Furcsa, de igaz: Fenyő Miklós hozta be a breaktáncot Magyarországra

Hogy a rock and roll magyarországi „főhercegének” sokat köszönhet a hazai vájtfülű közönség, ahhoz kétség sem fér, hiszen olyan zenei ízlést és stílust hozott magával a tengerentúlon töltött ifjú éveiből, amit akkoriban mutatóba is csak alig lehetett találni, hacsak nem sikerült épp befogni a Szabad Európa vagy a Luxemburg rádió folyton zavart adásait. Innen nézve nem is akkora csoda, hogy Fenyő Miklós volt az első, aki...

1984-et írtunk, amikor a rock and roll honi állócsillaga úgy döntött, hogy a Hungária együttes feloszlása után új helyet keres magának a zenei palettán. Fenyő Miklós jó érzékkel nézett szét az akkor ébredező underground érában és felfigyelt a breakdance műfaj akkori képviselőire, akik a Nyugati téri aluljáróban gyakoroltak. Az ifjú titánnak nem csupán megtetszett a furcsa zenére, tört ritmusokra művelt darabos, akrobatikus táncforma, de össze is dobta a második szólóalbumát, ami a Jól nézünk MIKI címet kapta. A dalok pedig erősen reagáltak a a 80-as években teret nyerő elektropopos hatásra. Fenyő Miki még rappelt is a lemezen, és ez akkor is igaz, ha a mai igények szemüvegén keresztül nézve, inkább mondanánk aranyosnak a próbálkozást, mintsem minőséginek. Az előadó, tinibálvány a lemez után vissza is tért a kaptafához, de ez a kis kilengés komoly sikert aratott. A rap-break lemez 150 ezer példányban kelt el, ami éppen 50 ezerrel több volt, mint amennyit az előző évben megjelent, első, önálló albumából adtak el.

Fenyő Miklós: „Breakdance a neve, ami azt jelenti, hogy a mozdulatokat összetörik, darabokra”

A fentiek értelmében kijelenthető, hogy Fenyő Miklós volt az első, aki lemezre vitte az Amerikát bő tíz évvel korábban meghódító zenei stílust és táncformát, és ő próbálkozott rappeléssel is, ha nem számítjuk az underground környezetben ténykedő szaktársakat, akikből akkoriban nem lehetett Dunát rekeszteni. De térjünk vissza 1984-be, amikor is a Magyar Televízió egy különleges meghívásnak eleget téve, egy stábbal érkezett Nyugat-Berlinbe, ahol találkoztak Fenyő Miklóssal, aki az akkoriban Európába is betörő új hullámról beszélt. „Ha nagyon egyszerűen akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy ez az utca tánca a 80-as évek közepéről, hiszen lassan a nyolcvanas évek közepén vagyunk.”

Kezd elindulni egy olyan irányzat, amiben az utca fiatalsága megpróbálja magát egy kicsit kifejezni.

„Méghozzá olyan helyeken, ahol ezt a legjobbnak érzik. Elsősorban még az utcán. Ma ez a dolog itt tart. Különböző, szabad akaratból indíttatott mozgásokból áll. Breakdance a neve, ami azt jelenti, hogy a mozdulatokat összetörik, darabokra. Olyan, mint az egész, körülöttünk lévő világ. Izgalmas és darabokra tört…” – mondta a kamera előtt meglepő szettben megjelenő Fenyő, aki akkoriban épp a második önálló lemezén dolgozott és komoly tervei voltak a breaktánccal kapcsolatosan.

@pszichodermikus #pulzus1984 #fenyomiklos #break ♬ eredeti hang - Pszichodermikus Tésztaszűrő

„A szemnek is nagyon kellemes és valamit sejtet is a jövőből”

Fenyő Miklós ekkor még csak beszélt ezekről a tervekről, de nem sokkal később megjelent az a bizonyos album, ami aztán szédítő sikert hozott. „Ez ma még egy borzasztóan új dolog, ami Amerikából indult el és már Európában is érezteti a hatását. Ha sétálunk az utcán, gyakran találkozhatunk olyan srácokkal, akik kiállnak valamelyik sarokra, letesznek két-három kofferrádiót és csinálják és mozognak. A szemnek is nagyon kellemes és valamit sejtet is a jövőből. Nekem az a tervem, hogy jövőben egyre nagyobb teret engedek a breakdance-nek a saját show-imban” – fogalmazott akkor Fenyő Miklós.

És, hogy mi lett ebből? Hát ez!