kulcsár edina
Az emberi agymûködés egyik legfurcsább képessége az, hogy éjszaka több periódusban is különbözõ álmokat látunk, mintha csak moziban lennénk. De vajon mit láthat álmában, aki nem lát ébren?
Az emberi agyműködés egyik legfurcsább képessége az álmodás. Még a tudósok számára is sok a nyitott kérdés ezzel kapcsolatban, egy biztos: a legtöbb embert leginkább arra kíváncsi:
Vajon mit látnak álmukban a vakok?
A Koppenhágai Egyetem álomkutatással foglalkozó tanszéke készített a vakok álmairól egy átfogó kutatást. A 25 tesztalanyból közül 11 születése óta vak, 14 pedig 3 éves kora előtt vesztette el szeme világát. A kutatásban részt vevőknek több hónapon keresztül kellett álomnaplót vezetniük. Minden éjszakai élményüket fel kellett jegyezniük.
A beszámolók elemzése után kiderült, hogy születésüktől kezdve vak emberek álma sokkal ingergazdagabb, mint bármelyik egészséges emberé. Igaz, ők nem látnak képeket, hisz agyukat sose érte hasonló inger, még fényt sem láttak soha. Viszont szagok, ízek és hangok olyan furcsa egyvelegét képesek megálmodni, és erre egy jól látó ember valószínűleg képtelen. A rémálmok előfordulási valószínűsége pedig jóval nagyobb. Gyakori a zuhanás, az elveszettség, elhagyatottság típusú rémálom. Ezt a kutatók a napi szinten megélt, vakságból fakadó frusztrációkkal magyarázzák.
Az életük korai szakaszában még látó emberek álma is jócskán eltér a mienktől. Leginkább szín és alakzatélményekről számoltak be. Konkrét tárgyak ugyan nem jelentek meg náluk, az ő esetükben gyakoribbak a vizuális alapú álmok. Ráadásul a többi érzékszervük kiélesedése és az álmok variabilitása náluk is megjelenik.
Forrás: sleep-journal.com