Zelenszkij tárgyalni akar Magyar Péterrel az aranykonvojról

A lefoglalt hatalmas vagyonról -aranytömbökről valamint dollár és euro milliókról -az ítéletet hozó bíróság dönt, azonban ha nyomozati szakban megszüntetik az eljárást vagy a hatóság megállapítja, hogy megszűnt a lefoglalás indoka, az ukrán állami bank visszakaphatja a lefoglalt több tíz millió dollárt és eurót, valamint az aranyat. Zelenszkij épp a napokban fogalmazta meg ezt a követelését, hangsúlyozva, hogy erről hamarosan tárgyalni akar Magyar Péterrel- írja a Magyar Nemzet.

Ukrajna vissza akarja kapni az ukrán Oscsadbank Magyarországon lefoglalt pénzét – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hangsúlyozta, hogy Magyar Péter kormányával tárgyalni fog a kérdésről.

A lefoglalt pénz, amiről Zelenszkij beszél, az ukrán aranykonvoj botrányához kapcsolódik. Emlékezetes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a TEK közreműködésével március 5-én megállított két páncélozott pénzszállító autót és hét ukrán állampolgárt. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, negyvenmillió dollárral, harmincötmillió euróval és kilenc kilogramm arannyal. 

A pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek. A hét, tanúként kihallgatott ukránt végül kiutasították Magyarországról, és átadták őket Záhonynál az ukrán hatóságoknak. Az ügyről a NAV egy videót is nyilvánosságra hozott, amin az látható, hogy a pénzszállításokat felügyelő egykori ukrán titkosszolgálati vezérőrnagy egy benzinkút mellékhelyiségében dokumentumokat hamisít, a társai pedig korrupciós pénzről beszélnek.

A TEK által lefoglalt és dokumentált pénzt hatósági letétbe helyezték, amit a NAV kezel. A pénzt hatósági letéti számlára fizethették be, az aranytömbök pedig kijelölt trezorokban lettek elhelyezve. Az ukrán aranykonvoj miatt törvényt is módosítottak, amelynek egyik célja az volt, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig mindenképp a magyar hatóságoknál maradhasson, és az ukrán fél jogi úton ne tudja azt a vizsgálat lezárása előtt visszakérni. 

Könnyen előfordulhat, hogy Zelenszkij kérését a lefoglalt pénzzel kapcsolatban a hamarosan felálló Magyar-kormány megfontolja, tekintettel Magyar Péterék ukránbarát politikájára, arról nem is beszélve, hogy egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt nyilatkozata szerint a lekapcsolt aranykonvojban szállított pénz egy részét a Tiszának szánták. Ilyen információt ugyanakkor a nyomozó hatóság nem közölt.

Fő szabály szerint a lefoglalt vagyonról a bíróság ügydöntő határozata során döntenek, hogy elkobozzák-e vagy pedig visszaadják a tulajdonosának. Ugyanakkor a tulajdonos hamarabb hozzájuthat a lefoglalt pénzhez, aranyhoz, amennyiben a nyomozást megszüntetik vagy pedig a hatóság úgy dönt, hogy megszűnt a lefoglalás indoka. Kérdés, hogy az aranykonvoj esetében milyen döntés születik a kormányváltás után.

Mikola Davidjuk ukrán politológus korábban elismerte, hogy a Magyarországon elfogott aranykonvoj ügye valószínűleg az ukrán kormányhoz köthető háborús maffia pénzmosási kísérlete lehetett, hiszen ez már korábban többször előfordult. 

Mint ismeretes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás bűncselekmény gyanújával folytat büntetőeljárást egy március 5-ei eset miatt, amikor is hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító autót állított elő. A konvoj Ausztriából tervezetten Ukrajnába, összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított.

