
Brüsszel fokozná a nyomást Oroszországra
De vannak-e eszközei?
Az Európai Unió szerint nem szolgálja az orosz–ukrán háború lezárását az Oroszország elleni szankciók enyhítése, sőt, az ilyen lépések gyengítik a Moszkvára nehezedő nyomást. Miközben az EU újabb szigorítások lehetőségét mérlegeli, az amerikai szankciók ideiglenes lazítása máris kézzelfogható bevételnövekedést jelentett Moszkvának.

Orosz tankerhajó Kuba közelében Forrás: AFP
Az Európai Unióban kommentálták az Oroszország elleni szankciók enyhítésének kérdését. Brüsszelben úgy vélik, hogy bármilyen engedmény aláássa az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy nem szabad csökkenteni a nyomást Moszkván – számolt be róla a Zn.ua a The Guardian cikkére hivatkozva.

Fotó: AFP
Elég ironikus, hogy Oroszország valójában hasznot húz a közel-keleti háborúból
– mondta Paula Pinho újságíróknak. Hozzátette, hogy az EU továbbra is vizsgálja a szankciók szigorításának lehetőségét, és reméli, hogy bizonyos előrelépést érnek el annak érdekében, hogy megnehezítsék Oroszország számára az iráni háborún történő nyerészkedést.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, márciusban Washington átmeneti felmentést adott a már tengeren lévő orosz olajszállítmányok megvásárlására, hogy mérsékelje az iráni konfliktus nyomán kialakult energiapiaci bizonytalanságot. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter akkor azt hangsúlyozta, hogy a döntés csak rövid távra szól, és nem jelent érdemi pénzügyi előnyt Oroszországnak.
Svéd katonai vezetők szerint Oroszország ugyanakkor egy kisebb, gyors akcióval teheti próbára a NATO katonai képességeit a balti térségben. A cél nem feltétlenül területszerzés, hanem a nyugati reakciók felmérése és a NATO egységének tesztelése lehet.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai háború után Moszkva erőforrásait más térségekbe csoportosíthatja át.
Oroszország meglepetésszerű katonai akcióra készülhet a Balti-tenger térségében – mondta Michael Klasson, a svéd fegyveres erők főparancsnoka a The Times beszámolója szerint, melyet az Unian szemlézett.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van, és súlyos károk keletkeztek Kijevben, Dnyipróban, Harkivban és Odesszában – közölte az ukrán légierő, valamint katonai és helyhatósági illetékesek.
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 31 rakétát és 636 drónt hatástalanított (a kilőtt rakéták 70, a drónok több mint 95 százalékát), azonban 26 helyszínen 12 rakéta, illetve 20 drón célba talált, 25 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették – tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján. Egy szárnyas rakéta sorsával kapcsolatos információ egyelőre pontosításra vár. A hivatalos közlemény kiadáskor néhány drón még az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Odesszában a rakétákkal és drónokkal végrehajtott orosz légicsapás következtében nyolc ember meghalt, 16-an pedig megsebesültek – közölte Oleh Kiper katonai kormányzó és Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon megosztott bejegyzésében, amelyet ukrán hírügynökségek idéztek. A várost előbb több tucat drón támadta meg a Fekete-tenger felől, majd hajnalban rakéták csapódtak be. Megrongálódtak a kikötők, továbbá a kiemelt fontosságú és lakóépületi infrastruktúra egyes létesítményei. Legalább három többszintes épület homlokzati falai és üvegezése megsemmisült, valamint egy kollégiumban és a vele szomszédos épületekben is károk keletkeztek.
A Kijevet ért támadás következtében négyen meghaltak – köztük egy gyermek -, 54-en pedig megsebesültek – jelentette be a fővárosi ügyészség sajtóközleményben, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett.
A hatóság közölte, hogy a sebesültek között három rendőr, négy egészségügyi dolgozó és két külföldi állampolgár is van. A fővárosban 17 többszintes épület, 10 családi ház, egy szálloda, egy irodaközpont, egy autószalon, egy benzinkút és egy bevásárlóközpont is megrongálódott.
