Moszkva kemény válaszlépéseket ígér az újabb szankciókra

Kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az EU Oroszországgal szembeni huszadik szankciócsomagjára Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki izsevszki sajtótájékoztatóján.

„Mi is meg fogjuk hozni a válaszlépéseinket. Hogy ezek milyenek lesznek? Kemények lesznek, és az érdekeinknek megfelelően fogjuk kidolgozni és végrehajtani őket” – mondta.

Hangot adott azon véleményének, miszerint Brüsszel magát is bünteti, és aláássa tulajdon energiabiztonságát azzal, hogy szankciókat vezet be az orosz szénhidrogénekkel szemben.

Európa az ukrajnai konfliktust illetően olajat önt a tűzre, és ezáltal megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy helyet foglalhasson a tárgyalóasztalnál a rendezésről szóló megbeszéléseken – jelentette ki. Brüsszelnek az a döntése, hogy 90 milliárd eurós „hitelt” nyújt Ukrajnának, árt „saját állampolgárai, az Európai Unió és az EU-s üzleti szféra jelenlegi és hosszú távú érdekeinek” – tette hozzá.

Zaharova szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudatosan „zsarolja, megfélemlíti az európaiakat”, hogy ne vizsgálják felül az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítség mértékét.

„A kielégíthetetlen élősködés lényegében már régóta a modern Ukrajna állampolitikájává vált”

– hangoztatta.

Az orosz diplomata őrültségnek nevezte, hogy az Európai Unió, amely korábban elvetette Oroszország koncepcióját a békés potenciálok egyesítéséről, a közös együttműködési térről, „most komolyan hallgat Zelenszkijre, aki azt javasolja, hogy teremtsenek meg egy agresszív ütőerőt annak érdekében, hogy az európai kontinens közepén ismét vérontás legyen”.

A cinizmus és a képmutatás legmagasabb fokának minősítette, hogy Zelenszkij Hollandiában megkapta a Négy Szabadság-díjat.

„Ő, természetesen, megszabadította az ukrán népet a szólásszabadságtól, a vallásszabadságtól, a nyomortól és a félelemtől”

– mondta a szóvivő ironikusan.

„Valóban megszabadította az ukrán állampolgárokat ezektől. Most nincs szólásszabadságuk, nincs vallásszabadságuk. Most nyomorúság és félelem van. Ezt valóban az ő műve”

– tette hozzá.

Azt, hogy NATO-tisztekből álló szakértői tanácsot állítanak fel az ukrán fegyveres erők parancsnokságánál, annak jeleként interpretálta, hogy ezzel gyakorlatilag átveszik az ukrán hadsereg kézi vezérlését.

Kifogásolta, hogy az európai kormányok tétlenül nézik, amint országukban „ukrán nacionalisták” adatokat gyűjtenek az EU-ban élő oroszokról, és feketelistázzák őket – miután ellopták személyes adataikat, fényképüket és címüket – az erre a célra létrehozott weboldalakon.

„Ez kompromittálja a bűnüldöző rendszerüket, hiszen a helyi hatóságok teljes tétlensége mellett történik”

– mondta.

A nukleáris biztonságról szólva elmondta, hogy Oroszország rögzíti a nukleáris létesítményekkel, különösen a zaporizzsjai és az iráni busehri atomerőművel szembeni „egyre növekvő fizikai fenyegetéseket”. Kijev a nukleáris zsarolás és az oroszellenes propaganda eszközeként próbálja meg felhasználni a csernobili atomerőmű körüli helyzetet – tette hozzá.

Zaharova szerint a NATO-országok azzal, hogy az atomsorompó-szerződés megsértésével vádolják Oroszországot, igazából azt fedik fel, hogy „vaj van a fejükön”. Hangsúlyozta, hogy e szerződés központi elveinek „felháborító és teljességgel elfogadhatatlan” aláásása lenne, ha Párizs és London nukleáris fegyvereket adna át Kijevnek.

Nyíltan provokatívnak és cinikusnak minősítette Franciaország és Lengyelország azon szándékét, hogy nukleáris elrettentésre irányuló katonai gyakorlatokat tartsanak. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a nyugati országok tevékenységét ezen a területen.

