POLITIK
Éhinséget hozhat világszerte a blokád.
A Hormuzi-szoros lezárása és a vörös-tengeri kereskedelmi útvonalak ellehetetlenülése miatt a világ élelmiszer- és műtrágyaellátása drámai mértékben akadozik, miközben az olyan nyugati hatalmak, mint Nagy-Britannia, éppen most fordítanak hátat a rászorulóknak-írja a Magyar Nemzet.
Illusztráció (Forrás: AFP)
Az elmúlt évtizedben megduplázódott az éhezők száma, a jelenlegi közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása pedig egyenesen a katasztrófa szélére sodorta a világot – figyelmeztet az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) élelmezésbiztonsági igazgatója, Jean-Martin Bauer a The Independent brit napilapban.
Ha az eszkaláció folytatódik és az energiaárak magasan maradnak, további 45 millió ember kerülhet akut élelmezési válságba – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése óta nem látott zavarok sújtják a humanitárius ellátási láncokat. A Hormuzi-szoros és a Bab-el-Mandeb tengerszoros körüli feszültségek miatt a tengeri szállítási költségek 20 százalékkal ugrottak meg, az üzemanyagárak és a biztosítási díjak pedig az egekbe szöktek.
Ennek egyenes következménye, hogy a WFP már most 1,5 millióval kevesebb embernek tud segíteni, és ha nem történik változás, ez a szám hamarosan elérheti a kilencmilliót is.
Különösen aggasztó a mezőgazdaság helyzete. A Hormuzi-szoroson keresztül haladó műtrágyaszállítmányok – amelyek korábban a globális forgalom 20-30 százalékát adták – gyakorlatilag leálltak. Ez kritikus időszakban éri a szubszaharai Afrikát, ahol éppen a vetési szezon zajlik. Műtrágya nélkül a hozamok drasztikusan visszaesnek, ami tovább srófolja az élelmiszerárakat és növeli az éhezést olyan országokban, mint Szudán vagy Szomália.
A válság hullámai már világszerte érezhetők: Mianmarban 20 százalékkal drágult az élelmiszerkosár, Haitin és Kenyában pedig már zavargások törtek ki az elszabaduló árak miatt. A segélyszállítmányokat hosszabb és drágább útvonalakra kell terelni; egy Indiából Szudánba tartó hajónak most 25 nappal tovább tart az útja, ami
szó szerint életekbe kerülhet.
A leginkább megdöbbentő azonban a Nyugat cinikus hozzáállása. Éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a nemzetközi összefogásra, a brit kormány bejelentette, hogy jövőre a bruttó nemzeti jövedelem mindössze 0,3 százalékára (a menekültügyi költségek levonása után valójában 0,24 százalékára) csökkenti a tengerentúli fejlesztési támogatásait. Ez 1970 óta a legalacsonyabb szint – mutat rá Jean-Martin Bauer.
A nemzetközi energiapiacokon uralkodó feszültség a tavasz folyamán is meghatározó tényező maradt. A közel-keleti konfliktus nyomán kialakult helyzet nem csupán a térség, hanem az egész világ energiaellátását kihívások elé állítja. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója egy washingtoni rendezvényen beszélt a lehetséges megoldásokról.
Soha nem látott energiaellátási problémák
A szakember emlékeztetett rá, hogy a háború az eddigi legsúlyosabb globális energiaellátási zavart idézte elő. A konfliktus során több mint nyolcvan olaj- és gázipari létesítmény sérült meg a Közel-Keleten, beleértve termelőegységeket, terminálokat és finomítókat is. Az irányadó olajárak jelenleg is a hordónkénti százdolláros szint közelében mozognak, ami komoly terhet ró a világgazdaságra.
Az IEA már a múlt hónapban egy példa nélküli, négyszázmillió hordós összehangolt készletfelszabadításról döntött, amelyből a világ legnagyobb olaj- és gáztermelője, az Egyesült Államok 172 millió hordóval vette ki a részét. Birol hangsúlyozta, reméli, hogy újabb hasonló lépésre nem lesz szükség, de a szervezet felkészült a további beavatkozásra.
Remélem, nagyon remélem, hogy nem kell megtennünk, de ha szükséges, készen állunk a cselekvésre
– jelentette ki az ügyvezető igazgató.
Nem lesz elegendő
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a termeléskiesések és a Hormuzi-szoros lezárása miatt a készletek felszabadítása önmagában nem oldja meg a problémát.
Nem jelent megoldást, csupán enyhíti a fájdalmat
– fogalmazott a szakember a Reuters beszámolója szerint.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai hadsereg hétfőn arról tájékoztatta a tengerészeket, hogy blokádot vezet be az Ománi-öbölben és az Arab-tengeren, a Hormuzi-szorostól keletre. Ez a lépés minden hajóra vonatkozik, függetlenül attól, milyen zászló alatt hajózik. Fatih Birol megerősítette, hogy az IEA jelenleg is vizsgálja ennek a blokádnak a globális olajpiacra gyakorolt lehetséges hatásait.
