Így győzte le a spanyol csupaszcsigát a bátaszéki háziasszony

A Bátaszéken élő Bodonyné Csibi Anna négy évvel ezelőtt találkozott a kertjében spanyol csigával.

Először csak egy-két példány bújt elő esténként az eldugott részekből – ekkor még ámulva vizsgálgatta, miféle csodát alkotott a természet a rikító színű, izmos csiga formájában. Következő évben már több csiga volt, sőt, mire eljött az ősz, számuk zavaró lett.

Undorító kerti terminátor

A következő tavaszon Anna már úgy indította a kerti szezont, hogy intenzíven védekezni fog a hívatlan betolakodók ellen. „Igyekeztem információhoz jutni, hogy mitévő legyek, de csak ijesztő dolgokat tudtam meg. A spanyol csiga kártékony invazív faj, rendkívüli gyorsasággal hódít meg új területeket. Ráadásul hímnős, az egyedek saját magukat termékenyítik meg és egy szezon alatt több száz tojást raknak. Nem is csoda, hogy nálunk a kertben is villámgyorsan elszabadult a pokol. Mindenütt csiga volt! Csiga, csiga hátán. Ekkor már egyáltalán nem szépnek láttam, hanem undorító, agresszív, elpusztíthatatlan terminátornak” – fakad ki Anna elkeseredetten a helyzetet vázolva.

Spanyol csiga: inváziós károkozó A spanyol csupaszcsiga inváziós károkozó állatfaj, mely néhány évtized alatt Európa legtöbb országába eljutott, terjedése az utóbbi húsz évben vált intenzívebbé. Magyarországon legelőször Sopronban észlelték 1985-ben, azóta az egész ország területét érinti a fertőzöttség. A spanyolcsiga a nedves területet kedveli. A tormanövény hatalmas leveleiért rajong. Figyelem! Borzasztó gyorsan szaporodik, aki észleli, azonnal kezdje el az irtást!

Nehogy már a sört is benyelje a csiga!

Majd sorolni kezdi, mi mindent próbáltak már meg a termés mentése, azaz a csigák eltávolítása érdekében. Legelőször környezetbarát módon próbálkoztak, például morzsolt tojáshéjjal. Ám a spanyolcsiga rá se hederített. Hatékonynak bizonyult viszont a sörcsapda, hullottak a csupaszok, de a ház ura egy ponton azt mondta, a sör neki kell, a csigákat mással kell irtani. Ekkor jött a konyhasó, mely működött ugyan, de a végtelenségig nem lehet sózni a termőterületet, hiszen a növények is kipusztulnak. A csigaölő granulátummal ugyanez volt a helyzet: hogy lehetne folyamatosan vegyszerezni ott, ahol a répa, a zsenge borsó gyerekek tányérjába kerül? Végső elkeseredésében Anna és férje, a lányuk illetve még anyósa is puszta kézzel és lapáttal nejlonzacskóba gyűjtötte a spanyol csigát.

„Gyomorforgató egy munka. A csigák izmosak, erősek és a talprészükön guszustalanul nyálasok. Senkinek nem kívánok ilyen társaságot a kertbe!”

A megoldás: indiai futó kacsa!

Már majdnem teljesen reménytelenné vált a helyzet, amikor jött az isteni szikra. Létezik ugyanis egy madárfaj, amelyik imádja a meztelencsigát, a legjobb étvággyal kapkodja fel a földről, amennyit csak lát. Ez a rendkívül hasznos szárnyas pedig nem más, mint az indiai futó kacsa, egy ismerős tanácsára Annáék is beszereztek három tojót és egy gúnárt.

„Tátott szájjal néztük, ahogy a kacsák szélsebesen végigviharzottak a kerten és összeszedték az összes csigát – emlékszik az első alkalomra a bátaszéki háziasszony. – Döbbenet, de tényleg csak a csigákat ették, tévedhetetlenül. Hálát adtunk az égnek, hogy létezik ilyen! Amióta velünk vannak a kacsák, normalizálódott a helyzet a kertben.„

Valóságos bio-talajfertőtlenítők!

A futó kacsát elkülönítve kell tartani, naponta egyszer vagy kétszer engedik ki őket. „Ha végeztek a csigákkal, mennek vissza a ketrecükbe, mert nagyon falánkak, nem szabad megvárni, hogy a veteményben garázdálkodjanak, mert szeretik a növényeket is. Megfigyeltük, hogy rengeteg vizet igényelnek, ez persze érthető, hiszen a spanyol csiga nehéz táplálék. Épp ezért mi mindennap szemes kukoricát is adunk nekik, és olykor kenyeret is, de ez utóbbi számukra csemege. A futó kacsa húsa nem jó, tehát kizárólag a csigák eltüntetése miatt szokás tartani. Ősszel a felásás után övék a kert, lefúrnak a puha földbe és kiszedik az egyéb kártevőket is. Valóságos bio talajfetőtlenítők! „ – magyarázza Anna.

”Mi nagyon megszerettük őket, igazi fazonok! Fantasztikus segítségünk lett a kis csapat. Most már tojnak is nálunk és fiókákat nevelünk.

Meggyőződésünk, hogy ameddig a spanyol csiga tombol Magyarországon, máshol is szükség lesz indiai futókacsára.”