Az újonnan felálló európai kormányokról szólva azt mondta, hogy az orosz fél majd konkrét lépések alapján alakítja ki véleményét az új bolgár vezetésről. Úgy vélekedett, hogy jobb nem elsietni az alakuló magyar kormány álláspontjának kommentálását, tartózkodni kell a gyors következtetésektől, és meg kell várni Budapest konkrét lépéseit és intézkedéseit.

Zaharova szerint az EU nem is titkolja, hogy az új örményországi polgári missziója lehetővé teszi számára az ország belügyeibe való beavatkozást, és a júniusi parlamenti választások kimenetelének befolyásolását.

„Az illegális pénzmozgások nyomon követése, valamint a kibertámadások, az információmanipulálás és a harmadik országok általi információs beavatkozás elleni küzdelem ürügyével az EU megpróbál majd beavatkozni Örményország belügyeibe”

– hangoztatta.

A közel-keleti konfliktusra kitérve azt mondta, hogy Moszkva síkra száll a Libanoni Köztársaság szuverenitása, egysége és területi integritása mellett, és reméli, hogy az elért tűzszüneti megállapodást „szigorúan betartják”. Mint mondta, Oroszország arra számít, hogy az Egyesült Államok és Irán képes lesz „megoldani a fennálló ellentéteket és végleges megállapodásokra jutni”.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a Perzsa-öböl térségében kialakult helyzet csak fokozni fogja az Európai Unióban tapasztalható problémákat.

Donald Trump amerikai elnök meghívná Vlagyimir Putyin orosz elnököt a G20-csoport idei csúcstalálkozójára Miamira – közölte a The Washington Post. Nem sokkal később Trump is megszólalt a témában, és közölte: még nem küldte el ugyan a meghívót, de szerinte hasznos lenne, ha az orosz elnök is el tudna menni a találkozóra.

A G20-ak csúcstalálkozóját decemberben rendezik meg,

a helyszín Donald Trump Miamiban található golfklubja, a Doral lesz.

A The Washington Post szerint az amerikai elnök azt tervezi, hogy Putyint is meghívja az eseményre. Mint írták, ezt az amerikai külügyminisztérium egyik közleménye is megerősítette, amelyben azt írták, hogy Trump „egyértelművé tette, hogy Oroszország részt vehet a G20-találkozókon, mivel az Egyesült Államok célja egy sikeres és eredményes csúcstalálkozó megrendezése.”

Ezzel kapcsolatban idéztek egy magas beosztásban dolgozó kormányzati forrást is, aki úgy fogalmazott: „Jelenleg még nem lett elküldve a hivatalos meghívó, de Oroszország a G-20-ak tagja, és meghívót fog kapni a miniszteri találkozókra és a vezetői csúcstalálkozóra”.

Trump és az oroszok is megszólaltak

Nem sokkal a cikk megjelenése után Donald Trump is megszólalt a témban. Az amerikai elnök a Fehér Házban, egy sajtótájékoztatón azt mondta:

„Nem hívtam meg Putyint a G20-csúcstalálkozóra, de ha eljönne, az valószínűleg nagyon hasznos lenne.”

Mindeközben a The Washington Post szerint orosz tisztségviselők már csütörtökön azt állították, hogy Putyin meghívót kapott a csúcstalálkozóra, de arra nem adtak egyértelmű választ, hogy részt vesz-e rajta. „Oroszország minden csúcstalálkozón megfelelő szinten vett részt” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hozzátéve: „A részvételünk formájáról a csúcstalálkozó közeledtével születik döntés”.

A G-20-csoport egy kormányközi fórum, amely a világ 19 legnagyobb gazdaságának képviselőit, valamint az Európai Uniót és az Afrikai Uniót foglalja magába. Az évente megrendezett csúcstalálkozó lehetőséget nyújt a világ vezetői számára, hogy megvitassák a sürgető globális kérdéseket.

Oroszországnak 2019 óta nem volt helyszíni képviselete ezeken a találkozókon,

kezdetben a koronavírus-járvány miatt, majd később a 2022-es ukrajnai invázió és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Putyin ellen kiadott elfogatóparancs miatt.  De arra így is volt példa – 2023-ban –, hogy Putyin videókapcsolaton keresztül bekapcsolódott a megbeszélésbe.