Sok még a tisztázni való az ukrajnai béke ügyében

Egy új, globális felmérés szerint nincs egyetértés Ukrajnában az Oroszországgal kötött lehetséges békeszerződés tartalmát illetően. A NATO-/EU-tagság, a biztonsági garanciák és a megszállt területek kérdéseiben is megosztottak a vélemények - írja a Magyar Nemzet.

Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Fotó: AFP Forrás: AFP

Egy friss, az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által közzétett felmérés szerint nincs konszenzus Ukrajnában arról, hogy milyen legyen a potenciális békeszerződés Oroszországgal. A megkérdezettek négyféle opciót kaptak, amelyek a NATO-/EU- tagságot, a biztonsági garanciákat és a megszállt területeket érintették. 

A jelentés szerint a nézetkülönbségek politikai feszültséget okozhatnak, ha megkezdődnek a tárgyalások. Donald Trump megválasztott elnök január 20-i beiktatása felgyorsította a béketárgyalások lehetőségének megvitatását Kijevben, Moszkvában és a világ több fővárosában. Trump ígéretet tett arra, hogy Kijevet és Moszkvát a tárgyalóasztalhoz ültetve gyorsan véget vet a háborúnak. 

Az ukránok megosztottak abban, hogy a Trump-adminisztráció segíti-e a békét. A felmérés szerint harminckilenc százalék úgy véli, hogy Trump elnöksége valószínűbbé teszi a békét, harmincöt százalék kevésbé valószínűnek tartja, huszonhat százalék pedig semmilyen hatást nem vár. Trump még nem közölt konkrét terveket a béketárgyalásokkal kapcsolatban. 

A felmérés a világ több országában is vizsgálta a Trump-elnökségével kapcsolatos véleményeket. Indiában, Kínában és Brazíliában a megkérdezettek többsége pozitívan értékelte Trump esetleges szerepét a békefolyamatban. Az USA szövetségesei közt viszont szkepticizmus uralkodik.

Energiaválság fenyeget Ukrajnában az orosz támadások után

Precíziós fegyverekkel és drónokkal mért csapást az orosz hadsereg az ukrán hadiipart ellátó gázenergetikai infrastruktúrára – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Illusztráció. Fotó: NurPhoto via AFP

A szerdai moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban lévő Ukrajinka települést, miközben az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. Az összegzés szerint a „különleges hadművelet”" övezetében csaknem 1600, a kurszki régióban pedig több mint 220 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca két harckocsi és hét egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 52 120 embert, 305 harckocsit, 229 gyalogsági harcjárművet, 170 páncélozott személyszállító járművet, 1566 páncélozott harcjárművet, 1480 gépkocsit, 366 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz erők átvették az ellenőrzést a donyecki régióban lévő Dzerzsinszk (ukrán nevén: Toreck) felett, és a szomszédos Torecka bánya „megtisztítására” összpontosítanak. Emellett állandó tűz alatt tartják a Krasznoarmejszktól (Pokrovszk) északkeletre fekvő, a várost Konsztantyinivkával összekötő országutat Vozdvizsenka falu közelében, és kiverték az ukrán hadsereget Zelene településről.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán szerdán bejelentette, hogy a Donyeck-Makijivka agglomerációban idén meg akarják kezdeni a teljes körű újjáépítési munkálatokat. 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy 2023-ban az ukrán katonai hírszerzés (GUR) megpróbált egymillió dollárral lefizetni orosz katonákat annak fejében, hogy hagyják el állásaikat a donyecki régióban lévő Horlivkában. A százezer dolláros előleg átvétele után az ukrán erőket tűzzel fogadták.

Bekérették az ausztrál külügyminisztériumba Oroszország canberrai nagykövetét, miután hírek szerint orosz hadifogságban megöltek egy Oscar Jenkins nevű, 32 éves melbourne-i férfit, aki az ukrán erők oldalán harcolt a háborúban – jelentette be szerdán Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.

