kulcsár edina
A görög kormány a Törökországhoz közeli szigeteiről elkezdte a migránsokat átszállítani a kontinentális országrész befogadóhelyeire. Az ok, a szigetek táborai túlzsúfoltak voltak, a helyi lakóknak pedig elegük lett a hívatlan vendégekből. A következmény: a migránsok nagyobb csoportjai elindultak Nyugat-Európa felé.
A fő csapásirány a balkáni útvonal, itt van a legtöbb migráns, és hiába védik a horvátok, szlovének a határaikat, az embercsempészek megtalálják a módját, hogy kikerüljék a védelmet. Nem véletlen, hogy Olaszországban, Trieszt közelében is újra kellett nyitni a menekülttáborokat. A határ menti Friuli-Venezia Giulia tartomány hatóságai az utóbbi két hónap alatt több mint ezer embert tartóztattak fel, akik az olasz-szlovén határövezeten keresztül érkeztek. Az egész 2018-as évben ezerötszázan érkeztek, tavaly valamivel több mint háromezren.
Bő egy hete pedig olyan embercsempészeket kapcsoltak le a görög rendőrök, akik jachtokon vitték a migránsokat Olaszországba, 5500 euróért.
De térjünk vissza Görögországba. A hatóságok a koronavírus-járvány miatt lezárták a határokat, és szigorúan ellenőrzi azokat. Ezért most a görögországi migránsok tüntetésekkel akarják rákényszeríteni a kormányt, hogy ismét elengedje őket. A járvány lecsengésével azonban nem tudni, meddig képes a kormány fenntartani a zárlatot, mivel a migrációt támogatók belülről kezdték támadni a kormányt. A bevándorláspárti erők több tüntetést is szerveztek a fővárosban, melyek során kijelentették, hogy a határokat meg fogják nyitni, és ha az kell, majd deportálják magát a miniszterelnököt is. A gyülekezések azonban tovább növelik a fertőzésveszélyt és a járvány terjedésének esélyeit, ezért a kormány korlátozásokat akart bevezetni a demonstrációk szervezéséhez. Ezt ismét zavargások követték, melyek során a tüntetők hat rendőrt sebesítettek meg és és benzines palackokkal gyújtották fel Athén utcáit.
A dolog iróniája, hogy éppen a zavargások elkerülése végett és a járványhelyzet kezelése miatt kezdte el a görög kormány a menekülteket átszállítani a görög szigeteken lévő migránstáborokból a kontinentális területeire.
A szigeteken lévő táborok környékén folyamatossá váltak a templomrongálások és a helyiek állatainak elrablása is. Megtörtént, hogy afrikai bevándorlók részegen megtámadták Kelet-Samos szigetének polgármesterét. A migránsok alkoholos befolyásoltság alatt zaklatták a járókelőket, majd miután a polgármester, aki épp arra járt, felszólította őket, hogy távozzanak, az afrikaiak fasisztának nevezték, elkezdték lökdösni, majd miután a földre került, ott hagyták.
Az is látszik azonban, hogy a görögországi bevándorlók nemcsak a rendőrökre, hanem egymásra is veszélyt jelentenek, legalábbis erről árulkodik az az eset, ami a mára hírhedtté vált Moria táborban történt és egy 19 éves afrikai fiú életébe került. Az esetet, melynek több sérültje is volt, az robbantotta ki, hogy egy afgán migráns ellopta egy afrikai tábortársának telefonját, ami hamarosan verekedéssé fejlődött.
A bevándorlók feltartóztatása a határon erősen leterhelte a görög hatóságokat, és bár a koronavírus-járvány miatti határlezárásokkor kicsit fellélegezhettek, a belső konfliktusok továbbra is fennállnak, sőt, egyre erősödnek. Ráadásul most, hogy a tüntetések és erőszakos megmozdulások már a határok újranyitásáért folynak, kérdéses, hogy hol fognak majd megállni, ha a járvány után Európa újra megnyitja határait.
H