tóth gabi
A karácsonyi vacsora egyik fõszereplõje a halászlé, a rántott ponty vagy a harcsapaprikás. Árulják is mindenhol a hozzávalókat. Vehetünk halat egészben, szeletelve, de filézve is. Mutatjuk, mirõl látszik, hogy melyik a friss!
Akkor nincs min töprengenünk, ha előttünk kólintják fejbe a pontyot, viszont vár ránk otthon a macera a pucolással, szeleteléssel.
Az egész hal csak akkor friss, ha piros vagy bordó a kopoltyúja, minél tovább állt a lehalászás óta, annál jobban halványodik a kopoltyú színe.
A hal szeme is árulkodik a frissességéről. Ha tiszta a tekintete, nedvességgel teli, domború, akkor bátran megvehetjük. Ha szürkés, homályos a szeme, akkor az a hal alighanem állott.
A friss hal úszói nedvesek, bőre fényes, pikkelyei szilárdan tapadnak a testhez. A roncsolt végű, a szélek felé kifehéredő úszók, a szikkadt, pergő pikkelyek viszont a hosszú ideig való tárolás biztos jelei.
A filézett halhús, ha friss, akkor száraz a felülete. Ám, ha nedves, akkor már lemosták, hogy a nyálkáját eltüntessék.