Megemelik a gyernektelenek járulákát a németek

Egy új, statisztikai tanulmány drámai öregedést és növekvő kelet-nyugati szakadékot mutat - tudósít a Berliner-Zeitung.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal új előrejelzése szerint a német népesség gyorsabban öregszik és csökken, mint várták. Ez messzemenő következményekkel jár a szociális rendszerre és a munkaerőpiacra nézve.

Évek óta kísért a demográfiai változás fogalma a talkshow-kban, stratégiai dokumentumokban és vasárnapi beszédekben. Napjaink politikai közhelyei közé tartozik, hogy Németország öregszik. A fogalmak annyira ismertek, hogy szinte elvesztik élességüket. Ennek ellenére a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal 16. koordinált népesség-előrejelzése olyan egyértelműen mutatja be a demográfiai változásokat, hogy még a tapasztalt demográfusok is „súlyosnak” minősítették a berlini sajtótájékoztatón.

Az öregedés felgyorsul, a foglalkoztatottak száma csökken, és a népesség – a forgatókönyvtől függően – 2070-ig közel 20 millió fővel csökkenhet.

A regionális különbségek is jelentősek maradnak: elsősorban Kelet-Németországban várható különösen jelentős népességcsökkenés. A összesen 27 kiszámított változat egyértelműen mutatja: a jövőbeli népességnövekedés csak két nagyon optimista feltételezés alapján várható.

Valószínűbb, hogy a német népesség csökkenni fog, és méghozzá gyorsabban, mint azt a legutóbbi, 2022-es előrejelzés feltételezte.

A születési ráta zuhan

Míg a 2010-es években a stabil születési számok, a megnövekedett várható élettartam és a magas nettó bevándorlás együttesen enyhítette az elöregedés hatását, 2022 óta ez a hatás jelentősen gyengült. A politikai és gazdasági bizonytalanság, az ukrajnai háború, a recesszió, a lakáshiány – mindez nyomot hagyott a mindennapi életben.

A születési ráta zuhanásnak indult, és 2024-ben már csak 1,35 gyermek volt nőnként, ami 15 éve nem látott alacsony szint. A migráció „fiatalító” hatása is alig érezhető. A nettó bevándorlás 1,5 millió főről 2022-ben 430 000 főre esett vissza 2024-ben. Kelet-Európából 2024-ben még több ember vándorolt ki, mint amennyi be. Ezzel két pillér is eltűnik, amelyeken az elmúlt évek demográfiája nyugodott.

Ezt különösen jól szemléltetik azok a korcsoportok, amelyek a statisztikai görbéket tektonikus lemezekként tolják egymásnak. Ma 16,7 millió 67 év feletti ember él Németországban. 2038-ra ez a szám, a forgatókönyvtől függetlenül, 20 millió fölé fog emelkedni. Az úgynevezett időskori arány, amely a foglalkoztatottak és az idősek arányát fejezi ki, jelenleg 33. Ez azt jelenti, hogy három adófizető jut egy nyugdíjasra. 2070-re ez az arány alapvetően megváltozhat – egy járulékfizetőre akkor már csak két adófizető jutna. Ez a szociális állam alapjainak mélyreható változását jelentené. Ugyanakkor különösen erőteljesen növekszik a magas életkorúak, azaz a 80 év felettiek csoportja, akik közül 2023-ban már a fele ápolásra szorult. Számuk a 2030-as évek közepétől jelentősen emelkedni fog: a mai 6,1 millióról 2050-re közel tíz millióra.

Ezt követően rövid ideig csökken, majd 2070-ig ismét növekedni kezd. Ez egy demográfiai hullámhatás, amely nemcsak igénybe veszi az ápolási infrastruktúrát, hanem évtizedeken át nyomás alatt tartja azt. És ez a nyomás a jövőben kevesebb kézre oszlik el. 

A szociális rendszerek stabilitása veszélyben

Az idősödés mellett ugyanis a munkaképes népesség aránya is csökken. 2024-ben 51,2 millió 20 és 66 év közötti ember élt Németországban. Ez a szám a 2030-as évek közepéig csökkenni fog, majd rövid ideig stagnálni, mielőtt a 2040-es évek közepétől ismét jelentősen visszaesik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szakértőinek becslései szerint 2070-ben a foglalkoztatottak csoportja már csak legfeljebb 45 millió embert fog számlálni. Ezzel nemcsak a nyugdíjpolitika kerül a középpontba, hanem az a kérdés is, hogy a jövőben hogyan lehet finanszírozni és szervezni az ápolást, az egészségügyi rendszert vagy az oktatást. A fiatal generációk, akikbe sok reményt fektetnek, nem mutatnak  ellentétes tendenciákat. Fejlődésük a számításokban különösen bizonytalan, mert az szakértők szerint erősen függ a születési arány és a migráció rövid távú változásaitól. De ez a tendencia is egyértelműen csökkenő.

2024-ben 15,6 millió 20 év alatti ember élt Németországban. 2040-re ez a szám 12,4-15,2 millióra csökkenhet. Ezzel Németország pontosan azokat a korosztályokat veszíti el, amelyek döntő jelentőségűek a gazdasági dinamika és a szociális rendszerek stabilitása szempontjából. Ezek a tendenciák regionális összehasonlításban még szembetűnőbbek. Kelet-Németországot az elöregedés korábban és súlyosabban érinti, mint Nyugat-Németországot. Már ma is átlagosan jóval idősebb a lakosság: a lakosok 24 százaléka 67 éves vagy annál idősebb. 2070-ig az összes kelet-német tartományban csökkenni fog a lakosság száma, 14–30 százalékkal. Németország demográfiai jövője tehát nemcsak idősebb, hanem földrajzilag is egyenlőtlenebb lesz. Ehhez hozzátartozik, hogy 2022 óta a halálesetek száma minden évben több mint 300 000-rel haladja meg a születések számát. A 2050-es évek közepére ez a születési hiány bevándorlás nélkül 600 000 fölé emelkedhet. Ez évente egy olyan város népességének felel meg, mint Dortmund vagy Lipcse. És még stabil születési számok mellett is kevesebb gyermek fog születni a jövőben, egyszerűen azért, mert csökken a potenciális anyák száma.

Az öregedés korszaka

A tanulmány vezetői hangsúlyozzák, hogy az előrejelzés nem prognózis. Ez egy „ha-akkor” modell. De alapvető megállapításai kevés mozgásteret hagynak: ha nem történnek jelentős politikai és társadalmi irányváltások, Németország egy olyan korszakba lép, amelyben kevesebb embernek kell több felelősséget, több gondozást, több ellátást és több költséget viselnie. Ha tehát a demográfiai változás már régóta ismert tény, akkor az új előrejelzés elsősorban egy dolgot mutat: ugyan tudunk róla, de hatalmas mértékben alábecsüljük.

Nina Warken egészségügyi miniszter drasztikus megoldást javasol: törvénytervezetet készített, amely előírná, hogy a gyermektelen felnőttek többet fizessenek már előre a későbbi, államilag finanszírozott idősgondozásért-írja a vg.hu.

A javaslat része a kormánykoalíció tervezett reformcsomagjának, amely átfogja az adó-, a nyugdíj- és a szociális rendszer átalakítását – feltéve, hogy sikerül keresztülvinnie az egyre népszerűtlenebb Fiedrich Merz kancellárnak és kabinetjének.

Közülük a gyermektelenek társadalombiztosítási járuléka a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) értesülése szerint 4,3 százalékos lenne – ebből 1,8 százalékot fizet a munkáltató, 2,5-et a biztosított.

A gyermekesek járulékkulcsai változatlanok maradnának: 

• 3,6 százalék az egy, 
• 3,35 százalék a két 
• és 3,1 százalék a három 

gyermekkel rendelkezők esetében – idézte a jelentést a német Newsworm.

Németország elöregszik

Az egészségügyi miniszter várhatóan július elején terjeszti be a javaslatot a kormány elé az, aki Merz Kereszténydemokrata Pártjának (CDU) politikusa, de eredetileg azt ígérte, hogy május közepére elkészül a tervezet az idősgondozás reformjáról.

A problémát nyilvánvalóan kezelni kell. Egyre kevesebb gyerek születik az országban, a termékenységi ráta 2024-ben 1,35 volt, ami legalacsonyabb 1946 óta, de legalább 2025-ben nem romlott tovább.

De még ennek a kevés fiatalnak és egy részét is elveszíthetik, mert egy friss felmérés eredménye szerint a 14–29 éves korosztály ötöde aktívan tervezi, hogy elhagyja a hazáját egy jobb élet reményében, de ennél sokkal többen, a megkérdezettek 41 százaléka el tudja képzelni, hogy hosszabb távra külföldre költözzön.

Tovább súlyosbítja a problémát, hogy az Európai Unió tagállamai között Németország munkaereje a legidősebb, a munkavállalók majdnem negyede 55 és 64 éves közötti. 

több mint 13 millió németet fenyeget a szegénységbe süllyedés veszélye.

Merz is elismerte, hogy a német gazdaság már nem tudja finanszírozni a jóléti államot, így az országnak gyorsan kell cselekednie, hogy az idősebb generációkról gondoskodni lehessen anélkül, hogy indokolatlan terhet rónának a fiatalokra.

A koalíció támogatja, a szakma bírálja a javaslatot

A kormánykoalíció két tagja, a CDU és a Szociáldemokrata Párt támogatja az egészségügyi miniszter javaslatát, az ellenzéki Zöldek szerint viszont csak félkész ötletelés egy életképes, átfogó koncepció helyett. „Így nem lehet bizalmat építeni, vagy stabil finanszírozást teremteni a hosszú távú ápolási biztosítási rendszer számára” – érvelt Simone Fischer, a párt ellátáspolitikai szakértője.

A Baloldali Párt (Die Linke) szerint az egész csak kozmetikázás, ami nem oldja meg a problémát, de még igazságtalanabbá tenné a rendszert, mint amilyen már most is.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Verena Bentele, a legnagyobb német szociális érdekvédelmi szervezet, a több mint 2,3 millió tagot számláló VdK (Sozialverband Deutschland) elnöke is, aki szerint a járulékemelés „csak nagyon minimális pénzügyi hatással járna, és nem tömné be a hosszú távú ápolási biztosítási rendszerben lévő pénzügyi lyukat”.

– tette hozzá.

Egyre drágább az otthoni ápolás is

Warken becslése szerint a társadalombiztosítási rendszer deficitje a következő két évben összesen 22,5 milliárd euró lesz, amelyet többek között a bentlakásos idősotthonoknak nyújtott támogatások megvágásával tervezi csökkenteni.

Nem járnak sokkal jobban azok sem, akikről a Deutsche Welle korábbi összeállítása szerint 300-600 ezer közép-európai – lengyel, román, bolgár – segítő gondoskodik a saját otthonában. Több mint négymillió idős német igényel gondozást, és a számuk csak nőni fog.

A külföldi ápolók évtizedeken keresztül átlagosan nettó havi 1600 euróért végezték ezt a munkát, ami németországi viszonylatban alacsony, 2021-ben azonban a munkaügyi bíróság úgy döntött, hogy őket is megilleti a minimális órabér – a készenléti időszakra is.

A minimális órabér akkor 9,35 euró volt, ezt tervezi tovább emelni a koalíció, ami azt jelenti, hogy az otthon gondozottaknak egyre mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk.