POLITIK
Már akár kedden...
Ukrajna arra számít, hogy már kedden újraindulhat az olajáramlás a Barátság kőolajvezetéken keresztül, megnyitva az utat az Európai Unió előtt, hogy feloldja a Kijevnek szánt, nagyon szükséges 90 milliárd eurós hitelt. A csővezeték műszaki tesztjeit ma végzik el – írja a Bloomberg.
Az EU vezetői decemberben jóváhagyták a kölcsönt, de Magyarország azóta blokkolta a források folyósítását, Orbán Viktor pedig az olajszállítás újraindításához kötötte a segély folyósítását.
Az EU-nagykövetek várhatóan szerdán vitatják meg a kérdést.
A leköszönő magyar kormány vasárnap jelezte, hogy kész feloldani a hitelblokkolást és támogatni Kijev finanszírozását már ezen a héten, amennyiben az olajszállítmányok újraindulnak.
A források kritikus fontosságúak Ukrajna számára ahhoz, hogy harcban maradhasson több mint négy évvel Oroszország teljes körű inváziója után, és miután az Egyesült Államok gyakorlatilag megszüntette a támogatását Donald Trump 2025-ös hivatalba lépése óta. Kijevnek csak júniusig van elegendő pénze a szükségleteinek fedezésére, jelentette a Bloomberg a múlt hónapban.
A Barátság vezetékkel zsarolt Ukrajna
A múlt héten Szlovákia is jelezte, hogy nem fogja megzavarni az EU egységét az Ukrajnának nyújtott hitellel kapcsolatban, ami elmozdulást jelent Robert Fico miniszterelnök korábbi fenyegetéseitől, miszerint megtagadna minden segítséget a vezetékkel kapcsolatos vita miatt.
Fico azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szándékosan elhúzza a vezeték javítását, Kijev pedig tagadta a vádakat.
Míg a legtöbb európai nemzet közvetlen orosz olajvásárlása megszűnt Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után, Magyarország és Szlovákia ideiglenes mentességet kapott az olajembargó alól.
Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége egyébként az ukrajnai hitel kérdését szerdára tűzte napirendre. Az EU 27 tagállamának nagykövetei ekkor dönthetnek róla.
Ha az olajszállítás addig helyreáll, Magyarország várhatóan visszavonja ellenzését, és a hitelt jóváhagyják
– mondta el a Politicónak négy EU-diplomata, akik névtelenséget kértek.
Egy hirtelen fordulatban Zelenszkij elkötelezte magát a csővezeték javítása mellett röviddel azután, hogy Magyar Péter győzött a múlt vasárnapi választásokon. Magyar még nem lépett hivatalba.
Franciaország és Németország olyan előcsatlakozási modellt javasolna Ukrajnának, amely bizonyos uniós előnyöket biztosítana Kijev számára, de nem járna teljes tagsággal, szavazati joggal vagy automatikus hozzáféréssel az uniós költségvetési forrásokhoz – írja a Financial Times.
A cikk arról ír, hogy a két ország elképzelése szerint Ukrajna részt vehetne bizonyos miniszteri és vezetői szintű egyeztetéseken, valamint fokozatosan bekapcsolódhatna egyes uniós programokba.
Ugyanakkor nem kapna szavazati jogot az uniós döntéshozatalban, és nem férne hozzá automatikusan az EU közös költségvetéséhez.
A javaslat szerint a teljes tagság eléréséig elhalasztanák a közös agrárpolitikai támogatásokhoz, valamint a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést is. Ezek jelenleg az uniós költségvetés legnagyobb tételei közé tartoznak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt szorgalmazta, hogy Ukrajna akár már 2027-ben csatlakozhasson az Európai Unióhoz, és ezt egy esetleges békemegállapodás egyik fontos eredményének tekinti. Több tagállam azonban túl gyorsnak tartaná a folyamat felgyorsítását, és attól tart, hogy az alapjaiban alakítaná át az EU politikai és pénzügyi rendszerét. A francia–német terv hangsúlyozza, hogy a köztes státusz nem helyettesítené a teljes tagságot, hanem átmeneti lépcsőként szolgálna a csatlakozás felé. A cél az lenne, hogy Ukrajna már a tagság előtt kézzelfogható előnyöket kapjon, miközben folytatja a szükséges reformokat.
A javaslat egyik legfontosabb eleme lehet az EU kölcsönös védelmi klauzulájának kiterjesztése is, amely Kijev számára különösen jelentős, mivel a NATO-tagság rövid távon továbbra sem reális lehetőség.
Ukrajna részéről vegyes fogadtatás övezi az elképzelést: egyesek hasznos átmeneti megoldásnak tartják, mások attól tartanak, hogy a háború sújtotta társadalom szemében ez gyengébb ajánlatnak tűnhet a teljes jogú tagságnál.
A kérdés ugyanakkor több más tagjelölt ország miatt is érzékeny.
Több állam már jóval Ukrajna előtt elindította a csatlakozási folyamatot, és évek, sőt évtizedek óta teljesíti az uniós feltételeket. Montenegró például 2008-ban kérte felvételét, 2012-ben kezdte meg a tárgyalásokat, Szerbia 2009-ben jelentkezett és 2014 óta tárgyal. Így ha Ukrajna gyorsított vagy különleges elbírálást kapna, az kérdéseket vethet fel a bővítési folyamat hitelességével és az eddig várakozó országokkal szembeni méltányossággal kapcsolatban.
Ukrajna politikájának hirtelen fordulata Magyarországgal szemben tudatos stratégiai lépések eredménye lehetett – erről beszélt Nógrádi György a Hír TV Napindító című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő szerint Kijev célja többek között az volt, hogy befolyásolja a magyar választásokat, valamint hozzájusson a számára kulcsfontosságú pénzügyi forrásokhoz. Úgy véli, a Barátság kőolajvezeték körüli döntések és azok időzítése nem volt véletlen. A választások lezárultával Ukrajna politikája érezhetően új irányt vett.
