A NATO döntő szerepre készül Ukrajnában

Egyértelműen háborúpárti hangulat lett úrrá a nyugati közvéleményen, amelynek komoly veszélyei vannak. Erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta, a NATO is arra készül, hogy aktív szereplője legyen az orosz-ukrán háborúnak, ami a magyar kormány szerint a leges-legrosszabb forgatókönyv, ugyanis mindkét oldalon atomhatalmak állnak.

Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón elmondta, elsőként a háborús helyzetet értékelte a kormány.

A miniszter úgy fogalmazott: Új helyzet van, mivel amíg eddig csak egyes tagországok tettek háborúpárti nyilatkozatokat, most a NATO is arra készül, hogy aktív szereplő legyen a háborúban.

A magyar kormányt ez aggodalommal tölti el, hiszen, mint Gulyás mondta, ne feledjük el, hogy sisakok szállításával kezdődött, mostanra pedig a legdurvább élet kioltására alkalmas fegyvereket szállítják. Most a NATO is aktív szereplő lesz ebben a háborúban. Most már egészen nyíltan beszélnek arról, tagállamok, elsősorban a francia elnök, hogy csapatokat kell küldeni Ukrajnába.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter aláhúzta,

ez a legrosszabb forgatókönyvhöz vezethet, mert ez a világháborúhoz vezethet, mindkét oldalon egy atomhatalom áll.

Gulyás Gergely elmondta, folyamatosan egyeztet a kormány a NATO brüsszeli központjával. A kormány álláspontja továbbra is változatlan, ki kell maradni a háborúból, így a NATO misszióban sem kívánunk részt venni. A miniszter kijelentette: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, nem küldünk katonákat és továbbra sem engedünk át fegyvereket a magyar-ukrán határon.

A miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatást elfogadó amerikai kongresszusi döntés alapján látható, hogy az elnökválasztásig nem lesz változás az Egyesült Államok háborús politikájában, amely a NATO-ra is hatással van. Gulyás Gergely szerint a november 5-i amerikai elnökválasztás hozhatja el a reményt, amennyiben a békére okot adó eredmény születik.

A benzinár kapcsán a kormány döntéséről szólva Gulyás Gergely emlékeztetett:

a fogyasztók fizetik meg a háború árát, amelyben már nemcsak az orosz-ukrán konfliktus, hanem a közel-keleti harcok is hatással vannak.

A miniszter emlékeztetett: a magyar kormány célja, hogy ne lehessen nyerészkedni az árakon.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a hazai benzin és a gázolaj ára régiós szinten nézve meghaladja a környező országok átlagát. Mint mondta, korábban azért egyeztettek A miniszter emlékeztetett: korábban azért egyeztettek a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, hogy ilyen ne történhessen meg. Ezért „a kormány arra szólítja fel a kereskedőket, hogy az árakat vigyék le a környező országok átlagárának szintjére” – fogalmazott. A miniszter emlékeztetett, amennyiben nem tartják be ezeket a javaslatokat, a kormány fog intézkedni.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a kormány alaptörvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amelynek egyik része a gyermekvédelmi törvény szigorítása. Ez kizárja azt a lehetőséget, hogy kiskorú ellen elkövetett szexuális bűncselekmény elkövetője, vagy abban közreműködő bármikor is kegyelmet kapjon. Mint mondta, a köztársasági elnöki ellenjegyzés rendszerét eltörlik, azonban a köztársasági elnök sem adhat majd kegyelmet a pedofiloknak. Gulyás Gergely kiemelte: a kormánypárti frakció javaslata alapján „a pedofil bűncselekmények nem évülnek el, nincs feltételes szabadlábra helyezés, nincs reintegrációs őrizet, és soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt”. Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy ezek a jogszabálymódosítások és a gyermekvédelmi intézményekben elrendelt vizsgálatok együttesen hatékony keretet biztosítanak.

A gyermekvédelmi intézményekben elrendelt vizsgálatokkal együtt hatékony iránymutatást jelentenek az intézményeknek.

A kancelláriaminiszter kitért arra is, hogy az EU közös hitelfelvételre vonatkozó javaslatai kapcsán a kormány olyan alkotmánymódosítást kér, amelyben a kormány csak akkor járulhat hozzá a jövőben az uniós további közös hitelfelvételeihez, amennyiben a Parlament kétharmadának jóváhagyását is megkapja. A COVID utáni helyreállítási alapra hivatkozva a miniszter emlékeztetett: a közös hitelfelvétel eszköze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány a honvédséget érintő törvénymódosítást is benyújtott az alkotmánymódosítási javaslat keretében. A miniszter emlékeztetett: a háborús helyzethez alkalmazkodva gyors reagálásra van szükség, ezért a törvényjavaslat rendelkezik a magyar honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásról, valamint külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről szóló szabályozásokat tartalmaz a törvény.

Gulyás Gergely egy diplomáciai eseményt is bejelentette: május 8. és 10. között Hszi Csin-ping kínai elnök lesz Budapest vendége.

„Húsz év után került sor ilyen csúcstalálkozóra Budapesten” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: „úgy gondoljuk, hogy a magyar gazdaságnak, és így Magyarországnak az az érdeke hogy minél többekkel ápoljunk jó gazdasági viszonyt.”

Azt látjuk, hogy kínai a világ egyik vezető hatalma. Sajnos az Európai Unió gyengesége miatt lassan azt mondhatjuk, hogy a kettőből, és nem a háromból. De még az Európai uniót is ide véve, az Egyesült Államok, az Európai unió és Kína, az amely a világgazdaságban ma jelentős erőt képvisel.

