RETRO RÁDIÓ

Trump telefonon beszélt Putyinnal és Zelenszkijjel

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2026. 04. 27. 13:41

Külön-külön.

Donald Trump szerint előrelépés történhet az orosz–ukrán háború rendezésében, miután – saját elmondása alapján – rendszeres és „jó” hangulatú egyeztetéseket folytat mind az orosz, mind az ukrán vezetéssel.

 

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között hihetetlen ellenszenv feszül Trump szerint Fotó: Mandel Ngan Forrás: AFP

 

Trump a Fox News műsorában úgy fogalmazott: dolgoznak a konfliktus megoldásán, és bízik benne, hogy sikerül eredményt elérni. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, bár a konkrét egyeztetések időpontját nem részletezte, írta a Reuters.

Trump
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök miután közös sajtótájékoztatót tartottak az Ukrajnáról szóló amerikai–orosz csúcstalálkozót követően az alaszkai Anchorage-ban (Fotó: AFP/Gavriil Grigorov)

A nyilatkozat egyik legélesebb része az volt, amikor Trump a két vezető közötti viszonyt értékelte. Mint mondta, a közöttük lévő „gyűlölet” irracionális mértéket öltött, ami jelentősen megnehezíti a béketárgyalásokat. Ugyanakkor úgy véli, a konfliktus ennek ellenére rendezhető.

Az amerikai elnök korábban többször ígéretet tett arra, hogy lezárja a 2022 februárjában kirobbant háborút, amely Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójával kezdődött. Második elnöki ciklusának több mint egy évvel a kezdete után azonban a harcok továbbra sem csillapodtak.

Moszkva is reagált Trump kijelentéseire

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hangsúlyozta: az orosz fél minden esetben tájékoztatást ad az ilyen jellegű vezetői egyeztetésekről. Mint mondta, amennyiben valóban sor kerül telefonbeszélgetésekre az amerikai és az orosz elnök között, arról a nyilvánosságot is informálják, írta a Lenta.ru.

Kremlin spokesman Dmitry Peskov attends a meeting of Russian President with Japanese Prime Minister at the Kremlin in Moscow on April 27, 2017. (Photo by SERGEI KARPUKHIN / POOL / AFP)
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője (Fotó: AFP/Sergei Karpukhin)

Trump mindenesetre továbbra is optimista, és többször is kifejezte: hisz abban, hogy képes lehet tető alá hozni egy megállapodást. A kérdés azonban továbbra is nyitott: a jelenlegi, mély bizalmi válsággal terhelt helyzetben mennyire reális a gyors békekötés lehetősége.

Ukrajna hajlandó valamely azerbajdzsáni helyszínen tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Bakuban, Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott megbeszélései után.

„Megvitattuk a béketörekvéseket. Ukrajna számára nagyon fontos, hogy Oroszországban legyen szilárd elhatározás ennek az igazságtalan háborúnak a lezárására. Természetesen nagyra értékeljük partnereink szerepvállalását a közvetítésben. Elmondtuk Azerbajdzsán elnökének, hogy készek vagyunk háromoldalú tárgyalásokra is. Ilyeneket már tartottunk Törökországban és az amerikai partnereinkkel Svájcban” – idézte az Ukrinform hírügynökség Zelenszkijt.

Az államfő hangsúlyozta, hogy

Ukrajna kész a lehető leghamarabb egyeztetéseket kezdeni Azerbajdzsánban, amennyiben Oroszország is készen áll a diplomáciai megoldásra.

Zelenszkij azt mondta, hogy azeri látogatásán aláírtak hat dokumentumot, köztük biztonsági megállapodásokat.

„Ma hat dokumentumot írtunk alá, különböző területeken. A részleteket tárgyalódelegációink később mindenképpen ismertetik. Most a legfontosabb terület a biztonság és a védelmi ipari komplexum. Ukrajna bizonyította ebben a háborúban, hogy ellen tud állni az agresszornak, és most megosztja tapasztalatait” – jelentette ki.

Zelenszkij külön kiemelte, hogy a nyílt háború alatt többször is találkozott már az azeri elnökkel, de ez volt az első hivatalos látogatása az országban.

„Köszönöm Azerbajdzsánnak, hogy támogatja szuverenitásunk és területi integritásunk megőrzését. Ukrajna is mindig így tett Azerbajdzsánnal szemben” – fűzte hozzá az államfő.

Újra akarja indítani az orosz–ukrán tárgyalásokat Törökország. Ezt a török államfő közölte Mark Rutte NATO-főtitkárral  ankarai találkozójukon – írta Recep Tayyip Erdogan hivatala.

Törökország erőfeszítéseket tesz az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások újjáélesztése, valamint a két háborús fél vezetőinek egy asztalhoz ültetéséért a háború lezárása érdekében – áll a közleményben.

Erdogan azt az elvárását is megfogalmazta, hogy a NATO európai tagországai vállaljanak több felelősséget a transzatlanti biztonság szavatolásában.

Az Európai Unió már az Oroszország elleni szankciók 21. csomagján dolgozik – jelentette be pénteken Kaja Kallas, a közösség külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós vezetők ciprusi informális tanácskozása előtt, egy nappal azután, hogy az EU jóváhagyta a 20. szankciós csomagot.

Keményen dolgozunk azon, hogy haladjunk tovább a szankciók 21. csomagjával is – mondta Kallas újságírók előtt.