Barátság kőolajvezeték Forrás: MTI
A Hír TV Napindító című műsorában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő részletesen elemezte az ukrán–magyar kapcsolatok közelmúltbeli alakulását, különös tekintettel Kijev politikájának hirtelen változására.
A szakértő szerint Ukrajnának három stratégiai célja lehetett:
- Az első, hogy Orbán Viktort megbuktassák. A Barátság vezeték leállításával jelentős befolyást tudtak elérni a magyar választások kimenetelére. Most, hogy az országgyűlési választás véget ért, Ukrajna hirtelen bejelentette, hogy a Barátság vezeték helyreáll és megindulhat a szállítás Magyarország számára.
- Az ukránok második célja a 90 milliárdos kölcsön feloldása, amit hazánk eddig blokkolt a Barátság vezeték leállítása körül kialakult feszültség miatt. Ha ezt Ukrajna nem kapja meg, az ország működésképtelenné válhat.
- Hozzátette, hogy addig, amíg úgy tűnt, nincs esély a megállapodásra, Kijev egy 40 milliárd eurós részt akart kilobbizni magának fegyvervásárlásra, amit nem szándékoztak visszafizetni. Amint kiderült, hogy a magyar választások eldőltek és egy teljesen új európai politika körvonalazódik hazánk irányába, hirtelen az ukrán politika is egy 180 fokos fordulatot vett. Ukrajna ugyanilyen új politikát akar.
Bejelentette, hogy mától hajlandó a Barátság kőolajvezetéken a szükséges nyersanyagokat szállítani Magyarországra és Szlovákiába. Mi volt a magyar a válasz? Ha van kőolaj, van pénz, tehát Magyarország föloldja a korábbi vétóját, és Ukrajna megkapja a 90 milliárdos csomagot – mutatott rá a szakértő.
Aki elemezte, tudta, hogy Ukrajna játszik, ügyesen játszott, az idő őt igazolta, bele tudott abba játszani, hogy Magyarországon egy kormányváltás következett be
– fogalmazott Nógrádi György.
Az energetikai létesítmények elleni ukrán támadássorozat első és talán legdöbbenetesebb része az Északi Áramlat gázvezetékek 2022. szeptember végi felrobbantása a Balti-tenger alatt. Bár a nemzetközi közvélemény kezdetben Oroszország bűnösségét igyekezett sugallni, a vizsgálatok, köztük a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jelentése feltárta, hogy valójában ukrán műveletről volt szó és az is kiderült, hogy az ukránok már az Északi Áramlat felrobbantásakor is terveztek merényletet a Török Áramlat ellen. Az Északi Áramlat elleni robbantás következtében a négyből három vezetékág használhatatlanná vált, ami példátlan támadásként értékelhető az európai energiaellátás ellen.
Az Északi Áramlat felrobbantása után Ukrajna a saját területén átvezető gáztranzitot is egyoldalúan leállította 2022-ben, biztonsági indokokra hivatkozva. Ez a lépés jelentősen visszavetette a Közép-Európába, így Magyarországra irányuló orosz gázszállításokat, és arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a déli irányba, a Török Áramlat felé terelje át az ellátást.
A gázellátás destabilizálása után az ukránok figyelme a Barátság kőolajvezeték felé fordult.
Az ukrán hadsereg 2024. december 30-án csapást kísérelt meg a vezeték ellen Oroszország területén, majd 2025 tavaszán dróntámadás rongálta meg a brjanszki szakaszt. Ugyanezen év nyarán egy újabb találat érte a vezetéket a belgorodi térségben, súlyos fennakadásokat okozva. 2025 augusztusában újabb súlyos incidens történt.
Kijev már 2025 elején jelezte az olajszállítás leállításának lehetőségét, amire válaszul Magyarország és Szlovákia az uniós szankciók megakadályozását helyezte kilátásba.
Bár Magyarország biztosítékokat kapott az Európai Bizottságtól és Ukrajnától, hogy a vezetékek biztonságban lesznek, ezek az ígéretek üresnek bizonyultak. Decemberben újabb támadás érte a Barátság vezetéket, majd január 27-től leállt a szállítás Magyarország (és Szlovákia) irányába. Kijev az orosz támadásokra hivatkozott, a magyar kormány azonban műholdas felvételekkel bizonyította, hogy a vezeték működőképes állapotban van, az olajszállítás szünetelése politikai döntés. Az ukrán vezetés azóta sem engedélyezte, hogy akár a magyar tényfeltáró bizottság, akár az EU szakértői a helyszínen vizsgálhassák meg az infrastruktúra állapotát.
A Barátság kőolajvezeték leállítása gyakorlatilag politikai zsarolás, amelynek célja a magyar választások befolyásolása.
Miután a Barátság kőolajvezeték is megbénult, Ukrajna célkeresztbe vette a Török Áramlat gázvezetéket, amely Magyarország déli irányú „köldökzsinórja”, szerepe kulcsfontosságú az ország gázellátásában. Az orosz fél már 2025 januárjában, márciusában és áprilisában is jelezte, hogy a Török Áramlat infrastruktúráját érték dróntámadások, amelyek célja az európai gázszállítás megzavarása volt.
Március közepén drónokkal támadták a vezeték oroszországi kompresszorállomásait, majd húsvétvasárnap a szerb hatóságok nagy mennyiségű robbanóanyaggal megpakolt hátizsákokat találtak a Török Áramlat szerbiai szakaszánál, a magyar határ közelében.
Ripost hírek