Lépések a kezelés irányába
A válság gazdasági következményeinek enyhítésére az IEA a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen egy koordinációs csoportot hozott létre. A három szervezet közös nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a háború hatása jelentős, globális kiterjedésű és rendkívül aszimmetrikus. Különösen az energiaimportőr országokat, azon belül is az alacsony jövedelmű államokat érinti aránytalanul súlyosan.
Birol példaként Irakot említette, amelynek állami bevételei több mint kilencven százalékban az exportra épülnek. Ez a bevétel biztosítja ötvenmillió ember fizetését és nyugdíját, azonban a Hormuzi-szoros forgalmának fennakadásai súlyosan visszavetik a kivitelt.
Az IEA vezetője szerint a jelenlegi helyzet legfontosabb tanulsága a diverzifikáció elengedhetetlensége az energiabiztonság szempontjából.
Diverzifikáljuk, kitől szerezzük be az energiát. Diverzifikáljuk az energiaforrásainkat. Diverzifikáljuk a kereskedelmi útvonalainkat
– összegezte a stratégiai iránymutatást Fatih Birol.
A világpolitika ismét durván beleszól a magyar gazdák mindennapjaiba is. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni konfliktusának eszkalációja, különösen a Hormuzi-szoros lezárása és a légicsapások olyan láncreakciót indítottak el a globális energiapiacokon, amelynek a végén az európai – és így a magyar – élelmiszerárak állnak. A Politico által idézett elemzők szerint a képlet egyszerű: először az energia és a műtrágya drágul, ezt követik a szállítási költségek, végül pedig a fogyasztók fizetnek többet a szupermarketekben.
A földgáz és a műtrágyasokk
A tavaszi talaj-előkészítés és tápanyag-utánpótlás idején a legfájdalmasabb ütést a földgáz árának robbanása jelenti, amely közvetlenül meghatározza a nitrogénműtrágyák előállítási költségét. Az európai gázpiacon február végén még viszonylagos nyugalom honolt, az árak a 30-32 euró/MWh sávban mozogtak, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasái Kamara tájékoztatásából.
Március elejére azonban elszabadult a pánik: a Hormuzi-szoros blokádja és a katari cseppfolyósított földgáz (LNG-) terminálokat ért támadások hírére az árfolyam napok alatt megduplázódott, és a 60 eurós szint fölé ugrott.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a világ LNG-forgalmának ötöde a most lezárt szoroson halad át. A gáz drágulása miatt a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nitrogénműtrágyák ára akár 100 százalékkal is megugorhat egyetlen szezon alatt, hasonlóan a 2022-es energiaválsághoz. A gazdák nehéz döntés elé kerülnek: vagy kifizetik a megemelkedett árat, ami elviszi a nyereséget, vagy spórolnak a tápanyagon, ami viszont borítékolható terméskieséshez vezet ősszel.
Dráguló gázolaj
A kőolaj piacán is drámai a helyzet. A Brent típusú kőolaj ára a február végi 65-67 dolláros szintről március elejére 80 dollár fölé lőtt ki. A Goldman Sachs és a J.P. Morgan elemzői szerint ha a blokád tartós marad, az árfolyam a 100-120 dolláros szintet is átlépheti. Ez azonnal lecsapódna a magyar kutakon, ha nem lenne érvényben kormányzati intézkedés. A gázolaj ára a tavaszi munkák legintenzívebb időszakában ugrott meg, ami hektáronként több ezer forintos azonnali többletköltséget jelent a szántás és vetés során. Ráadásul az olajat dollárban jegyzik, a konfliktus miatt erősödő amerikai valuta és a gyengülő forint pedig dupla csapást mér az importra.
Míg februárban egy dollár 350 forint körül mozgott, a válság hatására megközelítette a 390 forintos szintet, ami minden importált inputanyagot (vetőmagot, vegyszert, gépalkatrészt) tovább drágít.
Bajban az állattenyésztők
A költségsokk nemcsak a növénytermesztőket, hanem az állattenyésztéssel foglalkozókat is fenyegeti. Az olasz Coldiretti agrárlobbi figyelmeztetése Európa-szerte érvényes: a gazdák viselik először a terheket, és csak részben tudják azokat továbbhárítani. A dráguló takarmány és a növekvő energiaköltségek miatt sok hazai telep is a veszteségesség szélére sodródhat, különösen a jelenlegi tej- és sertéspiaci válság közepette. Bár rövid távon tompítja a hatást, hogy sokan már előre bespájzoltak műtrágyából, egy elhúzódó konfliktus garantáltan újabb élelmiszerár-hullámot indít el a kontinensen.
Ripost hírek
