Rendkívüli nyitvatartás a választáskor a kormányablakokban

Nyitva tart a legtöbb kormányablak az országgyűlési választás hétvégéjén, április 11-én szombaton, valamint 12-én vasárnap. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre és lakcímkártya pótlására lesz lehetőség, fontos, hogy az érintett napokon kizárólag bankkártyával lehet a felmerülő díjakat megfizetni - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a rendkívüli hétvégi nyitvatartás célja, hogy minél többen élhessenek szavazati jogukkal, így azok se maradjanak ki a voksolásból, akik csak az utolsó pillanatban, akár a szavazás napján eszmélnek rá, hogy kulcsfontosságú okmányaik lejártak vagy elvesztek.

A kormányablakok - néhány kivétellel - országszerte április 11-én, szombaton 8 és 16, a választás napján, vasárnap pedig 7 és 19 óra között tartanak nyitva - jelezték.

Felhívták a figyelmet arra, hogy aki még a választás előtt változtatna lakócímet, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a bejelentést, akinek az új lakcímét április 10-én, pénteken 9 óra előtt rögzíti a kormányablak a nyilvántartásban, már az új lakóhelyén veszi nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda, így ott tud majd szavazni.

Hozzátették, hogy péntek 9 óra után történő lakcímváltozás esetén a korábbi cím szerinti szavazókörben lehet voksolni.

Közölték azt is, hogy a szavazáshoz érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártya formátumú jogosítvány szükséges, a lakcímkártya nem feltétele a szavazásnak.

Ha a választás hétvégéjén valakinek semmilyen érvényes személyazonosító igazolványa sincs, a kormányablakban ideiglenes személyi igazolványt kérhet, amivel lehetséges a szavazás - hangsúlyozták.

A hétvégi nyitvatartás ideje alatt az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére kizárólag bankkártyával lesz lehetőség - emelték ki.

Azt kérték, hogy az ügyintézés előtt mindenki tájékozódjon a kormanyhivatalok.hu honlapon a nyitva tartó kormányablakokról.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfőn megkezdte a már beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. Hétfő reggelig 151 485 levélszavazatot adtak már le, ebből 142 647-et külképviseleteken, 8838-at pedig levélben juttattak vissza az NVI-hez.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az országgyűlési választáson, amennyiben március 18-áig felvetették magukat a névjegyzékbe, ezt 497 ezren tették meg. Az NVI-hez az első levélszavazatok március 23-án érkeztek meg. A Kárpát-medencében lévő külképviseletekről a tervek szerint a szavazás előtt többször is hazaszállítják az urnában lévő szavazatokat, hogy az NVI elvégezhesse a szavazók ellenőrzését.

Az NVI-hez beérkezett, illetve a külképviseletekről beszállított levélszavazatok feldolgozása, azaz a levélben leadott szavazatokhoz tartozó azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése hétfőn délelőtt kezdődik meg.

Az ellenőrzést úgy végzik, hogy felbontják a külső, szállító borítékot, és az azonosító nyilatkozaton szereplő adatokat a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik, illetve szükség esetén a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány-nyilvántartásban, illetve a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzik.

Érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva, hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték, a szavazási irat több belső borítékot tartalmaz, vagy nincs lezárva a belső boríték. Érvénytelen a szavazási irat, ha a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, nincs aláírva, vagy a választópolgár már leadott szavazási iratot.

Nem lesz a szavazási irat érvénytelen, ha a szavazási irat nem az NVI által megküldött külső borítékban van, a válaszboríték kis mértékben sérült (de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet).

Ha a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható, nem lesz érvénytelen a válaszboríték a miatt, ha azért nem egyeznek az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai a nyilvántartásban lévőkkel, mert közben megváltozott a neve, ékezethiba található az azonosító nyilatkozatban, írásmódbeli eltérés vagy a földrajzi név idegen nyelvű megjelölése okozza az eltérést.

Amennyiben az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal megegyeznek, a szavazatot tartalmazó, belső zárt borítékot - felbontás nélkül - félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta, azaz április 12-én 19 óra után lehet felnyitni.

csütörtökön 16 óráig kérhet a szavazáshoz mozgóurnát a helyi jegyzőtől levélben vagy elektronikus azonosítás nélkül a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán a mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár. Ezt követően csak személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással lehet a kérelmet benyújtani.

Az a választópolgár nyújthat be mozgóurna iránti kérelmet, aki szerepel a szavazóköri névjegyzékben, de egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása (ideértve a házi vagy reintegrációs őrizetben lévőket is) miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe.

A pusztán kényelmi okra vagy a munkavégzésre hivatkozó kérelmeket a választási irodák elutasítják.

A mozgóurna iránti kérelemnek az érintett személyazonosító adatain túl tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, illetve a címet, ahová a választópolgár a mozgóurnát kéri.

A kérelmet a helyi választási irodához levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül, a www.valasztas.hu oldalon április 9-én, csütörtökön 16 óráig lehet benyújtani. A helyi választási irodához a kérelmet személyesen április 10-én, pénteken 16 óráig is be lehet nyújtani, vagy ügyfélkapus azonosítással a szavazás napján 12 óráig.

Be lehet nyújtani a mozgóurna iránti kérelmet az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz (szszb) is a szavazás napján, április 12-én 12 óráig, kézbesítési meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy által is. A mozgóurna iránti kérelmet mindenképpen a választópolgárnak kell aláírnia.

A választópolgár április 9-én, csütörtökön 16 óráig kérheti, hogy a korábbi kérelmében megjelölt cím helyett másik címre kapjon mozgóurnát, vagy a korábban igényelt mozgóurna helyett mégis a szavazóhelyiségben szavazhasson.

A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurna jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

Azokban az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörökben, ahol a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1500-at, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb jövő kedden dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre bontja.

A választópolgárok csütörtökön 16 óráig jelezhették, ha nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak szavazni április 12-én. A Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai szerint több mint 224 ezer választópolgár jelezte, hogy az országgyűlési képviselők választásán a lakóhelyétől eltérő, más magyarországi településen kíván szavazni.

A legtöbb átjelentkező a főváros 12. számú egyéni választókerületében (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9166-an jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4526-an jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en.

Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4085 átjelentkező van a szombat reggeli adatok szerint.

A választási eljárási törvény szerint azokban az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörökben, ahol a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1500-at, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb jövő keddig dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre bontja.

Ebben az esetben a szavazást le lehet bonyolítani egy szavazóhelyiségben, úgy, hogy a választópolgár azonosítását, a szavazólap átadását és a névjegyzék aláírását a szavazatszámláló bizottság tagjai egy szavazóhelyiségen belül több külön helyszínen végzik, vagy úgy, hogy a kijelölt szavazókört a helyi választási iroda vezetője alszavazókörökre bontja, és a szavazást ugyanazon épületen belül több külön szavazóhelyiségben bonyolítják le. Az alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek.

A választási eljárási törvény előírja, hogy ha az átjelentkezéssel kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, mindenképpen meg kell bontani a szavazóköri névjegyzéket. Akár egy helyiségben, de több helyszínen, akár több helyiségben történik a szavazás, egy-egy rész-névjegyzék legfeljebb 800 választópolgár adatait tartalmazza.

Amikor a helyi választási iroda vezetője dönt arról, hogy megosztja a szavazókör névjegyzékét, arról is határoznia kell, hogy azt hogyan osszák fel: a választópolgárok neve szerinti abc-sorrendben, vagy vármegyénként és azon belül a választópolgárok neve szerinti abc-sorrendben.