Hozzátette: ezzel azt a világos üzenetet akarják küldeni Oroszországnak, hogy hiába vár arra, hogy az unió feladja. Továbbá azt is egyértelműen jelzik Moszkvának, hogy Ukrajna fontosabb az EU-nak, mint neki, és továbbra is támogatni fogják.

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint a vonatkozó jogszabályok tanácsi elfogadása lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a lehető leghamarabb, akár már 2026 második negyedévében megkezdje a hitel első részletének kifizetését Ukrajnának. Az uniós tanács közleményében hangsúlyozta: a hitel 2026-ban és 2027-ben az ország legsürgősebb költségvetési és védelmi ipari szükségleteit fedezi majd.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kapcsolódik, például a jogállamiság betartásához, beleértve a korrupció elleni harcot is – emelték ki.

A hitelből 30 milliárd euró jut makrogazdasági támogatásra, ami Ukrajna legsürgetőbb költségvetési szükségleteinek kezelésére lesz elhasználható. A maradék 60 milliárd euró Ukrajna védelmi ipari kapacitásainak bővítését teszi lehetővé. Az EU többéves pénzügyi keretrendszerre vonatkozó szabályozásának elfogadott módosításai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy a pénzügyi piacokon megkezdje a hitelfelvételt, majd megtegye a szükséges lépéseket a hitel első részletének folyósításához.

Az EU az összeget két részletben, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 45-45 milliárd eurót tervez kifizetni Ukrajnának.

Az ugyancsak csütörtökön elfogadott, Oroszország elleni 20. uniós szankciós csomag rendelkezéseivel az energia területén teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetnek be az orosz nyersolaj kereskedelmére. Az EU további 46 hajót vesz fel az orosz energiahordozókra vonatkozóan bevezetett, az eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflottát érintő szankciós jegyzékbe. Ezzel a számuk eléri a 632-t.

Az EU két orosz kikötőt, a murmanszki és tuapszei kikötőt, valamint az indonéziai Karimun Oil Terminal kikötőjét is listára helyezte az árnyékflottával való kapcsolataik és az olajárplafon megkerülése miatt.

Az intézkedéssel megnehezítik a tartályhajók beszerzését, és átfogó tilalmat vezetnek be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, valamint jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira. Ez – mint írták – lehetővé teszi az uniós üzemeltetők számára, hogy felmondják az orosz ügyfeleikkel kötött hosszú távú szerződéseket.

Az EU új intézkedéseivel korlátozza az orosz bankrendszer és az orosz gazdasági tevékenység finanszírozására szolgáló alternatív fizetési csatornák létrehozását is. Az Európai Unió exportkorlátozásokat vezet be az árukra és szolgáltatásokra a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig. Az intézkedés vonatkozni fog a jelenlegi szankciók hatálya alá még nem tartozó fémekre, vegyi anyagokra és kiemelten fontos ásványokra. Exportkorlátozások érvényesek továbbá a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra és a drónokra is. A szankciók megkerülésének csökkentése érdekében az EU a továbbiakban megtiltja minden számítógépes vezérlésű eszköz és rádió exportját olyan országokba, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbadják Oroszországnak. A csomag 60 szervezetet listáz – 32-t Oroszországban és 28-at más országokban, köztük Kínában, beleértve Hongkongot, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Thaiföldön -, amelyek közvetlen vagy közvetett támogatást nyújtanak Oroszország katonai iparának, vagy szankciók kijátszásában vesznek részt.

Az új intézkedések szerint megtiltják az orosz kormánytól származó finanszírozást, beleértve az adományokat vagy támogatások elfogadását a kutatás és az innováció területén. Továbbá olyan médiaorgánumokat is érintenek, amelyek megkerülik az uniós sugárzási tilalmat azáltal, hogy tartalmaikat online terjesztik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán üdvözölte a tagállamok megállapodását, és azt mondta: amíg Oroszország fokozza ukrajnai agresszióját, addig az EU a bátor ukrán nemzet támogatását fokozza, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje magát, és nyomást gyakorol Oroszország háborús gazdaságára.

António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetében hangsúlyozta: az EU stratégiája, amely az ukrajnai igazságos és tartós béke elérését célozza, a 90 milliárd eurós hitel felszabadítására épül, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást Ukrajna számára 2026-ban és 2027-ben, valamint a 20. szankciós csomagra Oroszország ellen, amely Moszkvának a háború folytatását célzó képességét csökkenti.

„Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna támogatása mellett”

– fogalmazott bejegyzésében az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sürgetőnek nevezte, hogy a hiteltámogatás a lehető leggyorsabban oda kerüljön, „ahol a legnagyobb szükség van rá”. Közölte:

Ukrajnának most azonnal szüksége van erre a támogatásra.

A 20. szankciós csomag elfogadásával együtt a tanács csütörtöki döntése fontos az európai biztonság védelmének szavatolásához és egy igazságos, tartós béke eléréséhez – írta az uniós parlament elnöke.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő bejegyzésében azt írta: „a patthelyzet megoldódott”.

Oroszország háborús gazdasága egyre nagyobb nyomás alatt áll, miközben Ukrajna jelentős lendületet kap – hangoztatta. Az EU biztosítja Ukrajnának azt, amire szüksége van pozíciójának megtartásához mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök meg nem érti, hogy a háborúja sehová sem vezet – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.