POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostÁllítják az oroszok.
A reaktortértől tíz méterre lévő gépház homlokzatában keletkeztek károk a zaporizzsjai atomerőmű hatodik blokkjának északi oldalára szombaton mért ukrán dróncsapás következtében - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint személyi sérülés nem történt, az atomerőmű rendes üzemmódban működik tovább.
A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és mintegy 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Oroszország kész vizsgálatot lefolytatni, ha átadják neki a Romániában becsapódott drón roncsait - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Asztanában kazahsztáni állami látogatása és az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozója nyomán megtartott sajtótájékoztatóján .
"Adják át nekünk (a drón maradványait), és mi objektív vizsgálatot fogunk lefolytatni. És csak akkor adunk értékelést arról, hogy mi történt" - mondta Putyin.
"Senki sem tudja megmondani, hogy valamely légi jármű honnan származik, amíg nem végeznek el rajta szakértői vizsgálatot"
- tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió korábban hasonló magatartást tanúsított ilyen helyzetekben, és alaptalan vádak hangzottak el Oroszország ellen a Finnország, Lengyelország és a balti államok területére berepülő drónok miatt.
"Később, rövid időn belül kiderült, hogy mindennek semmi köze az orosz repülőgépekhez, ezek ukrán eredetű drónok, amelyek az elektronikus hadviselés hatására vagy más okok miatt letértek a pályájukról, és a műszaki adatok tökéletlensége miatt berepültek oda és ott zuhantak le" - hangoztatta Putyin.
Úgy vélekedett, hogy ebben a romániai esetben is egy ilyen helyzetről van szó.
Oroszország kész megvizsgálni, "ha átadnak nekünk valamilyen objektív adatokat, ahogy mi is adtunk át egykor az amerikai kormány képviselőinek információkat és a drónok maradványait, amelyek megpróbálták eltalálni az Oroszországi Föderáció elnökének egyik rezidenciáját. Mi egyszerűen átadtuk őket vizsgálatra. Hadd adják át ők is nekünk"
- nyilatkozott.
Kérdésre válaszolva megismételte, hogy az ukrajnai válság szerinte, a front alakulása alapján, a végéhez közeledik, de a harci cselekmények közepette lehetetlennek mondta megnevezni ennek konkrét időpontját.
Az elnök szerint az orosz hadsereg minden irányban támad a harci övezetben.
Azzal az eshetőséggel kapcsolatban, hogy Lettországból ukrán drónokat indíthatnak orosz célpontok ellen, leszögezte, minden olyan hely, amely közvetlen katonai fenyegetést jelent Oroszországra, törvényes célpontnak minősül. Kijelentette, hogy Moszkvának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a földdel tegye egyenlővé, aki megpróbálja megtámadni a kalinyingrádi orosz exklávét.
Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sohasem voltak agresszív szándékai az európai országokkal szemben.
"Az európai politikusok arra vonatkozó kijelentései, hogy háborúra készülnek Oroszországgal, teljességgel képtelenek. Ezt állítólag Oroszország nyugat-európai országokkal szembeni agresszív tervei miatt teszik" - mondta.
Putyin ezeket a kijelentéseket "durva és arcátlan hazugságnak" nevezte.
Úgy vélekedett, hogy az EU-t az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokon Gerhard Schröder volt német kancellár vagy egy hozzá hasonló személy képviselhetné.
"Nem a mi dolgunk a tárgyalópartner kijelölése. De természetesen a mi dolgunk, hogy találkozzunk-e vagy sem a mai nyugat-európai politika egyik vagy másik szereplőjével. Ez már a mi dolgunk" - jelentette ki, kiemelve annak fontosságát, hogy Moszkva megbízzon ebben a személyben.
Azt mondta, hogy a minszki megállapodásokat európai országok időnyerésre használták fel Ukrajna felfegyverzéséhez. Igazat adott azoknak, akik szerint az európai országoknak maguknak kell kijelölniük a jövőbeni tárgyalópartnert, de, mint mondta, ilyen személyre egyelőre nem érkezett javaslat.
Újabb súlyos dróntámadások dúlták fel az orosz hátországot. A csapások következtében lángba borult a szaratovi olajfinomító környéke, miközben a légvédelem az orosz védelmi minisztérium szerint egyetlen éjszaka alatt 216 ukrán drónt semmisített meg. A támadások nyomán több stratégiai jelentőségű energetikai létesítménynél is tüzek keletkeztek, a Luhanszki Népköztársaság vezetője pedig egy korábbi ukrán támadásban lerombolt pedagógiai főiskola újjáépítését jelentette be – számolt be a cikkében az Origo.
Közösségimédia-csatornák információi alapján Ukrajna május 30-án késő este drónokkal támadta meg a szaratovi olajfinomítót.
A közösségi oldalakon közzétett helyi videókon hatalmas lángok és sűrű fekete füst látható a létesítmény környezetében, a tűz pedig a felvételek szerint a város távolabbi pontjairól is jól kivehető volt.
Hajnali három óra körül Roman Buszargin, a Szaratovi terület kormányzója arról tájékoztatott, hogy fennáll egy lehetséges dróntámadás veszélye, ezért szükség esetén a légvédelmi rendszereket is bevethetik. Később közölte, hogy a támadás egy civil infrastruktúrához tartozó objektumban okozott károkat, de annak pontos helyszínét és típusát nem ismertette.
A kormányzó szerint a csapásnak nem volt sérültje, miközben az éjszaka során több hullámban is érkezhettek drónok. Az orosz védelmi minisztérium közlése alapján a légvédelem összesen 216 ukrán drónt semmisített meg vagy fogott el tíz oroszországi régió felett, köztük a Szaratovi területen, valamint a Krím és az Azovi-tenger térségében.
A szaratovi finomító több mint húszféle kőolajterméket állít elő, egyebek mellett benzint, dízelt, fűtőolajat és bitument.
Az ukrán vezérkar adatai szerint az üzem 2023-ban hozzávetőleg 4,8 millió tonna nyersolajat dolgozott fel. Orosz Telegram-csatornák arról is beszámoltak, hogy ukrán drónok a Rosztovi területen fekvő Matvejev Kurgan egyik olajraktárát is célba vették.
Alekszandr Szokolov, a Kirovi terület kormányzója közölte, hogy egy helyi létesítményt szintén dróntámadás ért.
A csapás nyomán tűz keletkezett, áldozatokról vagy sérültekről azonban nem érkezett jelentés. A közösségi médiában terjedő felvételek szerint a Lazarevo lineáris termelési és diszpécserállomás közelében is nagy füstoszlop emelkedett a magasba. Az állomás kulcsszerepet tölt be a szibériai olaj közép-oroszországi és a balti-tengeri Primorszk kikötője felé történő szállításában.
Szaratov a régió egyik fontos ipari központjának számít. A szaratovi finomítót az orosz–ukrán háború kezdete óta több alkalommal is támadás érte. Legutóbb márciusban bénította meg ideiglenesen az üzem működését egy nagyszabású dróncsapás. A lengyelországi székhelyű Vot Tak összesítése szerint Ukrajna hadereje a háború kezdete óta legalább 159 támadást hajtott végre orosz olajfinomítók ellen.
Újraépül az, amit egy ukrán támadás pusztított el
A Luhanszki Népköztársaság új pedagógiai főiskolát hoz létre a sztarobilszki intézmény helyett, amely korábban az ukrán fegyveres erők támadásában rongálódott meg. Erről a köztársaság vezetője, Leonyid Paszecsnyik beszélt.
A vezető hangsúlyozta, hogy az új intézményben továbbra is pedagógusképzés zajlik majd.
Új főiskolát fogunk felépíteni. Természetesen pedagógiai képzés is lesz benne. Olyan intézményt hozunk létre, ahol olyan tanárokat képeznek majd, akik melegszívű, tisztességes emberekké és hazafias gondolkodású állampolgárokká nevelik gyermekeinket
– fogalmazott.
A Luhanszki Népköztársaság vezetője szerint a gyermekek oktatása és nevelése a köztársaság jövőjének egyik legfontosabb kérdése. Beszédében idézte Vlagyimir Putyin orosz elnök tanárokról és lelki vezetőkről szóló gondolatait is, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb értéket továbbra is az emberek jelentik, a jövő pedig a gyermekekben és nevelésükben rejlik.
Mint ismert, május 22-én éjszaka csapás érte a sztarobilszki pedagógiai főiskola iskolaépületét és kollégiumát a Luhanszki Népköztársaság területén. A támadásban 21 ember meghalt, több tucatnyian pedig megsérültek. A kollégium az ötödik és a második emelet között részben összeomlott, a romok eltakarítása pedig több napig tartott.
Moszkva terrortámadásként értékelte az incidenst, és azt állította, hogy a támadás során használt drónok nyugati gyártmányúak voltak, valamint NATO-országok is segítséget nyújtottak a művelet végrehajtásában. Az orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított az ügyben, miközben az ENSZ gyors és független vizsgálatot sürgetett a történtek tisztázására.
Ukrán becslések szerint hatalmas az orosz létszámveszteség
Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, az ukrán vezérkar adatai szerint Oroszország a 2022. február 24-én indított hadműveletek kezdete óta megközelítőleg 1 362 500 katonát veszített Ukrajnában. A május 30-án közzétett jelentés szerint az elmúlt 24 órában 1430 fős veszteség érte az orosz erőket. A közlés arról is beszámolt, hogy mekkora eszközveszteséget szenvedhettek el az orosz erők.
Az orosz elnök az ukrajnai válsághoz hasonlította az Örményországban kialakult helyzetet.
"Az ukrajnai válság valamikor Ukrajna EU-hoz való csatlakozási kísérleteivel kezdődött. Mi pedig nem elleneztük ezt" - mondta.
Arra figyelmeztetett, hogy Örményország az Eurázsiai Gazdasági Unióból való kilépése esetén elveszíti részvételét a tömörülés szabadkereskedelmi megállapodásaiban, és Jereván vonatkozásában le fog állni az összes gazdasági integrációs folyamat.
Rámutatott, hogy a kilépést követően Örményországnak szigorúbb követelményekkel kell majd szembenéznie a közúti fuvarozásban és Moszkva meg fogja emelni számára az üzemanyagárat, ami az orosz elnök számításai szerint az ország GDP-jének 14 százalékába fog kerülni.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz tőkebefektetések aránya Örményországban meghaladja a 86 százalékot.
Az európai 2,5 milliárd eurós beruházási ígérettel kapcsolatban azt mondta, "hogy hogyan és mikor fektessenek be, azt még meg kell nézni".
Putyin sürgette, hogy mihamarabb tartsanak népszavazást Örményországban arról, hogy az Európai Gazdasági Unióban, avagy az Európai Unióban látják-e jövőt.
Megjegyezte, hogy Jereván bármilyen döntése az EU-hoz való közeledésről nem rontja meg az orosz-örmény humanitárius kapcsolatokat.
Ripost hírek
