Bulgária fel akar bontani egy ukránokkal kötött szerződést

A bolgár parlament elé került egy javaslat, amely a felmondását sürgeti annak a biztonsági egyezménynek, amelyet Bulgária tíz évvel ezelőtt kötött Ukrajnával.

Bulgáriában az Újjászületés (Vazrazhdane) párt törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a tízéves bolgár-ukrán biztonsági megállapodás felmondásáról. A kezdeményezést Petar Petrov képviselő ismertette, aki szerint az egyezményt a bolgár parlament jóváhagyása nélkül, ideiglenes kormány idején írták alá, ezért kétséges a legitimitása – írja az RBC.

A határozati javaslat arra kötelezné a bolgár kormányt, hogy felmondja a megállapodást. Párhuzamosan a párt egy másik javaslatot is benyújtott, amelyben 

A párt szerint a mechanizmus jelentős pénzügyi kockázatot jelent Bulgáriának anélkül, hogy megfelelő biztosítékok lennének a veszteségek fedezésére. 

Petrov hangsúlyozta: ezeknek a forrásoknak elsősorban a bolgár állampolgárok szükségleteit kellene szolgálniuk. Álláspontjukat az ország gazdasági helyzetével indokolták, különös tekintettel az inflációra, az emelkedő árakra és a költségvetési hiányra.

Nagy arányú győzelmet aratott a korábbi elnök koalíciója Bulgáriában

Az eredmények szerint a Rumen Radev korábbi államfő vezette politikai koalíció egyértelmű győzelmet aratott az előrehozott, április végi parlamenti választásokon a bolgár Központi Választási Bizottság közleménye szerint. 

A szavazatok 97,5 százalékának feldolgozása alapján a több párt által Moszkva-barátnak tartott Radev baloldali pártszövetsége, a Progresszív Bulgária (PB) a vasárnapi választásokon a szavazatok 44,7 százalékát szerezte meg, ami valószínűleg elegendő lesz a parlamenti többséghez. 

Bojko Boriszov volt kormányfő konzervatív GERB-UDF szövetsége, amely a 2025 decemberében lemondott koalíciós kormányt vezette, 13,4 százalékot ért el, ami az eddigi leggyengébb választási eredménye. A liberális Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) blokk pedig 12,8 százalékkal végzett a harmadik helyen. 

A parlamentbe féltucat párt juthat be az eddigi eredmények alapján. A bolgár választások győztesének az Európai Bizottság elnöke is gratuált.

Gratulálok Rumen Radevnek a vasárnapi parlamenti választásokon aratott győzelméhez, Bulgária az európai család büszke tagja, és fontos szerepet játszik közös kihívásaink kezelésében – írta az X-en közzétett bejegyzésében Ursula von der Leyen. Hozzátette, hogy várja a közös munkát Európa és Bulgária jóléte és biztonsága érdekében.

Az euroszkeptikus Radev – aki az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza és ellenzi Ukrajna Moszkva elleni háborús erőfeszítéseinek katonai támogatását –, januárban lemondott az elnöki posztról, hogy indulhasson a választásokon, amelyekre azután került sor, hogy decemberben tömeges demonstrációk kényszerítették távozásra a kormányt.

Ez volt a nyolcadik választás öt év alatt a több mint 6,5 milliós balkáni országban.

Nem rakodják ki Izraelben a Panormitis nevű hajót, amely lopott gabonát szállít Ukrajna orosz megszállás alatti területeiről – közölte az ukrán külügyminiszter csütörtökön az X-en.

Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát – írta Andrij Szibiha külügyminiszter, hozzátéve:

„Kijev továbbra is figyelemmel kíséri ezt a hajót, és mindenkit óva int bármilyen üzleti kapcsolattól vele.”

Hozzátette, hogy a külügyminisztérium tovább erősíti a nemzetközi szankciós intézkedéseket Oroszország úgynevezett árnyékflottájával szemben.

Ruszlan Kravcsenko ukrán főügyész a Telegramon arról számolt be, hogy miután Ukrajna több eljárásjogi intézkedést tett, a Panormitis hajó elhagyta Izrael felségvizeit, és semleges vizekre távozott. Az Ukrinform hírügynökség sajtóinformációk alapján azt írta, hogy az izraeli importőr cég megtagadta az Ukrajnából ellopott gabona kirakodását, attól tartva, hogy nemzetközi szankciók hatálya alá kerül. „Ez a magatartás arra utalhat, hogy tudatában vannak annak a kockázatnak, hogy a hajóval és a rakománnyal szemben büntetőeljárást biztosító intézkedések alkalmazhatók, beleértve a lefoglalást” – kommentálta a főügyész.

Kravcsenko közölte, hogy az Ukrajna által a nemzetközi jogi együttműködés keretében átadott dokumentumok alapján Izrael illetékes hatóságai megkezdték a megkeresés végrehajtását, és tájékoztatott arról, hogy a jogsértés tényét nemzetközi szinten is rögzítették. „Ennek következtében a hajó további mozgása, a rakomány, valamint az ebben a rendszerben érintett személyek tevékenysége továbbra is jogi fellépés tárgyát képezi minden olyan joghatóság alatt, amely elismeri a jogállamiságot és tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását” – emelte ki.

