tóth gabi
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülése után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 17-én. Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI
A tárcavezető az Általános Ügyek Tanácsának ülését követő, Marta Kos bővítésért felelős uniós biztossal közös sajtótájékoztatóján leszögezte: az elnökség ideje alatt az Európai Unió áttörést ért el a bővítés területén.
Bóka János elmondta, hogy ezen időszak alatt két kormányközi konferenciára került sor Albániával, ahol két klasztert nyitottak meg, valamint kormányközi konferenciát tartottak Montenegróval, amely során csatlakozási fejezeteket sikerült lezárni.
Hozzátette, hogy három év után előrelépés történt Szerbia uniós integrációs folyamatában is. – Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy 2025 első hónapjaiban Szerbiával is olyan kormányközi konferenciára kerüljön sor, ahol már egy új klasztert lehet megnyitni – szögezte le a miniszter.
Kiemelte, hogy ezen folyamatokat betetőzi a szerdán Brüsszelben tartandó EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, amely – mint mondt–- lehetőséget ad arra, hogy az EU vezetői megerősítsék elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett, „amely Magyarországnak is stratégiai érdeke”.
Bóka János elmondta, hogy az ülésen a miniszterek megvitatták az EU és az Egyesült Királyság, valamint az EU és Svájc közötti kapcsolatokat is. A tárcavezető mindkét országot fontos szövetségesnek nevezte, Svájccal kapcsolatban pedig kifejezte reményét, hogy a tavasszal kezdődött egyeztetéseket még az idén sikerül lezárni.
A december 19-i uniós csúcstalálkozóra kitérve Bóka János elmondta, a vezetők egyeztetni fognak az ukrajnai háborúról, valamint a közel-keleti helyzetről, a többi között a gázai háborúról és az Izrael és Libanon közötti deeszkalációs folyamatról.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a miniszter hangsúlyozta, a vezetők megvitatják, hogy képes-e az EU önálló stratégiai szereplővé válni a konfliktusban, hozzátéve, hogy az ügyben „a magyar elnökség a változás hangja kívánt lenni”.
Úgy gondoltuk, hogy az Európai Uniónak ezen a területen új stratégiát kell elfogadnia; azonnali tűzszünetre, békére kell törekedni, ez áll ugyanis az EU és az európaiak érdekében
– szögezte le.
Mint mondta, ezzel az elnökség nehéz feladatra vállalkozott, mert „jelen állás szerint a tagállamok többségében nincs még érdemi szándék arra, hogy az EU felülvizsgálja Ukrajnával kapcsolatos politikáját”.
Mindazonáltal hozzátette: bízik abban, hogy a csütörtöki csúcstalálkozón a vezetők újabb lépést tesznek abba az irányba, hogy „nyíltan és őszintén egyeztessenek arról, miként lehetne az EU-nak aktív és az európaiak érdekét szolgáló szereplővé válnia”.
Az ülésen több ajánlást is megfogalmaztak a versenyképességgel kapcsolatban, amely – mint arra Bóka János rámutatott – „továbbra is fontos téma lesz az Európai Unióban”.
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége újabb jelentős előrelépést tett az uniós bővítés érdekében azzal, hogy a tagországok Brüsszelben ülésező európai ügyekért felelős miniszterei jóváhagyták az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket – közölte az elnökség az MTI-hez eljutatott tájékoztatásában kedden.
A közlésből kiderül, hogy a döntés nyomán Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője az Európai Unió Tanácsának nevében aláírta és megküldte a szerb uniós misszióvezetőnek a levelet, amelyben a tanács felkérte Szerbiát tárgyalási álláspontjának benyújtására az adózással foglalkozó 16. fejezet és a szociálpolitika és foglalkoztatás területét érintő 19. fejezet kapcsán. Ezek a fejezetek a versenyképesség és inkluzív növekedés témakörét felölelő csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportjához tartoznak – tájékoztattak.
A döntés jelentős lépés Szerbia számára, hiszen új lendület ad a csatlakozási tárgyalásoknak, előmozdítva ezzel is a bővítési folyamatot – írta Ódor Bálint az X közösségi oldalán.