A történtekről egy Mandiner által közzétett videóban Mikola Davidjuk úgy számolt be, hogy letartóztattak egy Oschadbank-inkassszóautót, amely 40 millió dollárt, valamennyi aranyat és valószínűleg „bizonyos VIP-ügyfelek pénzét” vitte. Véleménye szerint utóbbival kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy közöttük magas szintű politikusok is lehetnek.

Emlékeztetett, hogy Svájcban többször is megállították az ukrán inkasszóautókat az első számú vezetőik pénzével, akik diplomáciai fedés mögé bújtak azzal, hogy „ott már nincs joguk átvizsgálni”. Mint mondta, lehet, hogy a Magyarországon feltartóztatott konvojnál is hasonló eset történt, ezért üzent a korrupció erős gyanúja alá került ukrán vezetőknek.

„Nem akarok ebből nagy botrányt csinálni, de néhány politikusunknak érdemes lenne kevesebbet lopni, és kevésbé próbálni Európán keresztül, állami bankokon és hivatalos diplomáciai intézményeken át legalizálni a személyes zsákmányát”

– mondta a politológus, majd hozzátette: „Ezzel veszélybe sodorják az államot”.

Az ukrán média érdeklődését is felkeltette a múlt pénteken Magyarországon lekapcsolt ukrán aranykonvoj ügye. Egy televíziós műsorban felmerült a kérdés: mit kereshetett egy titkosszolgálati tábornok a pénzszállító autók egyikében, miközben ezt a protokoll szigorúan tiltja.

Már az ukrán média is felfigyelt az ukrán aranykonvojjal kapcsolatos ügy gyanús körülményeire, egy televíziós műsorban felmerült a kérdés:

mit kereshetett egy titkosszolgálati tábornok az ukrán aranykonvoj néven elhíresült pénzszállító autók egyikében, miközben ezt a protokoll szigorúan tiltja.

Mint ismert, a Nemzeti Adó- éa Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ márciusban egy közös akcióban tartóztatott fel két páncélozott pénzszállító autót, melyek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak volna Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába. Az ügyben a NAV pénzmosás alapos gyanúja miatt indított nyomozást, illetve azt is közölt a hivatal, hogy csak az idei évben több mint 900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kijevi Világpolitikai Intézet igazgatója a felvetett kérdésre csupán kitérő válaszokat adott, a riportert pedig azzal vádolta meg, hogy ezekkel a kérdésekkel „Orbán Viktor malmára hajtja a vizet”.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója korábban úgy vélte:

legvalószínűbb, hogy valamiféle illegális fegyverüzlet húzódik az úgynevezett aranykonvojügy hátterében, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukránoknak adott fegyvereknek legalább a harmada a feketepiacon köt ki.

A biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy valakik egy ilyen szállítmányért fizettek ekkora pénzt, és hozzátette, hogy a szóban forgó összeg valakinek most nagyon hiányzik.

A két hónap alatt szállított összes dollár, euró és arany értéke nagyjából 480 milliárd forintnak felel meg. A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a pénzből juthatott-e bűnszervezetekhez, terrorszervezetekhez vagy akár politikai szervezetekhez Magyarországon – emlékeztet cikkében a Magyar Nemzet.

Magyar Nemzet: A Tisza Párthoz kötődő ügyvéd vesz részt az ukrán pénzszállítók bírósági képviseletében

A Magyar Nemzet számolt be arról, hogy az ATV Start műsorában Szlazsánszky Ferenc az ukrán Takarékbank képviseletét ellátó Horváth Ügyvédi Iroda munkatársaként konferálta fel Laczó Adriennt, a Tisza Párthoz kötődő exbírót. Az aranykonvoj védelmét ellátó ügyvéd a lefoglalt pénzekkel azt állította, hogy a 40 millió dollár és 35 millió euró, valamint az ukránok által szállítót arany mennyisége nem volt kirívó a szállítmányok között.

