Ukrajna már másfél év múlva be akar(na) lépni az Európai Unióba

Ukrajna nem fogad el „látszattagságot” az Európai Unióban – szögezte le Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdán újságíróknak, kommentálva a nyugati sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Franciaország és Németország nem áll készen arra, hogy a kelet-európai országot teljes jogú EU-taggá tegyék, és inkább szimbolikus részvételi formákat javasolnak szavazati jog nélkül.

A politikus rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ez az egyértelmű álláspontja. Szibiha hozzátette: a partnerek ezt megértik, ezért a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy az ország teljesítse a csatlakozáshoz szükséges követelményeket és megfeleljen a kritériumoknak. A miniszter beszámolt arról is, hogy

az EU Tanácsának ülésén, amelyen részt vett, pozitív jelzést kaptak azokról a jogszabályokról, amelyeket a parlament a tagsághoz való közeledés érdekében fogadott el.

Hozzátette: az ülésen az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciós csomagját is megvitatták, és véleménye szerint van ok feltételezni, hogy azt végül elfogadják. Az Oroszország által indított háborúra rátérve a miniszter kijelentette, hogy Ukrajna harctéri helyzete jelenleg a legerősebb és legstabilabb az elmúlt egy évet tekintve. Kiemelte, hogy a drónok aktív alkalmazásának köszönhetően az ukrán erőknek sikerült ellensúlyozniuk az oroszok emberfölényét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az oroszok meghatározó embervesztesége erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióit.

Szibiha az ukrán légtér védelmében elért eredményeket is kiemelte. Elmondta:

Ukrajna „új geopolitikai ereje” abban rejlik, hogy képes az ellenséges támadóeszközök akár 90 százalékát lelőni.

Az ukrán harctéri sikerek harmadik tényezőjének az aszimmetrikus támadást nevezte, amely olyan hadviselési módszer, amikor a két fél között nagy különbség van erőben, és a gyengébb fél nem hagyományos módon próbál előnyt szerezni, például drónokkal mér csapást nagy értékű célpontokra.

Ukrajna célja: 2028-as EU-tagság

Ukrajna 2022. június 23-án, az orosz inváziót követően négy hónappal kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Most az Európai Unió vezetése egy speciális kétlépcsős csatlakozási modell bevezetésének lehetőségét vizsgálja, melynek lényege, hogy az első szakaszban Ukrajna korlátozott jogosítványokkal rendelkezne. Az unió történetében korábban nem volt példa arra, hogy az államszövetség eltérjen az 1993 óta alkalmazott bővítési eljárástól-írja a vg.hu.

Az új modell formális tagságot biztosítana Ukrajnának, azonban szavazati jog nélkül vehetnének részt az állam- és kormányfői csúcstalálkozókon és miniszteri üléseken.

A könnyített csatlakozás ötletét számos politikus, köztük a leköszönő magyar kormány tagjai is szkeptikusan fogadták, akik attól tartanak, hogy a kétlépcsős modell alááshatja a meritokratikus bővítés elvét, és diszkrimanatív lehet olyan, évek óta tagjelölti státusszal rendelkező államokkal szemben, mint Szerbia, Montenegró vagy Albánia.

Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy még az év vége előtt megnyissa az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalási fejezeteket, amit eddig csupán Magyarország álláspontja gátolt − nyilatkozta Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, aki a magyar választásokat követően arról is beszélt, hogy a hazánkban lejátszódó politikai fordulat új lendületet adhat Ukrajna ügyének.

Munkacsoporti szinten jelenleg is folynak a tárgyalások, és Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese szerint reális esély van rá, hogy országa 2028 végére lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. 

Az Egyesült Államok által korábban ismertetett béketerv, amely az orosz–ukrán háború lezárását célozza, szintén említést tesz Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.

Az Európai bizottság szóvivője, Guillaume Mercier 2025-ben egy nyilatkozatában kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozása csupán a reformok végrehajtásától és annak időzítésétől függ.

Ukrajna nem kér a könnyítésből, teljes tagság kell

Ukrajna ellenzi az Európai Unióhoz való fokozatos csatlakozást, és gyors ütemben halad az összes szükséges jogalkotási és szabályozási kritérium teljesítése felé − közölte Andrij Szibiha külügyminiszter, majd így folytatta:

A miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Unió Tanácsának ülésén elismerték Ukrajna teljesítményét és előrehaladását. Az uniós politikusok azt is hangsúlyozták a találkozón, hogy egyértelmű kritériumok és mérföldkövek szabályozzák a csatlakozást, amit Szibiha szerint országa nagyon gyorsan teljesít majd. 

Ukrajna eltökéltségét Volodimir Zelenszkij szavai is megerősítették, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy nincs szükség kivételes eljárásra, Ukrajna mihamarabb teljes jogú tagállammá kíván válni.

Válságkezelés ukrán módra

Ukrajna már a rendszerváltozás óta hatalmas demográfiai gondokkal küzd. Hasonlóan Európa számos országához, a lakosságszám csökkenő tendenciát mutat, a háború kitörése pedig drasztikus esést okozott. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) adatbázisa szerint 2026 februárjáig 5,9 millió ember menekült el a harcok elől. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy a háborúban az ukrán hadsereg megközelítőleg 500-600 ezer  embert vesztett a brit védelmi minisztérium jelentése szerint.

Mivel a harcokban javarészt munkaképes korú férfiak estek el, akik aránya a népességen belül egyébként is alacsonyabb volt a nőknél, az országot demográfiai katasztrófa fenyegeti, aminek beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményei lehetnek. 

• Az egyébként is alacsony termékenységi ráta tovább csökkenhet, 
• a társadalom elöregedhet, így 
• fenntarthatatlanná válhat a nyugdíj-, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer, 
• zsugorodhat a gazdaság, és 
• munkaerőhiány alakulhat ki.

A munkaerőhiány jelenleg is problémát okoz a vállalkozók számára, amiről az elnök hivatalának vezetője, Kirilo Budanov vállalatok képviselőivel beszélt a CEO Club Ukraine rendezvényén.

Budanov szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az országba érkező és munkát vállaló bevándorlók, amint megszerzik a szükséges dokumentumokat, továbbállnak. Álláspontja szerint, annak érdekében, hogy az ország képes legyen megtartani a külföldi munkavállalókat:

• át kell alakítani a jogszabályi környezetet,
• felül kell vizsgálni a magas kockázatú kibocsátó országok listáját.

Ha Ukrajna túlliberalizálja migrációs politikáját, és néhány éven belül az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, az ismét egy hatalmas nyugati irányú migrációs hullámot indíthat el. Legrosszabb esetben egy új migrációs útvonal is kialakulhat, ha az illegálisan érkezők kevesebb ellenállást tapasztalnak a Törökország–Fekete-tenger–Ukrajna vonalon.

Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa világossá tette: lehetetlen, hogy Ukrajna 2027-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz. Marta Kos erről a Versenyképes Európa csúcstalálkozón beszélt, de emellett több vélekedés szerint is Ukrajnának csak tíz-húsz év múlva lehet esélye csatlakozni az EU-hoz.

Ukrajna 2027-ig nem fog tudni csatlakozni az Európai Unióhoz (EU) – jelentette ki az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős szlovén biztosa a Strana Today beszámolója szerint. Az orosz és ukrán nyelven is publikáló portál idézte Marta Kost, aki a Politico című lap által Brüsszelben szervezett Versenyképes Európa csúcstalálkozón úgy fogalmazott:

„Úgy gondolom, hogy minden jelenlévő megérti, lehetetlen hogy Ukrajna 2027. január elsején az EU tagjává váljon.”

A Strana Today a tudósításban emlékeztet arra, hogy az Ukrajna gyorsított csatlakozásáról szóló rendelkezés az Egyesült Államok béketervében is szerepelt, azt az Európai Bizottság is támogatta, ám az elmúlt időszakban több tagország is a gyorsított felvétellel szemben foglalt állást. Több vélekedés szerint Ukrajnának csak tíz-húsz év múlva lehet esélye csatlakozni az EU-hoz.