A lépés összhangban áll a szintén kedden elfogadott, a magyar uniós elnökség által tárgyalt bővítési következtetésekkel, amelyek megerősítik az EU elkötelezettségét a Nyugat-Balkán integrációja iránt – írta tájékoztatásában a magyar uniós elnökség.
Emlékeztettek: Magyarország 2024 második felében vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, amely időszak alatt – mint kiemelték – a bővítéssel kapcsolatos számos ügyben sikerült megállapodni. Az uniós tanács két kormányközi konferenciát tartott. Hétfőn a Montenegróval tartott kormányközi konferencián három csatlakozási fejezetet sikerült lezárni, míg kedden Albániával nyitották meg a második klasztert – tájékoztattak.
Az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások újabb fejezetcsoportját nyitotta meg Albániával, két hónapon belül immár a másodikat, ami a nyugat-balkáni ország mellett a soros magyar elnökségnek is nagy sikere – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-Albánia kormányközi konferencia ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország elnöki félévének egyik fő célkitűzése volt a bővítés előmozdítása, ami azért is különösen fontos hazánk számára, mert a Nyugat-Balkán szomszédságában egyértelmű ezen régió stabilitásának, békéjének és fejlődésének jelentősége.
Aláhúzta, hogy a térség országai átlagosan immár több mint tizenöt éve várakoznak a tagságra. „Ez egy elfogadhatatlanul hosszú idő, tiszteletlenség is ezekkel az országokkal és nemzetekkel szemben. Ezért azt a célt tűztük ki magunk elé hat hónappal ezelőtt, hogy rángassuk ki a sárból a nyugat-balkáni irányú bővítés szekerét” – mondta.
„Ugyanis ha tizenöt év után nem történik érdemi előrelépés a bővítésben, akkor az nemcsak a bővítési politikának, hanem az egész Európai Uniónak a hitelességét teheti kockára” – folytatta.
„Sokszor hallottuk ez alatt a tizenöt év alatt, hogy ez egy érdemalapú folyamat, s bár sokszor azt láttuk, hogy az érdemek megvoltak, a folyamat valahogy mégsem akart alakulni. Sokszor inkább úgy éreztük, hogy egyesek a folyamat lassítására játszanak” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Albánia tizenöt éve, 2009-ben adta be a csatlakozási kérelmét, 2014-ben vált tagjelöltté, majd 2022-ben formálisan megindultak a tárgyalások, de az érdemi folyamat kezdetére 2024-ig, a magyar elnökségig kellett várni.
„Most két hónap alatt két kormányközi konferenciát is tartottunk. Két hónap alatt két fejezetcsoportot is megnyitottunk a tárgyalásokra. Ez példátlan előrehaladás, két hónap alatt több minden történt, mint az azt megelőző tizenöt esztendőben” – hangsúlyozta.
Ezt követően pedig Albánia kiváló teljesítményére tekintettel jó döntésnek nevezte a külkapcsolatokról és a biztonságpolitikáról szóló hatodik tárgyalási fejezetcsoport megnyitását. Albánia felkészültsége e téren szavai szerint nem lehet kérdéses, mivel az ország megbízható NATO-szövetséges, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elismerésre méltó munkát végzett.
„Ez nagy siker. Albánia nagy sikere, a magyar elnökség nagy sikere és az Európai Unió nagy sikere is” – fűzte hozzá.
„És hogy mekkora jelentősége van egy fejezetcsoport nyitásának, azt talán onnan érthetjük meg, hogy legutóbb – most Albániát nem számítva – három éve volt utoljára fejezetnyitás egy tagjelölt országgal” – jegyezte meg.
A miniszter úgy vélekedett, hogy az EU-nak ma frissességre, új energiákra, lendületre van szüksége, ezt pedig leginkább a Nyugat-Balkántól kaphatja meg, így a közösségnek legalább akkora érdeke fűződik a régió államainak csatlakozásához, mint fordítva.
Arra is kitért, hogy Magyarország tapasztalatai egyértelműek azt illetően, hogy az albán gazdaság óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek folyamán. „Mindazon magyar vállalatok, amelyek piacvezető pozícióba kerültek Albániában, hosszan tudnának mesélni” – fogalmazott.