Kína sajnos már erősebb mint az Európai Unió, és Magyarország úgy gondolja, hogy a gazdasági kapcsolatokban nem érdemes ideológiai korlátokat felállítani.

A magyar kormány tárgyalt az Alaptörvény módosításáról is, amelyet a miniszterelnök nyújtott be, ez részben a gyermekvédelmi szabályok megerősítésével kapcsolatos. Az Alaptörvény-módosítás ki fogja zárni annak a lehetőségét, hogy olyan személy kegyelmet kapjon, aki szexuális bűncselekményt kiskorú sérelmére követett el, vagy ilyen bűncselekmény elkövetésében közreműködött. A szabályokat a valósághoz igazítják, a köztársasági elnöki kegyelemmel szembeni ellenjegyzést eltörlik.

Ezt egészíti ki a Fidesz-frakció által benyújtott törvényjavaslat, ami a kormány támogatását élvezi,

ez alapján többek között nem évülnek el a szexuális bűncselekmények és az elkövetők soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy egy rossz folyamat indult el az EU-ban, az EU hitelközösséggé alakítása sokaknak célja lett, a magyar kormány ilyet nem akar, egyszeri megoldásként korábban elfogadták, de rosszak a tapasztalataik. Ilyen hitel felvételéhez csak akkor járulhatna hozzá a kormány, ha a parlament kétharmados többsége támogatja azt, ezt is Alaptörvénybe írják.
Az Alaptörvény-módosítás a honvédségi csapatmozogásokat is érinti, célszerű, ha a honvédség műveleteiről, állomásozásáról, műveletekről részletes szabályozást sarkalatos törvény tartalmazza.

Gulyás Gergely kiemelte a Lánchíd-pénz kapcsán, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás alapján súlyos bűncselekmények történhettek, a kérdés, hogy ezeket kik követték el mivel a szálak a Városházára vezetnek. Másik kérdésre azt is mondta: az Államkincstár vizsgálja majd, hogy a főváros csődközelben van-e.

Egyre biztosabbnak tűnik a milliárdokkal túlárazott Lánchíd-felújításból kiszedett korrupciós pénz útja – írja a Mandiner. A portál hozzáteszi: a gyanú szerint a beruházásra szánt közpénz egy része, készpénz formájában, több közvetítőn keresztül, a Városházán és vezető baloldali politikusok zsebében köthetett ki. Ma a fővárosi önkormányzat ülésére érkező baloldali polgármesterek többsége elmenekült a fővárosi számlagyárra vonatkozó kérdések elől.

Kedden hozta nyilvánosságra Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője, hogy a rendőrség nyomozást rendelt el a fővárosi számlagyár ügyében. A feljelentést azután tette, hogy egy olyan levél került a birtokába, amely szerint a Lánchíd-felújításából származó csaknem másfél milliárd forint – közvetítőkön keresztül – végül a Városházán landolt. Hozzátette:

„Innentől kezdve sem Karácsony Gergelynek, sem az Árgus Security tulajdonosának, sem pedig az A-híd tulajdonosának már nem az én kérdéseimre, hanem a hatóság kérdéseire kell válaszolni.”

Budai Gyula szerint Vig Mórék egy biztonsági cég, az Árgus Security irodájába járhattak elszámolni. Sőt a két cég vezetője között rokoni kapcsolat is van. Vagyis lényegében családon belül vándorolhattak a hídfelújításra szánt százmilliók.

A fővárosi számlagyár ügye azután robbant ki, hogy tavaly novemberben a NAV nyomozói elfogták Vig Mórt, az ügy egyik kulcsfiguráját, és  házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-híd Zrt.-nél. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részjelentése alapján a múlt héten derült ki, hogy az A-Híd összesen több mint másfél milliárd forintot utalt Vig Mór cégének, amit a volt ügyvéd letéti-, illetve saját magánszámlájára küldött tovább. Onnan aztán 900 millió forintot fel is vett készpénzben. Egy másik ügyvéd ugyancsak felvett félmilliárd forintot, szintén készpénzben.

A nemzeti nyomozó iroda most hivatali vesztegetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Lánchíd felújítása kapcsán.

Az M1 riportere a fővárosi közgyűlésre érkező baloldali polgármestereket kérdezte a fővárosi számlagyárról, de ők rendre kitértek a válaszadás elől.

„Ez egy tipikus formája a korrupciós bűncselekményeknek” – mondta Deák Dániel az M1-en. A XXI. Század Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Karácsony Gergely és vele a baloldali városvezetés a fővárosi számlagyár botrányának kirobbanása óta tagadják a vádakat, a bizonyítékok most azt mutatják, a tagadás sokkal inkább tudatos hazugság lehet.

A bizonyítékok, a különféle információk napvilágra kerülnek, folyamatosan látjuk az összefüggéseket. Először azt állította, hogy a felújítás és a pénzeknek a felvétele nem esett egy időbe, aztán kiderült, hogy bizony egy időbe esett a kettő. Tehát nagyon sok olyan információ látott napvilágot, ami cáfolja Karácsony Gergelynek a különféle állításait.

„Pofonegyszerűnek tűnik a korrupciós pénz útja” – ezt pedig már a Mandiner írta az alapján a Budai Gyulának eljuttatott levél alapján, ami a rendőrséghez is eljutott, és aminek alapján a  nyomozást is elrendelték. A lap szerint – ha igazak a bennfentes levélíró állításai – a Lánchíd-beruházásból „kimentett” pénzek az azt végző A-Híd Zrt. tulajdonosi köréhez kerülhettek vissza, ahonnan az összegek a budapesti Városházán landolhattak.