Canberra azonnali felvilágosítást kért az orosz hatóságoktól Jenkins sorsáról – tette hozzá, kiemelve, hogy ha a férfinak bármilyen bántódása esett, „az ausztrál kormány a lehető legszigorúbban fog reagálni erre”.

Penny Wong ausztrál külügyminiszter az ABC rádiónak adott nyilatkozatában megjegyezte, hogy Canberrának évek óta „meglehetősen problematikus a viszonya Moszkvával”. Még vizsgálják a rendelkezésükre álló információkat, és ennek eredményétől függően válaszintézkedést hoznak.

Jenkins pedagógusként dolgozott Melbourne-ben. A jelentésekből nem derül ki, hogy mikor ment Ukrajnába harcolni, de tavaly esett orosz hadifogságba. Ekkor napvilágra került egy videófelvétel, amelyen orosz katonák faggatják az összekötözött kezű Jenkinst arról, hogy zsoldosként szolgált-e az ukrán erőknél, valamint az is látható, ahogy arcul ütik. Jenkins azt mondta, hogy segíteni akart az ukránoknak az orosz agresszió elleni védekezésben, de tagadta, hogy pénzt kapott volna a szolgálatáért.

Canberra december végén lépett kapcsolatba az orosz hatóságokkal Jenkins miatt. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 25-én azt mondta, hogy „utánanéznek az őrizetben lévő ausztrál állampolgárnak”, és azt állította, hogy Jenkins zsoldosként szolgált az ukrán erőknél. Emiatt a zsoldosokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el vele szemben – tette hozzá.

Ausztrália azon nem NATO-tag országok között van, amelyek a legjelentősebb támogatást nyújtják Ukrajnának a háborúban. Humanitárius segélyek mellett lőszert és hadfelszerelést is küldött Kijevnek. Ezzel párhuzamosan Canberra betiltotta a timföld és a bauxit oroszországi exportját, valamint büntetőintézkedéseket vezetett be körülbelül ezer orosz természetes, illetve jogi személy ellen.

A német kormány mindent előkészített egy újabb, hárommilliárd eurós katonai segélyhez Ukrajnának, de még a finanszírozásáról egyeztetnek – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökel folytatott megbeszélését követően kettejük sajtóértekezletén.

A miniszter hangsúlyozta: néhány németországi demokratikus párt kifejezte szándékát, hogy lépéseket tegyen ebbe az irányba. Szavai szerint függetlenül attól, hogy milyen kormány vezeti az országot a február 23-i választások után, a német támogatás Ukrajnának „megbízható, megingathatatlan, elkötelezett és energikus” marad.

Németország hozzájárulása Ukrajna támogatásához a teljes körű invázió kezdete óta az összes kapott segítség 16 százalékát tette ki eddig – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij a német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése előtt. A német támogatás mértékét „nagyon komolynak” minősítette az elnök. Kifejezte: Ukrajna különösen hálás azért, hogy „a légtér védelmének nehéz pillanataiban, az áramszünetek idején Németország valószínűleg a legnagyobb mértékben járult hozzá az ukrán égbolt védelméhez, a korszerű ukrán légvédelmi rendszer kiépítéséhez”. Az elnök köszönetet mondott Németországnak a Patriot, az Iris-T és más típusú légvédelmi rendszerekért, amelyek segítik az ukrán légvédelmet.

Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy bővíteni kell a Gepard légvédelmi rakétarendszerek gyártását. „Ez nagyon fontos, hatékonyan védik létfontosságú infrastruktúránkat, így az energiahálózatot is” – indokolta az államfő.

Boris Pistorius német védelmi miniszter előre nem bejelentett látogatásra érkezett kedden Kijevbe. Előző nap Varsóban tárgyalt lengyel, francia, olasz és nagy-britanniai kollégáival a Kijevnek nyújtandó további segítségről. Pistorius hétfőn szimbolikusan átadta Ukrajna berlini nagykövetének az elsőt abból az 54 vadonatúj német gyártmányú, RCH 155 típusú önjáró lövegből, amelyet Németország ad az ukrán tüzérség megerősítésére.