Végül kiemelte, hogy hazánk még jól emlékszik arra, hogy milyen bonyolult folyamat az EU-csatlakozás, ezért a magyar és az albán kormány nemrég megállapodást írt alá arról, hogy ötven albán köztisztviselő képzésben fog részesülni a Magyar Diplomáciai Akadémián.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva reagált észt kollégája azon nyilatkozatára, amely szerint az az érzése, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter „egy másik csapatban játszik”.
„A miniszter úrnak teljes egészében igaza van. Mi más csapatban játszunk, ő a háborúpárti csapatban, én meg a békepárti csapatban, tehát jól látja a helyzetet” – mondta.
A magyar európai uniós soros elnökség sikere is, hogy mintegy hét és fél év után sikerült lezárni három csatlakozási fejezetet Montenegróval, ez nagy lépés az integrációs folyamat felgyorsítása felé – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-Montenegró kormányközi konferencia ülését követő sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Magyarország elnöki félévének fő célkitűzése volt a bővítés előmozdítása, ami azért is különösen fontos hazánk számára, mert a Nyugat-Balkán szomszédságában egyértelmű ezen régió stabilitásának, békéjének és fejlődésének jelentősége.
Emlékeztetett arra, hogy a térség országai átlagosan már több mint tizenöt éve várakoznak a tagságra. „És ha nem tudunk gyorsan előrelépést produkálni az Európai Unió nyugat-balkáni irányú bővítésében, akkor nem csak magának a bővítéspolitikának, hanem az egész EU-nak a hitelességét tesszük kockára” – figyelmeztetett.
„Ezen időszak alatt a montenegróiak sokszor hallhatták azt, hogy ez egy érdemalapú folyamat, azonban sok esetben az volt a jogos érzésünk, hogy az érdemeket nem követte a folyamat. És hiába teljesítettek jól a tagjelölt országok, valahogy nem haladt előre a bővítés” – mondta.
Majd üdvözölte, hogy az EU a nap folyamán három csatlakozási fejezet lezárásáról döntött Montenegró utóbbi években nyújtott remek teljesítményének elismeréseként.
„Lezártuk a szellemi tulajdonjogról, a médiáról és a vállalkozás-, valamint iparpolitikáról szóló tárgyalási fejezeteket. Csak hogy érteni lehessen, hogy ez milyen nagy jelentőséggel bíró fejlemény, legutóbb hét és fél esztendeje történt ilyen, legutóbb hét és fél esztendeje zárt le az Európai Unió tárgyalási fejezetet Montenegróval” – tudatta.
Szijjártó Péter ezt követően hangsúlyozta, hogy Montenegró mindazt hozza az Európai Uniónak, amire a közösségnek most szüksége van, azaz új erőt, lendületet, frissességet. „És ezért nem csupán kölcsönös érdek Montenegró csatlakozása az Európai Unióhoz, hanem az nagyon komoly kölcsönös előnyökkel is jár nem csak Montenegró, hanem az egész EU számára” – húzta alá.
Illetve rámutatott, hogy nincs valós kockázat az ország csatlakozásában, mert a lakosságszám bővülését könnyen kezelni tudná a blokk, ráadásul Montenegró tagja a NATO-nak és az euróövezetnek is, ezáltal minden bizonnyal simán menne az adaptáció.
„Magyarország legnagyobb bankja, az OTP a piacvezető Montenegróban, és az ország nagy lépésekkel halad előre a digitalizáció, a modernizáció terén is, és az szintén megtisztelő a számunkra, hogy az egyik legnagyobb magyar telekommunikációs cég, a 4iG is fontos szerepet játszik Montenegró digitalizációs fejlesztésében” – közölte.
Végezetül pedig úgy összegzett, hogy a magyar soros EU-elnökség és Montenegró közös nagy sikere a három csatlakozási fejezet lezárása. „Ezzel most nagy lépést tettünk abba az irányba, hogy Montenegró minél előbb az Európai Unió tagja lehessen (…) Ha az Európai Unió nem tud bővülni, akkor nem tud megerősödni sem” – vélekedett.
A magyar elnökségnek a bővítési folyamat felgyorsítása érdekében végzett munkáért Milojko Spajic, montenegrói miniszterelnök külön köszönetet mondott és kifejtette, hogy várakozással tekintenek a jövő elébe a mostani pozitív fejlemények után.