POLITIK

Kirobban-e a háború Kína és Tajvan között?

Múlt héten rekordszámú kínai vadászgép repkedett Tajvan légvédelmi zónájában, majd a hét végén Hszi Csin-ping (Xi Jinping) arról beszélt: Tajvan és Kína békés újraegyesítése meg fog valósulni. A médiában egyre ijesztőbb forgatókönyvek jelentek meg a szigetország Peking általi lerohanásáról.
címkék:
  • Szerző:

Érezhetően nőtt a feszültség a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság (Tajvan) között az elmúlt napokban, amely következményeként számos politikai és katonai vezető arra figyelmeztetett: akár néhány éven belül sor kerülhet a kontinentális Kína partjaitól mindössze kétszáz kilométerre található Tajvan Peking általi lerohanására. A CNN hírcsatorna a minap egyenesen arról írt, hogy

a kínai haderő partraszállási műveleteket gyakorolt a Tajvani-szoros kontinentális oldalán található Fucsien tartomány egyik partszakaszán.

A nemzetközi hangulatot azonban még ennél is jobban felkorbácsolta az a tény, hogy a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt be múlt héten a tajvani légtérbe. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy szombaton a kínai elnök úgy fogalmazott:

Meg kell valósítani a nemzet újraegyesítését, és ez biztosan meg is fog valósulni. A békés újraegyesítés felel meg a leginkább a kínai nemzet érdekének, beleértve tajvani honfitársainkat is.

Caj Jing-ven (Tsai Ing-wen) tajvani elnök a napokban leszögezte, Tajpej nem akar katonai konfrontációt, de mindenáron megvédi szabadságát és demokratikus berendezkedését. A pekingi vezetés ezt a hozzáállást az 1992-es „egy Kína elvéről” szóló megállapodás aláásásaként értelmezi.

Matura Tamás Kína-kutató szerint, akit a Magyar Nemzet kérdezett meg ugyanakkor az elmúlt napok eseményeit a helyükön kell kezelni, kínai harci gépek tajvani légvédelmi zónába való berepülése ugyanis számos alkalommal előfordult már a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jén vagy a Kínai Köztársaság megalakulásának október 10-én ünnepelt évfordulóján.

Ez nem jelent közvetlen katonai fenyegetést, hiszen nem arról van szó, hogy a tajvani légtérbe repültek volna be a kínai harci gépek, csupán a Tajvani-szoros felezővonalán léptek át a tajvani oldalra, amire már korábban is volt nem egy példa, noha a kínai harci gépek száma valóban minden korábbinál nagyobb volt

– magyarázta lapunknak a kutató. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ugyanakkor hozzáfűzte: az ilyen monumentális erődemonstráció egyfajta válaszként is értelmezhető az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia által múlt hónapban tető alá hozott, a sajtóban AUKUS néven emlegetett, új biztonsági partnerségi szerződésre, ami Pekinget rendkívül irritálja. Ebben pedig nincs semmi meglepő, hiszen nemzetközi elemzők között is egyetértés van abban, hogy a három angolszász ország közötti katonai együttműködés új szintre emelése mögött egyértelműen az USA Kínával szembeni manőverezése érhető tetten.

Matura Tamás szerint a tajvani légtér megsértésének kínai részről további oka lehet a tajvani légvédelem reakciójának tesztelése: milyen gyorsan tudnak reagálni és hogyan. A kutató úgy véli, az elmúlt hetek látványos eseményeit még egy nagyon fontos belpolitikai folyamat is táplálhatja Peking részéről, mégpedig az, hogy Hszi Csin-ping jövőre egy egyedülálló húzásra készül.

2018-ban a pekingi parlament megszavazta az alkotmánymódosítást, amellyel eltörölték az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. Az eddigi szabályozás szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer öt évig viselhette az államfői tisztséget, a jelenlegi elnök azonban egy harmadik ciklus erejéig is a székében maradna, ezzel szemben pedig ­nyilvánvalóan vannak a pártban komoly ellenérzések

– magyarázta a kutató. Matura hozzáfűzte: a nacionalizmus feltüzelése ismert és egyszerű módja annak, hogy politikai támogatást szerezzen mind a pártban, mind a lakosság körében.

Ráadásul gazdasági problémákkal is küszködnie kell Pekingnek; egyrészt az Evergrande nevű építőipari óriásvállalat csődközeli állapota is fejtörést okozhat a pártban, másrészt Kínában meglehetősen szokatlannak számít, hogy több tartományra kiterjedő áramkimaradások, illetve energiaingadozások voltak az elmúlt időszakban.

Ezek az okok mind közrejátszhattak abban, hogy Kína látványos ­erődemonstrációt hajtott végre a múlt héten

– magyarázta a kutató. Matura emlékeztetett: a kínai stratégia Szun-ce (Sun Tzu) világhírű kínai hadvezér óta elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy az erő felmutatásával elrettentse az ellenfelet attól, hogy meggondolatlan lépéseket tegyen. A jelen esetben mind a tajvaniakat, mind az amerikaiakat igyekeznek elrettenteni attól, hogy a de facto független szigetország de jure is önálló legyen.

Ha nagy lenne a csend, az aggasztóbb lenne

– fűzte hozzá Matura.

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
A legfinomabb forralt bor
címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?