Mégsem jogsértő a migránsok Albániába szállítása?

Nicholas Emiliou, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint az olasz–albán típusú migrációs megállapodások alapvetően összeegyeztethetők az uniós joggal, így bizonyos feltételekkel menedékkérők harmadik országokban is elhelyezhetők.

Nicholas Emiliou, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nemrégiben ismertetett állásfoglalása alapjaiban rengetheti meg a migrációval kapcsolatos európai joggyakorlatot. A főtanácsnok szerint az Olaszországhoz hasonló tagállami megállapodások – amelyek harmadik országokba, például Albániába szervezik ki a migrációs eljárások egy részét – alapvetően megengedhetők.

Az uniós állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a döntés nem feltétel nélküli, így az ilyen központok csak akkor működhetnek jogszerűen, ha ott az uniós jog által előírt összes garanciát és biztosítékot maradéktalanul betartják – írja a Migrációkutató Intézet. 

Ezek alapján a menedékkérőknek Albániában is ugyanúgy hozzá kell férniük a jogi segítségnyújtáshoz, a szakszerű tolmácsoláshoz, valamint biztosítani kell számukra a kapcsolattartást a hatóságokkal és a családtagjaikkal. Kiemelik, hogy a kiskorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek esetében különös gondossággal kell eljárni.

„Ez a hír megerősíti, hogy jó úton jártunk. Rávilágít arra is, mennyit veszített Olaszország azzal, hogy két évet pazarolt el kierőltetett és megalapozatlan bírósági akadályoskodások miatt”

–  fogalmazott a Giorgia Meloni, élesen bírálva azokat a bírósági eljárásokat, amelyek akadályozták az albániai migránsközpontok működését.

Az ügy, amelyet az EU Bírósága vizsgál, két olyan migránshoz kapcsolódik, akiket Olaszországban tartottak fogva kiutasítási döntés miatt. Később átszállították őket egy olasz–albán központba, ahol menedékkérelmet adtak be.  Az olasz hatóságok újra elrendelték a fogva tartásukat, de ezt a döntést egy római bíróság nem hagyta jóvá, mert úgy vélte, hogy az ellentétes az uniós joggal. Az olasz kormány ezután fordult a legfelsőbb bírósághoz, amely az ügy fontos jogi kérdéseit továbbküldte az Európai Unió Bíróságához.

Az EU Bírósága szerint bizonyos feltételekkel az is megengedett lehet, hogy menedékkérőket egy harmadik országban tartsanak fogva a visszaküldési és menekültügyi szabályok alapján.

Közben az olasz–albán megállapodás, amely korábban inkább kísérleti és vitatott ötletnek számított, egyre inkább illeszkedik az EU új migrációs politikájába.

A 2024-es uniós reform célja, hogy gyorsabb legyen a menekültügyi eljárás, és hatékonyabb a visszaküldés azoknál, akik nem jogosultak védelemre. Az EU 2026-ra közös listát is elfogadott a „biztonságos származási országokról”, ahonnan érkezők kérelmeit gyorsabban lehet elbírálni. Emellett az uniós intézmények abban is megállapodtak, hogy a „biztonságos harmadik ország” fogalmát módosítják, és lehetővé tennék, hogy egyes visszaküldendő embereket EU-n kívüli országokba lehessen küldeni megállapodások alapján.

A tervek között az is szerepel, hogy ilyen ügyek kezelésére harmadik országokban külön visszaküldési központok, úgynevezett return hubok jöjjenek létre. Az olasz–albán rendszer viszont még nincs véglegesen jóváhagyva, és csak akkor működhet jogszerűen, ha Albániában is biztosítják az uniós jog szerinti alapvető jogokat és menekültügyi garanciákat. Ha ez nem teljesül, az érintettek bíróságon megtámadhatják az intézkedéseket, ha viszont beválik, más országok is követhetik Olaszország példáját.

A "megkezdett úton haladunk előre", az illegális bevándorlással szemben komoly, bátor és gyakorlati megoldás szükséges - nyilatkozta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön az Albániában felállított migránstáborokkal kapcsolatban, miután az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka jogszerűnek ítélte működésüket.

Giorgia Meloni közösségi oldalán kommentálta Nicholas Emiliou főtanácsnok véleményét, aki úgy ítélte meg, hogy az Olaszország és Albánia közötti migrációs megállapodás nem sérti az európai Uniónak a kitoloncolásra és a menekültek befogadására vonatkozó jogszabályait.

