzta alá.

Kiemelte: a következő hétéves Közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat - emlékeztetett.

„A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük” - hangsúlyozta. A feladatok közé sorolta, hogy a megújuló vidék - megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot, a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.

Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása - jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak. Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását.

Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is. Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be - jegyezte meg.

A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni. Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell - folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek.

Horváth István (Fidesz) gratulált a miniszternek eddigi munkájához, és kérte a minisztérium segítségét abban, hogy legyen termeléshez kötött támogatás az állattartóknak is.

Bencze János (Jobbik), reálisnak nevezte a miniszter beszámolóját, és támogatását fejezte ki a munkájához, szerinte is szükséges az állattartás pályázati támogatása.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén azt mondta, hogy a jelölt beszámolója megállja a helyét, a szemléletváltás reményei szerint valóra válik.

Győrffy Balázs fideszes alelnök, agrárkamarai elnök szerint az öntözés fontos kérdés lesz, ebben az országnak sikereket kell elérnie, ami közös felelősség. Tavaly 300 milliárd forint kárt okozott a csapadék hiánya vagy nem megfelelő eloszlása - jelezte.

Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását, ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként.

A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.

Sikeresnek értékelte a magyar közigazgatás 2010 utáni átalakítását Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki újabb kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén azt is kiemelte, hogy a kormányhivatalok az elmúlt négy évben rendkívüli helyzetekben is kiválóan helytálltak.

A tárcavezető úgy vélte: talán még a pártpolitikai viták ellenére is „konszenzus közeli álláspont”, hogy a közigazgatási feladatok 2010 utáni összevonása sikeres döntés és reform volt. Ez azt jelenti, hogy ma a közigazgatási ügyeket a legtöbb esetben egyablakos intézéssel, színvonalas keretek között, valóban polgárbarát módon bírálják el, és sokkal gyorsabban is, mint korábban - emelte ki.

Hangsúlyozta: a kormányhivatalok ugyanakkor az elmúlt négy évben nem csupán a közigazgatás mindennapi ügymenetét látták el magas színvonalon és kiválóan, hanem amikor valamilyen rendkívüli helyzetben - akár a koronavírus-járvány időszakában, akár az Ukrajnával szembeni orosz agresszió okozta humanitárius válsághelyzetben - kellett cselekedni, akkor is kiemelkedő szerepet láttak el.

Elmondta: február 24-étől, tehát attól kezdve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már több mint 750 ezren érkeztek Magyarországra, közülük legnagyobb részben a magyar állampolgárok maradtak itt, az ukrán állampolgárok esetében pedig azok, akiknek hozzátartozójuk már eddig is Magyarországon dolgozott, vagy ők maguk munkalehetőséget kaptak.

Mintegy 100 ezerrel lehetünk ma többen az ország területén, mint amennyien a háború kitörése előtt voltunk - összegzett. Hozzátette: menedékeskénti kérelmet közel 22 ezren nyújtottak be, és 117 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítottak ki.

A miniszter kiemelte: a kormány a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson keresztül hangolja össze a segítségnyújtást, valamint segítségpontokat is létrehozott, ahol karitatív szervezetek, kormányhivatalok és önkormányzatok munkatársai eddig már több mint 333 ezer menekült ellátásában segédkeztek. Külön köszönetet mondott a megyei kormányhivatali vezetőknek, akik a védelmi bizottságok vezetőiként különösen a határ menti régióban látnak el emberfeletti feladatokat.

Úgy értékelt: Magyarország a „szolidaritás szép megnyilvánulását” mutatta az elmúlt hónapokban, ráadásul igazolta korábbi politikai álláspontját, miszerint nem menekült, aki a hetedik, nyolcadik biztonságos országból érkezik Európába, viszont az első biztonságos országnak készen kell állnia arra, hogy menedéket nyújtson.

Gulyás Gergely közölte: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség eddigi parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese a jövőben politikai igazgatóként a miniszterelnök mellett fog dolgozni, így a következő négy évben Fürjes Balázs - eddigi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár - tölti be ezt a posztot.

Jelezte: a közigazgatási államtitkárságnál nem tervez változást, továbbra is Janó Márk Ádám államtitkár fogja ezt a feladatot ellátni. Elmondta azt is, hogy a Budai vári beruházások a Miniszterelnökségnél maradnak, ezért a területért továbbra is Fodor Gergely kormánybiztos felel majd. György István marad a területi közigazgatásért felelős államtitkár, és Gulyás Gergely továbbra is számít civil ügyekben Szalay-Bobroviczky Vince helyettes államtitkár munkájára.

