POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2025.01.15. 17:36

40 orosz rakéta és drón támadta az ukrán energetikai központokat

Zelenszkij szerint a rendszer működőképes maradt.

Oroszország január 15-én több mint 40 rakétát és több mint 70 drónt vetett be az Ukrajna ellen egy nagyszabású támadás keretében, a megszállók az energiaszektort vették célba – közölte Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hozzátéve, hogy a rendszer működőképes maradt.

„A tél közepén járunk, és az oroszok célpontja továbbra is ugyanaz: az energiaszektorunk” – írta bejegyzésében az ukrán államfő. A célok között az emberek normális életvitelét biztosító gázinfrastruktúra és az energetikai létesítmények voltak.

Az offenzívában több mint 40 rakéta, köztük ballisztikus rakéták is részt vettek, amelyek közül legalább 30-at lelőtt a légvédelem. Emellett az éjszaka folyamán több mint 70 drónt is bevetettek.

Az elnök kiemelte, hogy a légvédelemnek és az érintett alakulatoknak köszönhetően sikerült megőrizni az ukrán energiarendszer működését. Viszont Ukrajnának folyamatosan erősítenie kell légvédelmét –hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna partnerei a washingtoni NATO-csúcstalálkozón és a Ramstein formátumú ülésen olyan ígéreteket tettek, amelyeket még nem teljesen váltottak valóra. Egyebek között légvédelmi rendszerek és rakétaelhárító rakéták ukrajnai gyártásának engedélyezéséről volt szó – írta.

Az ukrán légierő hivatalos jelentése szerint az orosz hadsereg szerdára virradóra 43 különböző típusú rakétával és 74 drónnal hajtott végre támadást. A légvédelem 30 rakétát és 47 drónt lelőtt.

Az ellenség ukrán energetikai létesítményeket, köztük a gázinfrastruktúrát támadta Harkiv, Lviv és Ivano-Frankivszk régiókban – áll a közleményben.

A le nem lőtt rakéták közül sem mindegyik ért célba, de sajnos az orosz támadás következtében a létesítményekben károk keletkeztek – írták. Viszont esetleges sérültekről, áldozatokról nem szól a jelentés.

Korábban Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter azt közölte, hogy az orosz rakétatámadás miatt az energiaszolgáltató cég megelőző áramellátási korlátozásokat vezet be Ukrajna több megyéjében.

Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenálló-képességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

A NATO Katonai Bizottságának találkozója előtt Mark Rutte köszöntőjében hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi beruházásokat, a katonai erők felkészültségét, amelyek elengedhetetlenek, de még midig nem elegendőek ahhoz, hogy a szövetség megbirkózzon a következő négy-öt évben rá váró veszélyekkel.

„A háború megelőzése érdekében fel kell készülnünk a háborúra”

– fogalmazott.

Emlékeztetett: dúl Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a szövetségesek elleni oroszok ellenséges fellépések, köztük a kibertámadások, merényletek, szabotázsakciók és egyéb fenyegetések felgyorsulnak.

„Ezen destabilizációs kampányokkal Oroszország keményen dolgozik azon, hogy megpróbálja meggyengíteni demokráciáinkat és elrabolni szabadságunkat” – fogalmazott Rutte, majd arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nincs egyedül, felsorakozik mögötte Kína, Észak-Korea és Irán. Közölte továbbá: mindeközben több más veszély is fenyeget, melyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, a nukleáris fegyverek elterjedését, a dezinformációs kampányokat és az éghajlatváltozást sorolta. „Jövőbeli biztonságunk forog kockán” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: „továbbra is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megóvjuk a szövetségesek biztonságát”.

A NATO-főtitkár kijelentette: jobban kell támogatni Ukrajnát annak érdekében, hogy meg lehessen változtatni a háború menetét.

„Mindannyian véget akarunk vetni a háborúnak, de mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a béke tartós legyen”

– fogalmazott. A biztonság csapatmunka, amelynek érdekében kéz a kézben kell dolgozniuk a partnereknek világszerte – tette hozzá beszédében a NATO-főtitkár.

Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának leköszönő elnöke azt mondta, a szövetség előtt álló feladatok jelentősek, de nem megoldhatatlanok. „Feladatunk a szövetség elrettentő és védelmi képességének erősítése, és Ukrajna támogatásának fenntartása Oroszország provokálatlan agressziójával szembeni ellenállásában” – fogalmazott. A szabadságharc Ukrajna számára nem csak egy jelmondat, a szuverenitás Ukrajna számára nem elvont fogalom – mondta. Ukrajnának szüksége van a teljes támogatásra, és meg is érdemli azt. A támogatás pedig nem jótékonyság, hanem a szövetség politikai és katonai érdeke is – emelte ki.

„Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a demokrácia győzhet és győzni fog, és hogy a demokráciáért érdemes küzdeni”

– tette hozzá beszédében a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

Ukrajna területéről hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétával, hat brit légi indítású Storm Shadow manőverező repülőgéppel és 31 drónnal próbáltak meg csapást mérni Oroszország brjanszki régiójára az éjjel – közölte kedden a védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz légvédelem az összes eszközt lelőtte, személyi sérülés nem történt. Megsemmisítettek két Storm Shadow szárnyasrakétát a Fekete-tenger felett is. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy a nyugati „kurátorok” által támogatott ukrán akciók nem maradnak válasz nélkül.

November közepén vált ismertté, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélységi csapást mérjen orosz területre. Nagy-Britannia és Franciaország szintén hozzájárult a Storm Shadow és a SCALP manőverező repülőgépek bevetéséhez. Vlagyimir Putyin orosz elnök november 21-én bejelentette, hogy a Kurszk és Brjanszk megyei létesítményekre ATACMS-szel és a Storm Shadow-val végrehajtott csapásokra válaszul Moszkva harci körülmények között tesztelte egyik legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerét, az Oresnyiket.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Szaratovban és Engelsben egy-egy ipari létesítmény kigyulladt. Kazany, Szaratov, Izsevszk, Nyizsnyekamszk és Ufa repterének működését biztonsági okokból több órára felfüggesztették.

A keddi moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban lévő Terni és Neszkucsne településeket, miközben az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. Az összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a kurszki régióban pedig több mint 460 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, hat lőszerraktárt, egy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 180 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőgépet, közülük 146-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca három harckocsi és 24 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 51 900 embert, 303 harckocsit, 229 gyalogsági harcjárművet, 168 páncélozott személyszállító járművet, 1561 páncélozott harcjárművet, 1474 gépkocsit, 364 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal tévécsatornán kedden azt mondta, hogy az orosz erők Csasziv Jarban kiszorították az ukrán hadsereget a tűzálló anyagokat gyártó üzemből, és a lakótelepek „megtisztítására” összpontosítottak. A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz fegyveres erők elvágták az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmejszkból (ukrán nevén: Pokrovszk) a Dnyeper folyóhoz vezető két országút egyikét, és a másikat is tűz alatt tartják. Hozzátette, hogy harcok folynak Ukrajna legnagyobb szénipari vállalata, a Pokrovszke birtoklásáért.

Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadó a Komszomolszkaja Pravda című lapnak nyilatkozva nem nevezte kizártnak, hogy Ukrajna államisága 2025-ben megszűnjön.

„Különösen aggasztó, hogy a neonáci ideológia erőszakos érvényesítése és a dühödt ruszofóbia megsemmisíti Ukrajna egykor virágzó városait, köztük Harkovot (ukránul: Harkiv), Odesszát, Nyikolajevet (Mikolajiv) és Dnyepropetrovszkot (Dnyipro). Lehetséges, hogy idén Ukrajna egyáltalán megszűnik létezni” – mondta.

Patrusev lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajna Moldova vagy egy másik ország részévé válik, vagy megszűnik létezni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország semmilyen körülmények között sem fog lemondani a Donyec-medencéről és Novorosszijáról.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a jaroszlavli régióban elfogott egy, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett orosz állampolgárt, aki arra készült, hogy mérget szórjon olyan személyautók légcsatornájába, amelyeket egy hadiipari vállalat alkalmazottai használtak. A gyanúsított beismerő vallomást tett.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek