POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMiért ennyire sürgős?
Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának következő lépése a vártnál valamivel hamarabb megtörténhet. Az EU-s és nemzeti diplomaták a Kyiv Independentnek megerősítették, hogy jelenleg mindenki azon dolgozik, hogy június 15-én megnyíljon az első a hat „bővítési klaszter” közül.
Magyarország eddig blokkolta, hogy Ukrajna újabb hivatalos tárgyalási fejezeteket nyisson meg az Európai Unióval folytatott csatlakozási folyamatban, Brüsszelben azonban most arra számítanak, hogy júniusban áttörés jöhet. Az új magyar kormány a támogatását elsősorban ahhoz köti, hogy Ukrajna biztosítsa az ott élő magyar kisebbség jogait, amit 11 konkrét követelésben fogalmazott meg.
A magyar kormány eközben technikai szintű egyeztetést kezdett Ukrajnával. A tárgyalások fókuszában a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak törvényi garantálása volt. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en számolt be az első személyes találkozójáról Orbán Anitával.
Magyar Péter miniszterelnök szerint ezt a kérdést rendezni kell ahhoz, hogy Budapest feloldja vétóját. A Suspilne ukrán televízió beszámolója szerint Magyarország 11 követeléséből kilencet már teljesítettek. Két EU-tagállam diplomatája június 1-jén a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy a cél egy olyan kormányközi konferencia megtartása június 15-én, az EU külügyminisztereinek luxemburgi találkozóján, amely hivatalosan is megnyithatja a bővítési klasztereket. Ha ez nem sikerül, a konferenciát június 16-án is megtarthatják Luxembourgban, szintén az európai miniszterek találkozójához kapcsolódva.
Két uniós intézményi forrás is megerősítette, hogy június 15. lehet a döntő dátum, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy erről egyelőre nem született hivatalos döntés.
Nincs konszenzus Ukrajna EU-csatlakozásának pontos ütemtervéről
A teljes jogú tagság ugyanakkor továbbra is távoli cél Ukrajna számára. Kijev szerint az uniós csatlakozás kulcsszerepet játszana egy Oroszországgal kötendő békemegállapodás elfogadtatásában, az EU-tagállamok között azonban továbbra sincs egyetértés arról, mikor és milyen ütemben csatlakozhatna Ukrajna az unióhoz. Németország egy „társult tagsági” megoldást is felvetett Ukrajna számára, ezt azonban Kijev elutasítja. Az Európai Bizottság ezzel szemben egy kompromisszumos megoldást támogatna, amely szerint a technikai csatlakozási tárgyalások 2027 végéig lezárulhatnának.
A Politico arról ír, hogy Magyarország eddig blokkolta, hogy Ukrajna újabb hivatalos tárgyalási fejezeteket nyisson meg az Európai Unióval folytatott csatlakozási folyamatban, Brüsszelben azonban most arra számítanak, hogy júniusban áttörés jöhet. A lap úgy tudja, a következő hónapokban akár öt tárgyalási klaszter is megnyílhat, a júniusi EU-csúcson pedig már Magyar Péter képviseli hazánkat. A teljes jogú tagság azonban továbbra is távoli kilátás: a blokk tagjai között nincs konszenzus Ukrajna EU-csatlakozásának pontos ütemtervéről.
Zelenszkij reméli, hogy az Európai Unió is bekapcsolódik a diplomáciai erőfeszítésekbe Forrás: AFP
Mint arról beszámoltunk, a magyar kormány technikai szintű egyeztetést kezdett Ukrajnával. A tárgyalások fókuszában a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak törvényi garantálása áll. A Politico szerint ez egy fontos lépés Ukrajna EU-csatlakozási törekvései szempontjából is.
Orbán Anita külügyminiszter az X-en azt írta : a kedden kezdődő egyeztetések megteremthetik a feltételeit annak, hogy „gyorsan és megnyugtató módon” rendezzék a kisebbségi jogokkal kapcsolatos vitás kérdéseket. Az ukrajnai magyar kisebbség helyzete évek óta nehezíti Kijev EU-csatlakozási törekvéseit. Orbán Viktor korábban többször is arra hivatkozott, hogy Budapest többek között a kisebbségi jogok helyzete miatt nem támogatja Ukrajna csatlakozását a blokkhoz. Az Orbán-kormány továbbá azzal érvelt, hogy Ukrajna háborúban áll, és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné.
A Politico megjegyzi, hogy a mostani tárgyalások elindítása arra utalhat, hogy Budapest nyitottabbá vált a megegyezésre.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy Kijev továbbra is optimista az EU-csatlakozással kapcsolatban, és célja, hogy 2027-ig megállapodást kössön az unióval. Hozzátette, hogy
Budapest eddig minden tárgyalási klaszter megnyitását blokkolta, de most egyre nagyobb az esély arra, hogy júniusban áttörés jöhet, és a következő hónapokban akár öt fejezetet is megnyithatnak.
Nincs konszenzus Ukrajna EU-csatlakozásának pontos ütemtervéről
A teljes jogú tagság ugyanakkor továbbra is távoli cél Ukrajna számára. Kijev szerint az uniós csatlakozás kulcsszerepet játszana egy Oroszországgal kötendő békemegállapodás elfogadtatásában, az EU-tagállamok között azonban továbbra sincs egyetértés arról, mikor és milyen ütemben csatlakozhatna Ukrajna az unióhoz.
Németország egy „társult tagsági” megoldást is felvetett Ukrajna számára, ezt azonban Kijev elutasítja. Az Európai Bizottság ezzel szemben egy kompromisszumos megoldást támogatna, amely szerint a technikai csatlakozási tárgyalások 2027 végéig lezárulhatnának. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint a magyar kormány eddigi elzárkózása miatt Budapest jelenleg nem rendelkezik a csatlakozási folyamat több fontos dokumentumával.
Emiatt most igyekeznek felgyorsítani az egyeztetéseket, hogy még a június 18–19-i brüsszeli EU-csúcs előtt megszülethessen egy megállapodás.
Ukrajna kapcsán egyeztetett Magyar Péter Brüsszellel
Magyar Péter egy hétfői Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a magyar kormány technikai szintű egyeztetést kezdett Ukrajnával.
A tárgyalások fókuszában a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak törvényi garantálása volt.
Magyar Péter bejegyzése szerint erről a mai kormányülés előtt telefonon tájékoztatta António Costát, az Európai Tanács elnökét, aki határozottan üzent Zelenszkijnek.
Az orosz erők félrevezetik saját legfelsőbb politikai és katonai vezetésüket az Ukrajna elleni háború frontján elért előrenyomulásról szóló kitalációkkal - jelentette ki Viktor Trehubov, az ukrán egyesített erők szóvivője hétfőn a Szuszpilne közszolgálati tévé műsorában.
"Valójában az elmúlt hetekben, szinte az egész elmúlt hónap során az oroszokra nagyon jellemzővé és rendkívül elterjedtté vált a minden irányba történő hazudozás. Korábban is jellemző volt ez rájuk, de most már valósággal fantasztikus méreteket öltött. Ez nem is annyira a mi hadműveleti irányainkat érinti, hanem általában a harci cselekmények teljes övezetét. Zaporizzsjában például az ő térképeiken állítólag akár húsz kilométer mélységben is az általuk ellenőrzött területként szerepel olyan vidék, amelyet a valóságban Ukrajna tart ellenőrzése alatt. Nálunk is megfigyelhető ilyesmi, ráadásul a teljes frontvonal mentén, csak nem ekkora mélységben" - fejtette ki a szóvivő.
Trehubov szerint az északkelet-ukrajnai Szumi megyében fekvő Rjaszne falu elfoglalásáról szóló orosz bejelentés "jelentősen eltér" a valóságtól és a terepen fennálló tényleges helyzettől.
Azt mondta, hogy Rjaszne körül a helyzet változatlan, és a települést ugyanúgy védik az ukrán erők, mint az előző hónapokban. "Ugyanígy állították azt is, hogy elfoglalták a Harkiv megyei Vovcsanszk mellett Hutorit, ugyanígy emlegettek olyan településeket a dél-szlobozsanszki irányban, amelyeknek még a nevükre sem emlékszem, mert valójában a hátországban találhatók. Ugyanígy beszéltek Borova szinte teljes elfoglalásáról is. Ott már egyenesen nyílt fantáziálás kezdődött, ráadásul olyan fantáziálás, amely véleményem szerint már nem annyira a saját vagy az ukrán lakosság félrevezetésére irányul, hanem sokkal inkább a saját politikai és katonai vezetésük megtévesztésére. Úgy tűnik ugyanis, hogy ugyanezeket a térképeket terjesztik felfelé is" - mondta. Hozzátette, hogy stratégiai szempontból Rjaszne amúgy sem játszik jelentős szerepet.
A Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat a legfrissebb számában azt írta, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett. Miután Ukrajna 2023-as ellentámadása nem hozta meg a várt eredményeket, Oroszország teljes körű inváziója a nyári és téli offenzívák kiszámítható ritmusába került, amelyek között a támadások intenzitása csökkent, miközben az orosz egységek rotációt és átcsoportosítást hajtottak végre.
"Első pillantásra az idei év sem különbözik ettől. Ahogy a tavasz nyárba fordul, az ukrán katonák a front teljes hosszán ismét az orosz csapások és behatolási kísérletek számának folyamatos növekedését figyelik meg. Az ukrán parancsnokok hangulata azonban megváltozott. Az orosz támadások kisebb nyomást gyakorolnak egységeikre, mint az előző években" - idézett a cikkből az UNIAN hírügynökség.
A cikkben azt írták: noha a dróntámadások és a tüzérségi csapások továbbra is állandóak, Oroszország harci hatékonysága csökken, Kijevben pedig egyre nagyobb az optimizmus azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna képes lehet tűzszünetre kényszeríteni Oroszországot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajna megpróbál minden orosz drónt elfogni, még azokat is, amelyek Románia, Moldova, Lengyelország vagy a balti államok irányába repülnek. Elmondta, hogy Ukrajna azonnal tájékoztatja partnereit, ha egy drónt nem sikerül elfogni. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse szövetségeseit.
Az államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt teszteli, hogyan működik azoknak a NATO-országoknak a légvédelme, amelyek Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal határosak.
"Oroszország drónokat használ arra, hogy nyomást gyakoroljon a NATO-országokra, és felmérje azok reakcióját. Ez a szokásos üzenetük: ne segítsék Ukrajnát. Úgy vélem, hogy az egységes NATO-nak határozottabb választ kell adnia"
- hangsúlyozta az ukrán elnök.
Ripost hírek
