INSIDER

Dunai hajóbaleset: még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés

A dunai hajótragédia kapcsán még számos kérdésre keresik a választ a hatóságok.
  • Szerző: Ripost

A dunai hajózás egyik legtragikusabb balesete történt két hete: egy dél-koreai turistákat szállító hajó ütközött egy szállodahajóval a Margit hídnál. A Hableányon 35-en utaztak: 33 turista és a legénység két magyar tagja. A balesetet csak 7 ember élte túl.

Bár az eltelt két hétben számos előrelépés történt, még mindig rengeteg a nyitott kérdés a tragédia kapcsán. 

Minden a mentés ellen volt

A mentési munkálatok számos dolog hátráltatta. A baleset későn este, szakadó esőben történt, a Duna magas vízállásánál, erős sodrás mellett. Ezek miatt mindössze hét ember életét tudták megmenteni, a szinte példátlan összefogás – több magánhajó alkotott láncot, hogy a lehető legtöbb embert ki tudják menteni – ellenére is. Hét ember holttestét a következő órákban találták meg, 25-ét pedig az elmúlt napokban a Duna különböző pontjain. 

Három eltűnt embert még mindig keresnek. A rendőrök a Duna Budapesttől délre található teljes szakaszán 19 hajóval és helikopterekkel keresik őket. Pintér Sándor belügyminiszter utasítására kétszer annyian vesznek részt a kutatásban kedd óta, mint korábban.

Egy hatvanfős, kizárólag a kutatással foglalkozó rendőri egység a Duna 215 kilométeres szakaszát vizsgálja át. A keresésben két speciális keresőkutya is segít, és a két helikopter mellett két drónnal is folyamatosan ellenőrzik a folyót és annak hullámterületét. 

De nemcsak Magyarországon figyelik a Dunát, hanem a szomszédos országokban is. A belügyminiszter erre már a baleset éjszakáján megkérte a szerb szakembereket. 

Többen egyébként, pont a nagyon erős sodrás és a korábbi magas vízállás miatt, már azt is nagy dolognak tartják, hogy ennyi embert sikerült ilyen gyorsan megtalálni

A dél-koreai katonai attasé pedig elmondta, hogy korábban előfordult, hogy egy, a környéken eltűnt ember holttestét csak négy hónappal később találták meg

A Hableány kiemelése a Dunából

Ez jelentette a szakembereknek az egyik legnagyobb kihívást. A Duna mélyére süllyedt Hableány ugyan kisebb hajónak mondható, de így is 40 tonnás. Önmagában. Tele vízzel és iszappal azonban ennél is sokkal nehezebb.

Ráadásul a kiemelés előtt csak szonárfelvétel volt róla, a Duna mélyén pedig a látási viszonyok a nullával egyenlőek. Így a leginkább attól lehetett tartani, hogy kiemelés közben ketté, vagy akár több felé törik, hiszen azt sem lehetett tudni pontosan, hogy milyenek rajta a sérülések.

Első körben négy óriási acélzsinórt erősítettek a hajóra, amelyeket egyenként négy ponton rögzítettek a két oldalán. Később egy újabb acélzsinór érkezett, amelyet a kapitányi híd alá erősítettek. Azért is kellett emelés közben többször megállni, hogy a Hableányban lévő rengeteg vizet ki tudják szivattyúzni.

Végül egy hétórás művelet végén emelték ki, majd tették egy uszályra a Hableányt. Ezután nem sokkal el is indultak vele a Szabadkikötőhöz, amely nagyjából 10 kilométerre van attól a helytől, ahol a hajó elsüllyedt. A kiemelés közben négy holttestet találtak. A kikötőben 26 órán keresztül 23 szakember vizsgálta a Hableányt

Hibázott a Viking szállodahajó

A Hableány kiemelésében összesen 498-an vettek részt. A Magyar Nemzet úgy tudja, közülük több embert is kitüntetnek. A jutalmazáskor kiemelten kezelik majd azokat, akik az életüket veszélyeztették a mentés során, azaz a búvárokat és közvetlen felszíni segítőiket.

Sógor Zsolt, a Hableányt üzemeltető Panoráma-Deck Kft. sértetti képviselője a Magyar Nemzetnek kijelentette, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a Viking Sigyn szállodahajó megszegte a hajózási szabályzat előzésre vonatkozó előírásait. A svájci tulajdonú vízi jármű személyzete nem jelezte előzési szándékát a Hableány személyzetének, még csak hangjelzést sem adott, és az előírt oldaltávolságot sem tartotta be - mondta.

Mindezt a Viking Sigyn ukrán kapitányával szembeni gyanúsítás is tartalmazza - írta az Origo.

Szabadon védekezhet a kapitány

Kevesebb mint két hetet töltött őrizetben a tragédia egyetlen gyanúsítottja, az ukrán kapitány, aki azt a hajót vezette, amely nekiütközött a Hableánynak. 

15 millió forint óvadékért szabadulhatott, a lábára nyomkövető került, és hetente kétszer jelentkeznie kell, ezenkívül azonban szabadon mehet bárhová Budapesten. 

Az, hogy kevesebb mint két hetet töltött csak őrizetben, illetve letartóztatásban, azért meglepő, mert az ügyészség azonnal jelezte, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye az ukrán férfival kapcsolatban. A bíróság azonban a férfi ügyvédje indítványának adott helyt, amelyben az szerepelt, hogy óvadék ellenében védekezhessen szabadlábon. 

Azóta az is kiderült, hogy egy hasonló ügy miatt már folyik eljárás a férfi ellen, ami azonban ennél is súlyosabb, hogy közvetlenül a baleset után adatokat törölhetett a telefonjáról, de az is lehet, hogy máshonnan is

Kártérítési perek indulhatnak

A Magyar Nemzet különböző forrásokból arról értesült, hogy a büntetőeljárással párhuzamosan több kártérítési per is indulhat, amelyek jó eséllyel csak a büntetőügy jogerős lezárása után érnek majd véget.

A dél-koreai turistacsoport útját szervező iroda már az első napokban jelezte kártérítési igényét. Ugyanakkor a külföldi áldozatok hozzátartozói is kártérítésért indítanak majd pereket, a Hableány matrózának és kapitányának rokonai pedig már meg is bíztak ügyvédeket ebből a célból.

A magyar személyzet szempontjából a tragédia jogilag munkahelyi halálos balesetnek minősül, ennek anyagi következményeivel együtt. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az üzemeltető ki is fizeti majd az őt terhelő összeget, ám azt utána ráterheli a büntetőeljárásban elmarasztaltra, illetve a Viking Sigyn üzemeltetőjére.

Ki fizeti a számlákat?

A Hableány kiemelésében az állami szereplők - Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Országos Mentőszolgálat, Műegyetem - mellett civil szervezetek, cégek is részt vettek.

Számláikat állami költségvetésből fizetik majd ki, ám ezeket az összegeket vélhetően ugyancsak ráterhelik a felelősre.