POLITIK
Már nincs más forása.
Zelenszkij Berlinben tárgyalt Friedrich Merz kancellárral, és egyértelmű céllal érkezett: elérni, hogy Németország vezető szerepet vállaljon az uniós döntéshozatalban, és áttörje a pénzügyi támogatás körüli patthelyzetet, írta a Berliner Zeitung.
Zelenszkij gyors döntést akar
A több hónapja napirenden lévő hitelcsomag kulcsfontosságú Ukrajna számára. A tervek szerint mintegy hatvanmilliárd eurót közvetlenül a hadsereg megerősítésére fordítanának, biztosítva az ország katonai működőképességét a következő években. A csomagot eddig Budapest blokkolta, azonban Magyar Péter választási győzelme után Kijevben nőtt a remény, hogy megszűnhet az akadály.
Berlin kulcsszerepben
A német kancellár már korábban jelezte, hogy esélyt lát a megállapodásra. Zelenszkij most azt szeretné, ha Berlin az Európai Unión belül is élen járna a döntés keresztülvitelében.
A tárgyalásokon nemcsak a pénzügyi segítség, hanem a katonai együttműködés is napirendre került. Szó esett közös légvédelmi rendszerek fejlesztéséről, valamint Ukrajna újjáépítéséről és a menekültek visszatérésének kérdéséről is.
Miközben a pénzügyi és katonai támogatás kérdése sürgető, a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések megrekedtek. Az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások nem hoztak áttörést, részben a közel-keleti helyzet eszkalációja miatt.
A felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól: Moszkva ragaszkodik a követeléseihez, míg Kijev elutasítja a területi engedményeket.
Új erőviszonyok az EU-ban
A magyarországi politikai változás az egész Európai Unió erőviszonyait átrendezheti. Ami korábban rendszeresen elakadt Budapesten, az most Berlinben dőlhet el.
Kijevben úgy látják: a blokkolások időszaka véget érhet, és az uniónak cselekednie kell.
A kérdés már csak az, hogy az új helyzetben Németország valóban vállalja-e a vezető szerepet, és sikerül-e gyors döntést hozni a kulcsfontosságú támogatásról.
Friedrich Merz német kancellár a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a kormányváltás után lehetséges lesz a 90 milliárd eurós hitel folyósítása Ukrajnának.
A német die Welt szerint Merz úgy fogalmazott:a közelgő magyar kormányváltás után most már lehetségesnek tűnik a 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítása.
„A katonai támogatásra szánt forrásokat most gyorsan ki kell fizetni” – mondta, hozzátéve: Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre ahhoz, hogy hosszú távon s finanszírozni tudja az oroszok elleni védekezést.
„Oroszországnak ezt komolyan kell vennie” – tette hozzá Merz. Az ukrán kormány szerint a 90 milliárd euróból 60-at a hadseregbe kell befektetni, hogy biztosítsák annak harcképességét 2026-ban és 2027-ben.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van, és súlyos károk keletkeztek Kijevben, Dnyipróban, Harkivban és Odesszában - közölte az ukrán légierő, valamint katonai és helyhatósági illetékesek.
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 31 rakétát és 636 drónt hatástalanított ( a kilőtt rakéták 70, a drónok több mint 95 százalékát), azonban 26 helyszínen 12 rakéta, illetve 20 drón célba talált, 25 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették - tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján. Egy szárnyas rakéta sorsával kapcsolatos információ egyelőre pontosításra vár. A hivatalos közlemény kiadáskor néhány drón még az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Odesszában a rakétákkal és drónokkal végrehajtott orosz légicsapás következtében nyolc ember meghalt, 16-an pedig megsebesültek - közölte Oleh Kiper katonai kormányzó és Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon megosztott bejegyzésében, amelyet ukrán hírügynökségek idéztek. A várost előbb több tucat drón támadta meg a Fekete-tenger felől, majd hajnalban rakéták csapódtak be. Megrongálódtak a kikötők, továbbá a kiemelt fontosságú és lakóépületi infrastruktúra egyes létesítményei. Legalább három többszintes épület homlokzati falai és üvegezése megsemmisült, valamint egy kollégiumban és a vele szomszédos épületekben is károk keletkeztek.