Kravcsenko külön hangsúlyozta, hogy a hajó semleges vizekre távozása nem szünteti meg a büntetőeljárást, és nem mentesíti az érintett személyeket a felelősség alól.

Az uniós tagállamok egy kedvezményekből álló csomagot készítenek elő Ukrajna számára, mivel korábban elutasították a gyorsított csatlakozást – erről ír a Politico. A portál értesülései szerint az EU így szeretné megtartani Ukrajnát az integráció felé vezető úton, ezért azonnali politikai és gazdasági előnyökkel járó megoldásokat kínál fel Kijevnek. A javaslatcsomag – amelyről még márciusban született megállapodás – olyan elemeket tartalmaz, mint a közös piachoz való nagyobb fokú hozzáférés, valamint részvétel több uniós programban.

Az ajánlat elfogadásának előzménye és egyben háttere, hogy korábban elutasították a gyorsított csatlakozásról – vagyis a szükséges reformok végrehajtása nélküli ukrán tagságról – szóló elképzeléseket,

Brüsszel ugyanakkor szeretné Kijevet megtartani az európai integráció felé vezető úton, ehhez pedig olyan megoldásokat kellett keresni, amelyek az ukrán belpolitikában is sikerként könyvelhetők el.

Emiatt jelenleg két lehetőség verseng Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban:

• a felgyorsított fokozatos integrációról szóló elképzelés,
• a csatlakozó állam státuszának megadása.

Az előbbi – a felgyorsított fokozatos integráció – Ukrajna bevonását jelenti az európai gazdasági folyamatokba és döntéshozatalba, a formális csatlakozás viszont csak a folyamat legvégén merülhet így fel. Az utóbbi – a csatlakozó állami státusz – lehetőség főleg azoknak az országoknak a helyzetéhez hasonlít, amelyek már aláírták a csatlakozási szerződést és csak a ratifikálásra várnak. A Politico szerint ezt elsősorban Litvánia vetette fel, és azt takarja, hogy az unió politikai szándéknyilatkozatot tegyen azzal kapcsolatban, hogy támogatják az ukrán csatlakozást, és Kijev határozott léptekkel halad a tagság felé.

Az ukránok többet akarnak

Kijev azonban ennél konkrétabb gazdasági segítséget sürget. Vszevolod Csencov ukrán uniós nagykövet a Politicónak kifejtette: Ukrajnának a közös piachoz való fokozatos hozzáférésre és az uniós programokban való részvételre, az ukrán vállalatoknak a bizottság stratégiai ipari párbeszédeiben való részvételére lenne szükség olyan ágazatokban, mint a járműgyártás, az acél- és a vegyipar azért, hogy jobban illeszkedjenek iparágaink az EU értékláncaihoz.

Ezenfelül lobbiznak még az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA) megkötéséért is, amellyel az uniós és ukrán termelési szabványok kölcsönös elismerést nyerhetnek, lehetővé téve ezzel az ipari termékek könnyebb és gyorsabb mozgatását az EU-ban.

„Ukrajna prioritása továbbra is a teljes EU-tagság”

— szögezte le Vszevolod Csencov. „De korai, kézzelfogható lépéseket is várunk, amelyek már most életbe léptetik az integrációt” – tette hozzá.

Bár politikai jóindulat övezi Brüsszelből az ukrán csatlakozás kérdését, a felkínált előnyök továbbra sem helyettesítik a formális integrációs procedúrát. Marta Kos bővítésért felelős biztos a 2027-es csatlakozást ugyan lehetetlennek nevezte, ennek ellenére mielőbb szeretné végigvinni a folyamatot. Egyesek – köztük Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes – a magyar választások eredményétől várják az áttörést Magyar Péter hivatalba lépése után.

A Politico megjegyzi: Orbán Viktor választási veresége ebben a hónapban jelentős akadályt hárított el mind Ukrajna, mind Moldova számára a csatlakozási folyamatban.

Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök kedvezőbb jogi feltételeket kér a kárpátaljai magyar kisebbségnek, mielőtt jóváhagyná a hivatalos tárgyalások megkezdését Kijev uniós csatlakozásáról – írja a Bloomberg.

A lap felidézi, szerdán találkozott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben. Az unió arra próbálja rábírni Magyar Pétert, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben mutasson hajlandóságot Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak hivatalos megnyitásával kapcsolatban – mondták a Bloomberg forrásai, akik névtelenséget kértek.

Magyar feltételei javarészt azt a 11 pontos követeléslistát tartalmazzák, amelyet Orbán Viktor terjesztett elő Kijevnek 2024-ben, és amelyek a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira, valamint a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférésre vonatkoznak.

A meg nem nevezett források a találkozóról azt mondták, bár Magyar Péter hasznosnak és konstruktívnak nevezte a Costával folytatott megbeszélést, a hangulat kevésbé volt pozitív, mint amikor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével ült le tárgyalni.

Magyar a külhoni magyar kisebbség helyzetét Costával folytatott tárgyalásán is felvetette.

Egy uniós tisztviselő szerint a megbeszélés jól sikerült, és szó esett az uniós költségvetésről, a versenyképességről, valamint az uniós vezetők múlt heti, ciprusi informális találkozójáról is.

A Bloomberg úgy fogalmazott a cikkében, Magyar keményvonalas álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben, ahol abban bíztak, hogy Orbán Viktor távozása lendületet ad Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek.