Hiába nyert választást, továbbra is retteg Magyar Péter Orbán Viktortól

Nem bízik magában Magyar Péter, törvénnyel akadályozná a Fidesz elnökét, hogy újra miniszterelnök lehessen. Minek, ha van demokratikus választás négyévente?

A Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton (Magyar Péter sógora, az ebből fakadó botrány miatt megbukott igazságügyiminiszter-jelölt) és Hantosi István alaptörvényt módosító javaslata nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Ezzel a Tisza beváltotta egy kampányígéretét. De vajon mennyire demokratikus a miniszterelnöki működés korlátozása? Mi lehet a Tisza célja ezzel?

A Tisza-kormány alkotmánymódosítása — A Tisza korlátozta a miniszterelnöki ciklusok számát Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Hosszas kirakatintézkedések után a Tisza-frakció benyújtotta első javaslatcsomagját. Az Alaptörvény tizenhatodik módosításának 1. cikke szerint

nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni

A 2. cikk pedig tartalmazza, hogy a nyolc év után a miniszterelnöki megbízatás megszűnik.

Lex Orbán - Magyar Péter fél Orbán Viktortól

A kritikusok szerint ezzel egy kifejezetten Orbán Viktorra szabott módosítást valósítottak meg, ugyanis minden bizonnyal azt akarták elérni, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, Rétvári Bence szerint Magyar Péter nem bízik saját kormányzati teljesítményében, fél Orbán Viktor visszatérésétől.

Ha a Tisza Párt és Magyar Péter bízna abban, hogy a saját kormányzati teljesítményével a következő választást meg tudja nyerni, akkor nem nyújtana be ilyen módosítást és nem próbálná meg adminisztratív eszközökkel megakadályozni Orbán Viktor indulását − fejtette ki Rétvári Bence. Szerinte a korábbi kormányfő 16 éves ciklusa alatt elért „nemzeti vívmányokkal” a Tisza Párt láthatóan nem tud, és nem is bízik benne, hogy versenyre kelhetne. Úgy ítéli meg, hogy Magyar Péter a saját igazságügyi miniszterétől is tart, ezért két képviselővel, a tárca vezetőjét megkerülve nyújtották be az indítványt, mivel a miniszter akár kifogásolhatta volna az 1990-ig visszamenőleges hatályú jogalkotási kísérletet. Ehelyett inkább arra bízta a feladatot, akit eredetileg akart a poszton, csak cirkusz lett a jelöléséből.

A népnek kell döntenie, nem a jogszabálynak

Kérdéses továbbá az is, hogy mennyire demokratikus vagy egyáltalán működőképes egy jogállamban a miniszterelnöki hivatal időtartamát adminisztratív eszközökkel korlátozni, nem pedig a népakarattal. Az a választópolgár, aki nem akarja az adott miniszterelnököt hatalmon látni, nem rá fog szavazni.

"A világ parlamentáris köztársaságaiban nem a miniszterelnök hivatali idejét limitálják, hanem csak - az uralkodó helyébe lépett - köztársasági elnökét. Ez így van a németeknél, az osztrákoknál, így maradhatott hivatalban Kohl, Adenauer, Merkel, Kreisky és Vranitzky. Ráadásul a Magyarországot jogállamiságból előszeretettel kioktató Finnországban még az elnök hivatali idejét sem mindig limitálták: Urho Kaleva Kekkonen négy cikluson át lehetett a finnek elnöke.

Egy jogállamban ugyanis a miniszterelnöki hivatal időtartamát a vele szemben kínált alternatíva, a választói akarat korlátozza és nem adminisztratív eszközök.

– reagált Magyar Péterék törekvésére Schiffer András ügyvéd, volt ellenzéki politikus a Facebook-oldalán.