ÉLETMÓDI
Egyre több ember küzd különféle látásproblémákkal. A legtöbbször egyszerűen a szem fénytörési hibájából adódik, vagy az idősebb kor velejárója a szemprobléma, de olyan is előfordul, hogy súlyos betegséget jelez a látászavar. Vajon milyen problémákról lehet szó?
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2050-re nagyjából minden második ember küzd majd a rossz látással. A legtöbbször valamilyen fénytörési hibát kell szemüveggel korrigálni, és persze az sem tagadható, hogy az életmódunk nem tesz jót a szemünknek. Ám a szemproblémák hátterében sokszor áll betegség – ilyenkor, ha az alapbetegséget kezelik, az életminőség, és a látás is javulhat.
Idősebb korban gyakran fordul elő zöldhályog vagy szürkehályog – ezek az időskori látásromlás legfőbb okozói. A zöldhályog a szemnyomás emelkedése következtében a látóideget károsítja, így akár visszafordíthatatlan vaksághoz is vezethet – a betegek legtöbbször arról veszik észre, hogy a látóterük egy része az idegek károsodássa miatt kiesik. Bár a betegséget visszafordítani nem lehet, de ha időben észreveszik, kezelhető. A szemlencse elhomályosulásával járó szürkehályogra legtöbbször a műtét jelent megoldást.
Az idegrostokat károsíthatja a cukorbetegség is, ilyenkor a fokozatos látásromlást követően akár hirtelen is elveszítheti látását a beteg, ha egy kóros ér megreped. A cukorbetegek számára épp ezért fontos az évenkénti szemfenék-vizsgálat. A magas vérnyomás is az ereket károsítja: a rugalmasság elvesztése és az erek beszűkülése miatt csökkenhet a látótér és a látás élessége. A magas vérnyomás miatti szemproblémák szintén szemfenék-vizsgálattal és szemtükrözéssel szűrhetők ki. Az idegrendszer autoimmun betegsége a szklerózis multiplex, amely a látóidegre is hatással van: a betegség kettős látást, és gyors, akarattal nem szabályozható szemmozgásokat vált ki. A betegség ugyan nem gyógyítható, de a kezelésével jelentősen javítható a beteg életminősége.
Ripost hírek
