tóth gabi
Könnyelműség lenne azt hinni, hogy a rossz viszony az anyóssal csak úgy magától megjavul, ahogy telnek a házas évek. Sőt, az egész sokkal mérgezőbb lesz, ha már megszülettek a gyerekek...
A fiatal feleségek hajlamosak a házasság elején legyinteni arra, ha az anyós bántja őket. Sőt, sokan bíznak benne, hogy majd megszereti őket a párjuk édesanyja, legkésőbb akkor, amikor megérkeznek az unokák. Csakhogy sokszor a helyzet pont akkor kezd eldurvulni, amikor megszületnek a gyerekek. Döbbenetes sztorikat osztottak meg a neten az anyukák.
„Már akkor utált, amikor összejöttem a férjemmel, bár szerintem neki minden nővel baja lett volna, aki elveszi tőle az egy szem fiacskáját. Mióta nagyobbak a gyerekek, azóta katasztrófa, amit művel: olyasmit enged meg nekik, amit én mindig tiltok, sőt, mondja a gyerekeknek, hogy anyátok nem ért ehhez…”
„12 éves a kislányom, és persze, érdekli már a sminkelés, van is játék sminkes készlete; de még azért kicsi ahhoz, hogy fesse magát. Múltkor a nagyszüleinél töltött egy hetet, és az anyósom befestette a haját rikító vörösre. A lányomnak tetszett, és sírva fakadt, amikor mondtam, hogy megyünk a fodrászhoz, és persze, hogy most én vagyok a gonosz.”
„Soha nem adok plusz édességet a gyerekeknek, a férjemmel nem szeretnénk, ha betegek lennének vagy elhíznának, ezért csak délután kapnak egy kevés csokit. Anyósom tudja, hogy mi ezt így szoktuk, és csak azért is hordja nekik kosárszámra a csokit, cukorkát, csipszet… a gyerekek meg rám mérgesek, ha elzárom előlük.”
„Amikor a kislányom még baba volt, nagyon szeretett játszani vele, úgy láttam, megbékélt végre, hogy én lettem a menye. De tévedtem: most, hogy a lányom kamaszodni kezdett, és egyre inkább hasonlít rám, neki is pont olyan gonoszan beszólogat, mint nekem szokott.”
„Anyósom évtizedek óta alkoholista; soha nem részeg, sőt, valahol még jópofa is, amikor becsíp, és nevetgél, meg vidám. Viszont nem szívesen bízom rá az ötéves kisfiamat, ha csak lehet, kifogást keresek, miért ne ő vigyázzon rá. Persze sejti, és már kezdi mondogatni a férjemnek, hogy gyűlölöm őt. Nem tudom, mit csináljak.”
„Nem hajlandó elfogadni, hogy a gyerekek a mi szabályaink szerint kell éljenek. Ha vendégségben van nálunk, rám szól, hogy a tíz- és kilencéves csemetéimet ne küldjem már el kilenckor aludni, hadd maradjanak fent, sőt: hozzáteszi mindig, hogy szívtelen vagyok. A gyerekek meg persze kihasználják az alkalmat, alig bírok velük, miután itt volt a nagyi.”