Kitért arra: a jövőben is Gyopáros Alpár felügyeli majd a Modern Városok Programot és a Magyar Falu Programot. Úgy értékelt: a Modern Városok Program az elmúlt hét évben maximálisan bebizonyította létjogosultságát, 800 kilométer gyorsforgalmi és autópálya út épült, és azt remélik, hogy 2025-ig mind a 23 megyei jogú város bekapcsolása megtörténik a hazai gyorsforgalmi úthálózatba. A Magyar Falu Program és falusi csok legnagyobb eredményének pedig azt nevezte, hogy 1200 kistelepülésen indult meg újra a népesség növekedése.

Beszámolt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása jelentősen megnőtt az elmúlt években, 2012 és 2022 között a Nemzeti Civil Alap forrásai 3,4 milliárd forintról 10,9 milliárdra emelkedtek, amihez hozzájárult a Falusi Civil Alap, illetve a Városi Civil Alap is 5-5 milliárd forinttal.

Szabó Szabolcs (Momentum) az önkormányzati témákról, Sebián-Petrovszky László (DK) pedig többek között az infláció kezeléséről, esetleges megszorító intézkedések bevezetéséről kérdezte a minisztert, illetve bírálta a civil alap működését is, amely szerinte „fideszes választókerületi pártalapként” végzi munkáját.

Az önkormányzatokra vonatkozó kérdéseket a miniszter elhárította, jelezve, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a terület továbbra is a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Az inflációval kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország nagyjából az uniós középmezőnyben van, az áremelkedést mintegy 5 százalékkal csökkentik az árstop intézkedések, amelyeket a DK ellenzett. A civil támogatásokkal kapcsolatban leszögezte: nem embereket, hanem tevékenységet támogatnak.

Leszögezte azt is: megszorítások nem lesznek, ez Magyarországon mindig a baloldali kormányok alatt volt jellemző. A polgári oldal a baloldali kormányok szótárában szereplő szavakat és tetteket nem fogja átvenni, a költségvetési egyensúly helyreállításának megvannak a polgári kormányok által már alkalmazott eszközei - tette hozzá.

A bizottság a miniszter kinevezését 8 igen szavazattal, 3 nem ellenében támogatta.

A következő évtized legnagyobb kihívása az orosz-ukrán háború, a legfontosabb feladat pedig Magyarország szuverenitásának védelme, ennek biztosításáért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat bevonják a kormányzati központba - mondta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén szerdán Budapesten.

 Meghallgatásán a politikus kiemelte, a háború veszélyt jelent a fizikai, az anyagi és az energiabiztonságra is, ezért közelebb hozzák a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormányzati központhoz, és világos elvárásokat is megfogalmaznak velük szemben.

Mint mondta, legfontosabb feladatuk Magyarország nemzeti szuverenitásának, a magyar embereknek, a gazdaságnak és az energiaellátásnak a védelme. Elvárás továbbá, hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek április 3-án meghozott döntését, azaz mindent tegyenek meg azért, hogy Magyarország ne keveredjen bele az orosz-ukrán háborúba, és azért, hogy ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, valamint legyenek tekintettel az ország szövetségi rendjére - mondta el a miniszterjelölt.

Rogán Antal kitért arra is, hogy a szolgálatoknak kell azonosítaniuk minden háborús propagandát, amely veszélyezteti az ország biztonságát és fellépniük ellene.     Hozzátette, hogy a szolgálatoknak tekintettel kell lenniük továbbá az ország szövetségi rendjére is, tehát elsősorban a NATO és az Európai Unió tagországaival cseréljenek információt, és velük működjenek együtt, de minden körülmények között Magyarország érdeke az első.

Bővítenék a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által ellátott feladatok körét, jelentősen bővül majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ feladatköre, és kialakítanak egy nemzeti információs központot is. A munkát Papp Károly, a Belügyminisztérium korábbi államtitkára irányítja majd - ismertette Rogán Antal.

Megemlítette azt is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok bevonása a kabinetirodába nem egyedülálló Európában, például Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is hasonló modell működik.

A miniszterjelölt arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a háború véget is ér, a következmények nem érnek véget, a menekülthullámot kihasználva ugyanis megjelenhetnek szervezett bűnözők, erősödhet az emberkereskedelem, embercsempészet.

Molnár Zsolt (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy tervezik-e a nemzetbiztonsági szervezetrendszer egyszerűsítését.

A miniszterjelölt erre azt válaszolta, hogy a szervezeti struktúrát nem tervezik átalakítani, de szükséges az együttműködés a szolgálatok különböző szervei között, ezért működik majd egy nemzetbiztonsági munkacsoport, valamint védelmi tanácsot hoznak létre, egy magas szintű koordinációs fórumot a miniszterelnök vezetésével.

Sas Zoltán (Jobbik), a bizottság elnöke arról érdeklődött, hogyan garantálja majd Rogán Antal, hogy a titkosszolgálatok által gyűjtött információk „nem köszönnek vissza a sajtóban”. A miniszterjelölt abszurdnak nevezte a felvetést, hozzátéve, hogy a baloldal lejáratja saját magát.

Rogán Antal miniszteri jelölését a bizottság egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett négy szavazattal támogatta.