Tiltakozáshullám Rangos Katalin és Vona Gábor ellen

Elsőként a magyar Pulitzer- emlékdíjas újságíró, szociográfus Tódor János lépett.

A Spinoza Ház igazgatójának címzett nyílt levelében úgy fogalmazott, megütközéssel értesült arról, hogy ugyanabban a teremben, ahol a megtisztelő díjat átvehette, ahogy fogalmazott: "egy szélsőjobboldali, újnáci párt elnöke volt a vendége a Kádár-rendszer egyik preferált újságírójának, Rangos Katalinnak."

Tódor János felháborítónak tartja, hogy "a Spinoza Ház - ki tudja milyen megfontolásból - egy rasszista, homofób, szélsőjobboldali pártvezetővel és csapatával kokettál".

Hozzátette: "Megdöbbentett, hogy erre a nyilvános rendezvényre nem engedték be a jobboldali médiumokat, ezáltal alkotmány (alaptörvény) sértő módon önkényesen korlátozva a sajtószabadságot".

Az újságíró nyílt levelében tudatta, mindezek elleni tiltakozásul visszaadja a Spinoza Házban átvett elismerését, és döntéséről a díjat odaítélő kuratóriumot is értesítette.

Ezt a díjat egyébként a baloldal neves újságírója Paul Lendvai alapította és a Kovács Zoltán ÉS főszerkesztőből és Aczél Endre publicistából álló kuratórium ítélte neki oda.

Tiltakozáshullám kezdődött!

Tiltakozott Vona Gábor és Rangos Katalin közös "szerecsenmosdató" szereplése ellen Lovas Zoltán a baloldali liberális ellenzék emblematikus alakja, Mécs Imre jó barátja is.

Lovas a Vonához korábban közeledő Heller Ágnest és több hasonlóan vélekedő SZDSZ-es politikust is bírál.

"Általam nagyra becsült emberek sora, így Kőszeg, Haraszti, s most utoljára Heller valamiféle taktikai együttműködést szorgalmazna és helyeselne a jobbik nevű új nyilas párttal. S minden tiszteletem, minden múltbeli érdem dacára, Kőszeg és Heller esetében a hajlott kornak kijáró minden megbecsülés ellenére, azt kell mondjam, hogy súlyosan tévednek, s hogy megszólalásaikkal csak hozzájárulnak a kiábrándult rendszer ellenes szavazói tömegek átáramoltatásához a szélsőjobboldalra. Ez több mint hiba, ez bűn. S nem igaz, hogy a múlt ne számítana Tisztelt Ágnes asszony! Aminthogy az sem igaz, hogy a néppárti bohócruhába belebújt vérfarkas ne az lenne, ami, azaz újnyilas.
Azt kell mondjam, hogy aktuál politikusként mindhárman megbuktak, ajánlatuk tisztességes demokrata ember számára nem elfogadható.
Kiemeli:

az egykori holokausztot túlélő zsidó közösség jeles képviselőiként különösen visszásnak tartom azt, hogy bárki számára is bármi okból is kollaborációt javasoljanak új nyilasokkal. Ez olyanféle emberi, morális botlás, ami nem tolerálható, nem hagyható szó nélkül.

Konok Péternél, a radikális baloldal másik neves "megmondóemberénél" szintén kivágta a biztosítékok a Vona Gábor- Rangos Katalin-féle jól megszervezett szerecsenmosdatás, a jól ismert antiszemita párt szalonképessé tétele... Idézzük:

A szélsőjobboldali, antiszemita, idegengyűlölő párt vezére arról beszél a mai magyarországi zsidó kulturális élet egyik meghatározó színhelyén, hogy egy náci, aki felfegyverzett verőlegényei élén a háborúk és a népirtások elől menekülő emberekre vadászik, fontos tapasztalatokkal rendelkezik ezeknek a nőknek, férfiaknak és gyerekeknek a "kezelésében", ezért az illető nácira, illetve fontos tapasztalataira szükség van abban a pártban, amit mostanság sokan hajlamosak valamiféle alternatívának látni.
Õ beszélt, erről beszélt, ott beszélt.
Így már érthető?
Mert nekem rohadtul nem.