kulcsár edina
A két fivér egy héten át vívott heroikus küzdelmet a Fülöp-szigetekkel, egymással, az ellenfél párosokkal, de főleg önmagukkal. Itt az első interjú, amit az Ázsia Expresszből való kiesésük utáni órákban rögzítettünk egy manilai szálloda halljában. Zámbó Krisztián és Zámbó Adrián boldog, „emberi roncsként” ültek le velünk...
Harci sérülésekből idén sincs hiány az Ázsia Expresszben. Szinte kivétel nélkül mindenki magán viseli már a kőkemény játék nyomait így vagy úgy, már az első hét után. A Zámbó testvérek emberfeletti küzdelemben maradtak alul az első hajszán, aminek a másnapján, órákkal a hazaindulásuk előtt összegeztük az Ázsia Expresszben szerzett élményeiket, tapasztalataikat.
Zámbó Adrián: „Alapvetően nyerni jöttünk. Az volt a szándékunk és a motivációnk.
Valójában nem is veszítettünk semmit, sőt győztünk.
Hiszen megismertük egymást és közelebb is kerültünk egymáshoz. Minden egyes játéknál a határainkat feszegettük, sőt túl és léptünk rajtuk”- kezdte a Ripostnak Adrián, aki elárulta, hogy az Ázsia Expressz előtt, nem volt túl szoros a kapcsolata bátyjával. Ennek okáról Krisztián mesélt.
Zámbó Krisztián: „Tizenhat év van közöttünk, nyilván más korban nőttünk föl és más az érdeklődéi körünk is. Nem szándékos volt, hogy nem kerestük egymás társaságát. Egyszerűen így alakult. Nyilván a családunkban történt tragédia is széthúzott minket” - magyarázta az énekes, akitől ismét Adrián vette át a szót és rátért a jól látható sérüléseik garmadájára.
Z.A.: „Rengeteg harci sérülést szereztünk. Mostanra egész szépen be is gyógyultak, ennél sokkal ijesztőbb volt, még tegnap is. Az ízületeink pokolian fájnak. Nekem ma reggel húsz percbe tellett, amíg eljutottam a fürdőszobáig. Minden kijött rajtunk, mert már nem tartott egybe minket a stenk. Iszonyat állapotban voltunk már a verseny közben is, de az adrenalin nem engedte, hogy foglalkozzunk a fájdalommal. Amikor menni kellett, nem érdekelt minket, hogy rajtam nincs bőr, az öcsém szó szerint is a vérét adta azért, hogy időben beérjünk” - mondta még a hajsza utáni nap reggelén is fájdalmas fintorral az arcán az ifjabb Zámbó fivér. Akire természetesen mérhetetlenül büszke a testvére.
Z.K.: „Amikor a hajsza napján megláttuk a távolból, hogy Nóri mellett már ott áll két páros, akkor kicsit leeresztettünk, de közben nagyon büszkék is boltunk magunkra, mert végig csináltuk becsülettel és nem adtuk fel, pedig voltak olyan hullámvölgyek, amikor nem hittük, hogy akár csak egy lépést is tudunk még tenni.
Elmondhatatlanul büszke vagyok Adriánra. Ezt a versenyt senki mással nem tudtam volna elképzelni, csak vele.
Már tudom, hogy ő egy elképesztően kemény gyerek és keménnyé tett engem is” – méltatta öccsét Krisztián. Adrián ezután lenézett a térdére, amin egy hatalmas seb éktelenkedett, emlékeztetve őt arra, amikor egy nappal a hajsza előtt, hatalmasat esett.
Z.A.: „Az van, hogy a térdemet biztosan nem is akarjátok látni, olyan durva lett rajta a seb. De mondhatom a kezeinket és az arcunkat is. Az előbbin ezer sérülés, seb és zúzódás, közben pedig égési sérüléseink is vannak test szerte, mert a Fülöp-szigeteki nap ellen nem igazán hatásos az 50 faktoros naptej sem. A doki konkrétan olyan krémekkel kezelt minket, amik a másodfokú égésekre valók. Érdekes, hogy tegnap ugyanezek a sérüléseink megvoltak, de a hajsza alatt nem éreztem ennyire, hogy rottyon vagyok. Mi végig úgy játszottunk, hogy amíg el nem indult egy-egy nap, addig kicsit melankolikusak voltunk. Amikor pedig Nóri beintette a startot, valami átkapcsolt bennünk és rohantunk, mint az állat” - magyarázta a fiatal srác, akitől ismét a bátyja vette át a szót és üzent azoknak, akik szerint az Ázsia Expresszben nem a valóságot láthatják a nézők.
Z.K.: „Erre, ami itt várt minket, nem lehet felkészülni. Megpróbáltuk, de… Minden napunkat elterveztük előző este, de… Sem én, sem az öcsém nem vagyunk cingár gyerekek és ahogy látom, a többiek azért jobban felkészültek. A saját súlyunkat cipelni plusz teher volt számunkra.
Közben pedig kiderült, hogy ez lett az eddigi legkeményebb Ázsia Expressz évad és a világon nincs ehhez foghatóan kegyetlen formátum sem.
A nézők mindent láthattak és innen üzenem azoknak, akik azt hiszik, hogy bármi tervezett, vagy eljátszott, hogy ha így leenne, most mindannyiunknak járna egy egy Oscar-díj. Egy ponton túl, már nem is foglalkozik az ember a kamerával, ami mindenhol ott van” - fejtette ki Zámbó Jimmy legidősebb fia. Adrián ezután arra a kérdésre kereste a választ, hogy min múlott a kiesésük.
Z.A.: „Nekem ez nem csak az első realitym volt, de az első hosszabb produkció is, amiben szerepelek. Elég nagy fába vágtam a fejszémet. Mégis úgy érzem, hogy büszke lehetek magamra, mert sikerült magamból kihozni mindent, ami ehhez a játékhoz kellett. Szerintem ki lehet mondani, hogy a mi versenyünk a stoppoláson ment el, hiszen a feladatokat teljesítettük” - vélekedett Adrián. Végezetül Zámbó Krisztián kitért a játék során alakult kapcsolataikra.
Z.K.: „Azt tudni kell, hogy a csapat nagy részét én már ismertem korábbról személyesen. Szerintem mi mindenkivel meg is találtuk a közös hangot. Olyat nem is tudnék mondani, aki nem volt szimpatikus. Talán csak olyat, akihez kevésbé kerültünk közel. A végén azért éreztük, hogy elkezdődött valamiféle lelki hadviselés. A kiválasztásnál például le voltam döbbenve. Talán egy páros volt, akiknek a döntéseiket nem mindig tudtuk hova tenni. Pontosabban a hozzájuk fűzött körítésekkel, magyarázatokkal nem tudtunk mit kezdeni időnként. Konkrétan itt Jollyról és a Barbiról van szó… Itt jegyezném meg, hogy a Jolly nekünk nagyon régi barátunk. Ezért is volt furcsa, hogy kétszer kaptak lehetőséget arra, hogy hátráltassanak minket és mindkettővel éltek is. Tillát és Andrást nagyon szerettük. Hihetetlenül erős pozitív töltést adtak az egész csapatnak. Őket sosem láttuk csüggedni, vagy leereszteni, pedig megjárták a hadak útját mindketten. Jól esett nekünk nagyon, amikor a végén Nóri elmondta, hogy mindenki minket várt vissza a hajszáról” – hatódott meg újra az énekes.