KÜLFÖLD

Németország: baloldali politikusok emlékművet állítanak egy elhunyt kábítószerkereskedő migránsnak

Igazán fontos dologról hozott döntést Bréma radikálisan baloldali városvezetése a koronavírus-járvány okozta válság kellős közepén.

A Németország észak-nyugati részén található Bréma baloldali városvezetése 60 ezer eurót, azaz átszámítva körülbelül 22 millió forintot különített el a város jövő évi költségvetésében arra, hogy emlékművet állíthassanak egy elhunyt Sierra Leone-i kábítószerkereskedő migráns tiszteletére – írja a Die Tageszeitung német hírportál.

Bréma radikálisan baloldali, piros-zöld-piros vezetése, valamint magukat jogvédőnek valló civil szervezetek már évek óta szorgalmazzák, hogy valamilyen formában emlékművet kellene állítani Laye-Alama Condé elutasított menedékkérő tiszteletére, aki egy rendőri túlkapás következében hunyt el 16 évvel ezelőtt.

Condét 2004 december 27-én vették őrizetbe Bréma belvárosában, miután az őt igazoltatni akaró rendőrjárőrök észrevették, hogy több kábítószeres tasakot is a szájába gyömöszöl, majd lenyel. A migránst megbilincselve egy kerületi kapitányságra szállították, ahol többszöri felszólításra sem volt hajlandó hánytatótablettákat bevenni. Ekkor orvosszakértőt hívtak, aki egy szondacsövet dugott le a férfi torkán, melyen keresztül a gyomrába juttatta a pirulákat, 1,5-2 liter víz kíséretében. A beavatkozás után összesen 5 csomag kokain került elő. A mai napig nem tisztázott, hogy a hányástól, vagy a szondán keresztül, de víz került Condé tüdejébe, aki eszméletét vesztette, majd pár nappal később meghalt egy kórházban.

A beavatkozást végző orvos ellen büntetőeljárást indítottak gondatlanságból elkövetett halált okozó veszélyeztetés vádjával. Majdnem 10 évig tartó jogi procedúra után az eljárást megszüntették. A bíróság pedig azzal zárta le az ügyet, hogy a szakembert 20 ezer euró (7 millió forint) kártérítés megfizetésre kötelezte Condé édesanyjának irányába.

A halálesettel később az Európai Unió Bírósága is foglalkozott, mely kínzásnak minősítette a szondacsöves beavatkozás rendőrségi alkalmazását abban az esetben, ha azt az érintett határozottan elutasítja. (Ezt az orvosi eljárást egyébként az 1990-es évek közepétől kezdve alkalmazta a német rendőrség a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) javaslatára.)

A Condé-emlékmű felállításának lehetőségével először tavaly kezdett el komolyabban foglalkozni egy brémai civil szervezet, mely azzal próbálta igazolni a köztéri szobor felállítását, hogy a kábítószerkereskedő migráns a rendőri brutalitás és rendszerszintű rasszizmus áldozata lett. Laye Condé halála nyomot hagyott Bréma történelmében. Emlékének tehát konkrét és szimbolikus helyet kell találni a városban. A társadalmat súlyos felelősség terheli a történtek megnevezéséért és emlékezéséért”fogalmazott korábban egy rádióinterjúban Gundula Oertert, a kezdeményezés szellemi atyja.

Az emlékmű felállítását több helyi jobboldali politikus is élesen kritizálta. A 2004-ben alapított Bürger in Wut (BIW) nevű, brémai ügyekre koncentráló párt elnöke, Jan Timke például azt mondta: Ha egy ilyen személy emléke előtt megemlékezéssel tisztelegnénk, akkor az a közvélemény igazságérzetét károsítaná, és ezáltal tovább rombolná az állampolgárok politikába és a jogállamiságba vetett bizalmát. Ezt a luxust egyáltalán nem engedhetjük meg magunknak, különösen nem abban a történelmi válsághelyzetben, melyben Németország jelenleg van.

Ripost előfizetés banner

És ezeket olvastad már?