kulcsár edina
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői levelet küldtek európai uniós kollégáiknak a csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozó előtt, amelyen ez a téma is napirenden lesz.
Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben – figyelmeztettek a visegrádi államok (V4) miniszterelnökei.
Az EU-tagállamok illetékes szakminiszterei a francia kormány ellenállása miatt nem tudták kedden jóváhagyni az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat, annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint a két ország végrehajtotta a feltételként előírt reformokat.
A V4-ek vezetői mély csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy egyes kormányok továbbra is akadályozzák a tárgyalások megindítását, pedig az csak az első lépés lenne egy hosszú folyamatban.
Mint írták, az EU-nak nem sikerült eleget tennie korábbi vállalásainak, és így nem tud „világos európai perspektívát” biztosítani ezen országoknak.
A további késlekedés súlyosan károsítaná a régió stabilitását, visszafordíthatatlanul aláásná az Európai Unió hitelességét, illetve hosszú távú következményekkel járna saját biztonságunkra és stabilitásunkra nézve is – írták. Teljesítenünk kell a vállalásainkat, eljött az ideje annak, hogy geopolitikai döntést hozzunk- hangsúlyozták.
A csúcs előkészítésére rálátó, név nélkül nyilatkozó, magas rangú uniós forrás csütörtökön tudatta, hogy a csúcstalálkozón elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is azon az állásponton van, hogy súlyos hiba lenne, ha a tagállamok nem tudnának megállapodni a csatlakozási tárgyalások megindításáról Észak-Macedóniával és Albániával.
Továbbra is elengedhetetlenül fontos, hogy az uniós tagság határozott és hiteles perspektívát jelentsen a nyugat-balkáni partnerek számára annak érdekében, hogy a térségben előrehaladjon az átalakulás és a megbékélés folyamata, elmélyüljön a stabilitás, és érvényre jussanak az uniós értékek és normák. A Bizottság 2018. februári nyugat-balkáni stratégiája megújította az EU és az uniós tagállamok szerepvállalását, és régiószerte lökést adott a változásoknak. Most, egy évvel később azt látjuk, hogy a partnerek tényleges előrelépést értek el és bizonyították az európai integráció iránti elkötelezettségüket, még ha a reformok végrehajtása terén összességében különbségek mutatkoznak is.
Albánia és Észak-Macedónia élt az alkalommal és eredményes reformokat hajtott végre, különösen azokon a területeken, melyeket az Európai Unió Tanácsa 2018. júniusi következtetéseiben kulcsfontosságúnak ítélt. A számottevő előrehaladásra és a vonatkozó feltételek teljesítésére tekintettel a Bizottság mai ajánlásában azt szorgalmazza, hogy a Tanács mind Albániával, mind Észak-Macedóniával kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat.
A Bizottság ma véleményt adott ki Bosznia-Hercegovina uniós tagság iránti kérelméről is. A véleményt elemző jelentés kíséri, melyben a Bizottság – első ízben – az uniós tagállamokra vonatkozó összes előírással összevetve méri fel az országban kialakult helyzetet. Bosznia-Hercegovinának gyökeresen javítania kell jogszabályi és intézményi keretrendszerét ahhoz, hogy teljesíteni tudja a Bizottság által a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és a közigazgatási reform területén azonosított prioritásokat.
A következőkben a Tanács áttekinti a Bizottság által ma elfogadott ajánlásokat, és döntést hoz arról, milyen intézkedésekre kerüljön sor az ajánlások alapján.