Laczó Adrienn a műsorvezető azon kérdésére, amelyben az aranykonvojt kísérő ukrán titkosszolgálati vezetőről kérdezték indulatosan válaszolt, miközben többször is áldozatként igyekezett beállítani az ukrán aranykonvoj tagjait:

„És akkor mi van? Valaki a szolgálat munkatársa volt, most meg nem az, jelenleg az ukrán Takarékbanknak alkalmazottja. Nyilván gondolom én, hogy a múltja miatt úgy gondolhatták, biztonságosan tud egy ilyen szállítmányt kísérni. Valószínűleg ő is ezt gondolta. Aztán nagyon csodálkozott, amikor lényegében zsákot húztak a fejére, és megbilincselve szállították ki az országból”

– írja a Magyar Nemzet.

Laczó Adrienn korábban egy bejegyzésében fejezte ki támogatását a Tisza Párt mellett, amikor Magyar Péter közösségét „a rendszerváltás egyetlen letéteményesének” nevezte. Az exbíróról az is kiderült, hogy rendszeresen találkozott Tarr Zoltánnal, a Tisza Párt alelnökével, amiről éppen az EP-képviselőként is politizáló Tarr számolt be.

Korlátozná az Ukrajnából érkező teherforgalmat a cseh kormány, fegyvercsempészet áll a háttérben

A cseh kormánykoalíció szigorítani tervezi az Ukrajna és Csehország közötti autóbusz-közlekedés feltételeit. Tomio Okamura, a cseh képviselőház elnökének elmondása szerint fennáll a gyanú, hogy egyes fuvarozók a személyszállítás leple alatt fegyvereket juttatnak be Ukrajnából Csehországba – számolt be róla Magyar Nemzet.

A lap kiemeli, Okamura úgy fogalmazott, hogy a hatályos szabályok szerint az utasokról listát kell vezetni, ugyanakkor a tapasztalatok szerint több fuvarozó még adót sem fizet. Állítása szerint körülbelül kétmillió ember utazik rendszeresen Csehország és Ukrajna között. A képviselőház elnöke szerint nem mindig egyértelmű, hogy kik érkeznek Csehország területére.

Hozzátette: a rendőrség egy munkacsoport felállításával vizsgálná az ügyet, melyet azonban a rendőrség szóvivője, Ondrej Moravcík a CTK hírügynökség kérdésére cáfolt. Közlése szerint a rendőrség figyelemmel kíséri a felmerült biztonsági kérdéseket, az információkat folyamatosan értékelik és megosztják az illetékes partnerekkel, de külön munkacsoport létrehozásáról nincs tudomása.

A fuvarozói szövetség szerint, ha a fuvarozók érvényes engedéllyel működnek, a járatoknak közzétett menetrendjük van és az utasok jogai biztosítottak, akkor nincs kifogás a működésük ellen. A szervezet hangsúlyozta, hogy a tisztességes üzleti működést támogatja.

2026 februárjában több mint 398 ezer ideiglenes védelemmel rendelkező ukrán állampolgárt tartottak nyilván az országban. A cseh belügyminisztérium adatai szerint – mint azt írta a Magyar Nemzet – havonta még mindig mintegy hatezer ember érkezik Ukrajnából.

Okamura szerint sok fuvarozó nem rendelkezik engedéllyel rendszeres személyszállításra, és ezt úgy kerülik meg, hogy úgynevezett „túrákat” szerveznek Ukrajnából.

A koalíciós tanács ülésén jelen voltak a belügyminisztérium képviselői, valamint Ivan Bednárik közlekedési miniszter is. A politikus közölte: a külföldiek csehországi tartózkodási feltételeinek szigorítása összhangban áll a kormány programnyilatkozatával.

A tervek szerint módosítanák a külföldiek tartózkodási engedélyéről szóló törvényt is. Okamura szerint a javaslatot májusban terjeszthetik a koalíciós tanács elé, majd ezt követően a kormány tárgyalhat róla.

Emellett az új polgári törvénykönyv keretében előkészítik a Csehországban élő külföldiek – köztük az Európai Unióból érkezők – kötelező regisztrációjának digitalizálását is.