"Jelentős hírnek számít, amely megerősíti, hogy Olaszország helyes utat mutatott, valamint azt, hogy mennyibe került Olaszországnak, hogy két évet elveszített a ránk erőszakolt és alaptalan jogi értelmezések miatt"

- jegyezte be Giorgia Meloni.

Hozzátette: kormánya a megkezdett úton halad tovább, "az illegális bevándorlással szemben komoly, bátor és gyakorlati megoldás szükséges".

Az uniós bíróság főtanácsnoka két, Olaszországból kiutasított és albániai táborokba szállított migráns fellebbezési ügyében mondott véleményt.

A két férfi az albániai táborokból a római fellebbviteli bírósághoz fordult, amely jogtalannak minősítette, hogy az olasz hatóságok feltartóztatták és úgynevezett harmadik - nem európai uniós - országba szállították őket. A bíróság indoklása szerint az intézkedés sértette az európai uniós jogot. A római kormány az olasz alkotmánybírósághoz fordult, amely kikérte az Európai Unió Bíróságának véleményét.

Az Olaszország és Albánia közötti megállapodás értelmében az olasz belügyi hatóságok Shengjinben nyolcszáznyolcvan fős úgynevezett regisztrációs központot (hot spot), Gjaderben pedig száznegyvennégy fős börtöntábort nyitottak, amelyek 2024 októberében kezdték el a munkájukat.

A táborokkal a Giorgia Meloni vezette kormány az olaszországi migránsközpontok terhelését kívánta csökkenteni.

Az utóbbi két évben az albániai táborokba szállított migránsok majdnem minden egyes esetben olaszországi bíróságokon fellebbeztek feltartóztatásuk ellen.

Az olasz belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint idén áprilisban kilencvenen vannak a táborokban.

A hivatalos adatok szerint Olaszországban mintegy négyszázezer illegális migráns tartózkodik, további több mint ötmillió bevándorló pedig szabályos engedéllyel él és dolgozik az országban - derült ki az Ismu alapítvány felméréséből.

Az Ismu harmincegyedik alkalommal közölte az olaszországi bevándorlásra, valamint a bevándorlók mindennapi életére vonatkozó adatokat.

A tavalyi évre vonatkozó számok szerint Olaszországban közel 5,9 millió bevándorló él: közülük 5,3 millióan - ami az össznépesség 9,1 százalékának felel meg - szabályos tartózkodási engedéllyel bírnak. További közel százkilencvenezer megszerezte a tartózkodási engedélyt, de nem rendelkezik állandó lakhellyel vagy munkavégzési engedéllyel. Utóbbi kategóriába tartoznak például a nemzetközi védelemben részesülők.

A hivatalos adatok 399 ezerre teszik az illegális migránsok számát.

Az Ismu 2021-ben több mint ötszázezer illegális bevándorlót mért Olaszországban, 2022-ben közel 460 ezret.

A szabályosan Olaszországban élő és dolgozó bevándorlók között több mint egymillió a románok száma, a második legnagyobb közösséget az albánok képzik, a harmadik helyen a marokkóiak állnak.

Az aktív olasz munkaerő tizenegy százalékát a bevándorlók adják, elsősorban a szolgáltatási, a mezőgazdasági és az építőipari ágazatban foglalkoztatják őket.

Az olasz vállalatok tavaly 1,3 millió bevándorlónak kínáltak munkát, de a rendelkezésre álló helyek kevesebb mint felére jelentkeztek.

A felmérések azt mutatják, hogy a bevándorlók több mint harminc százalékkal kevesebbet keresnek mint az ugyanazt a munkát végző olaszok.

A bevándorlócsaládok több mint harmincöt százaléka él mélyszegénységben, miközben az olasz lakosság körében ugyanez az átlag valamivel több mint hat százalék.

Az olaszországi oktatásban - az általános iskola első osztályától az érettségiig - részt vevő diákok 11,6 százaléka bevándorló, ami kilencszázharmincezer tanulót jelent. A legtöbb bevándorló diák az északi Lombardia, Emilia-Romagna és Veneto iskoláiba jár.

Az utóbbi tíz év alatt 1,6 millió bevándorló kapott olasz állampolgárságot, és közel felük húsz évnél fiatalabb volt.