A Kijevet ért támadás következtében négyen meghaltak - köztük egy gyermek -, 54-en pedig megsebesültek - jelentette be a fővárosi ügyészség sajtóközleményben, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett. A hatóság közölte, hogy a sebesültek között három rendőr, négy egészségügyi dolgozó és két külföldi állampolgár is van. A fővárosban 17 többszintes épület, 10 családi ház, egy szálloda, egy irodaközpont, egy autószalon, egy benzinkút és egy bevásárlóközpont is megrongálódott.
Dnyipropetrovszk megyében hárman meghaltak, 34-en pedig megsebesültek az orosz légicsapások következtében csütörtökre virradóra - közölte az állami katasztrófavédelem sajtószolgálata. Dnyipro városában több helyen is tűz ütött ki: lakóházak, egy irodaház, garázsok és autók gyulladtak ki, valamint egy oktatási intézmény területén is tűz keletkezett. Többlakásos és családi házak, közigazgatási épületek, egy oktatási intézmény, idősek otthona, egy ipari vállalat, garázsok és járművek rongálódtak meg. A következmények felszámolásában több mint 200 tűzoltó és 55 speciális gépjármű vett részt.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azonnali fellépésre szólította fel az orosz támadásra adott válaszként a nemzetközi közösséget az X-en. "Az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnát támogató intézkedéscsomagok késleltetése erkölcstelen, kontraproduktív és veszélyes" - írta a külügyi tárca vezetője, aki szerint "a legmegfelelőbb válasz" az, hogy "az orosz terrorista rezsim vezetői számára elkerülhetetlen legyen az igazságszolgáltatás".
Oroszország továbbra is kész folytatni az egyeztetéseket az ukrajnai rendezésről, jelentette ki Szergej Lavrov a kínai hivatalos látogatását követően. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva elkötelezett a korábban elért megállapodások mellett, és nyitott a további párbeszédre Washingtonnal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Andrew Caballero-Reynolds Forrás: AFP
Lavrov emlékeztetett arra, hogy az amerikai–orosz tárgyalási folyamatot Donald Trump és Vlagyimir Putyin indította el, és a felek az alaszkai, Anchorage-ben tartott csúcstalálkozón fontos megállapodásokat értek el.
Oroszország – mint mondta – jóhiszeműen fogadta el az amerikai javaslatokat, köztük azt az elvet, hogy figyelembe kell venni az ukrajnai harctéri realitásokat.
Oroszország szerint Kijev eltér a megállapodásoktól
Az orosz diplomácia vezetője bírálta Volodimir Zelenszkij álláspontját, aki továbbra is ideiglenesen megszállt területekként tekint a Krímre és a Donbászra. Lavrov szerint ez ellentmond annak, amiről az amerikaiakkal korábban megállapodtak, írja a TASZSZ.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy bár a párbeszéd Moszkva és Washington között nem szakadt meg, az Egyesült Államok továbbra is fenntartja és bővíti a korábban, Joe Biden idején bevezetett szankciókat.
Lavrov szerint az európai vezetők – különösen Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Londonban – akadályozzák a megállapodások végrehajtását. Úgy véli, az Emmanuel Macron és Keir Starmer által szorgalmazott „stabilizációs erők” Ukrajnába telepítése csak amerikai támogatással lenne megvalósítható.
Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva más országokkal is kész együttműködni, így Magyarországgal is, ahol hamarosan új miniszterelnök lép hivatalba Magyar Péter személyében.
Lavrov szerint Oroszország soha nem zárkózott el a párbeszédtől, és Vlagyimir Putyin következetesen a tárgyalásos megoldást képviseli. Hozzátette: az egyeztetések akkor lehetnek igazán eredményesek, ha a részt vevő felek a saját nemzeti érdekeiket tartják szem előtt.
Ripost hírek