Dnyipropetrovszk megyében hárman meghaltak, 34-en pedig megsebesültek az orosz légicsapások következtében csütörtökre virradóra – közölte az állami katasztrófavédelem sajtószolgálata. Dnyipro városában több helyen is tűz ütött ki: lakóházak, egy irodaház, garázsok és autók gyulladtak ki, valamint egy oktatási intézmény területén is tűz keletkezett. Többlakásos és családi házak, közigazgatási épületek, egy oktatási intézmény, idősek otthona, egy ipari vállalat, garázsok és járművek rongálódtak meg. A következmények felszámolásában több mint 200 tűzoltó és 55 speciális gépjármű vett részt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a súlyos támadásokat követően, csütörtökön a hivatalos Telegram-csatornáján közzétett üzenetében azt írta, hogy Kijev nemzetközi partnerei még nem teljesítettek az ukrán légvédelem megerősítésére vonatkozó számos kötelezettségvállalást. „Ez az éjszaka is azt bizonyítja, hogy Oroszország nem érdemel semmiféle globális politikai engedményt és a szankciók feloldását. Oroszország a háborúra játszik, és pontosan ilyennek kell lennie a válaszunknak is: minden erőnkkel védeni kell az életet, és a béke érdekében minden erőnkkel szintén nyomást kell gyakorolnunk” – fogalmazott.
Ukrajna partnerei számos politikai kötelezettségvállalást tettek a Kijevet támogató csoport, az úgynevezett Ramstein formátum keretében és kétoldalú alapon is, de azok még nem valósultak meg – tette hozzá.
Zelenszkij arról is beszámolt, hogy utasította a légierő parancsnokát, vegye fel a kapcsolatot azokkal a partnerekkel, akik korábban ígéretet tettek a Patriot légvédelmi rakétarendszerekhez és egyéb rendszerekhez szükséges rakéták szállítására vonatkozóan.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azonnali fellépésre szólította fel az orosz támadásra adott válaszként a nemzetközi közösséget az X-en. „Az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnát támogató intézkedéscsomagok késleltetése erkölcstelen, kontraproduktív és veszélyes” – írta a külügyi tárca vezetője, aki szerint „a legmegfelelőbb válasz” az, hogy „az orosz terrorista rezsim vezetői számára elkerülhetetlen legyen az igazságszolgáltatás”.
A brit védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az idei évre összeállított katonai támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz.
A szállítmányban több ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón, valamint hírszerzési, felderítési, logisztikai feladatokra, illetve tengeri hadviselési célokra alkalmas drónok vannak.
A tárca közölte, hogy a szállítások már ebben a hónapban megkezdődtek. A bejelentéshez fűzött ismertetésben a minisztérium kiemeli, hogy a drónok az ukrán fegyveres erők által végrehajtott ellentámadásokban és az orosz támadások elhárításában egyaránt kritikus fontosságú fegyverzetté váltak az utóbbi időszakban.
Oroszország csak a múlt hónapban hozzávetőleg 6500 támadó drónt vetett be Ukrajna ellen, jóval többet, mint februárban – hangsúlyozza a londoni védelmi tárca.
A tájékoztatás szerint a drónszállítmányt az Ukrajnának összeállított 3 milliárd font (1255 milliárd forint) értékű idei brit katonai támogatási keretösszegből finanszírozzák.
Ukrajna e támogatási program alapján több százezer tüzérségi lövedéket és több ezer légvédelmi rakétát is kap az idén Nagy-Britanniától.
Alistair Carns, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi minisztériumi államtitkár a minap, egy londoni védelmi konferencián tartott előadásában közölte: a hadszíntéri adatok szerint Ukrajnában egyetlen drón átlagosan annyi emberveszteséget okoz, mint 22 tüzérségi lövedék.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a múlt hónapban Londonba látogatott és előadást tartott a brit parlament alsóházának és felső kamarájának, a Lordok Házának tagjai előtt, kijelentette: az ukrajnai hadszíntéren az orosz fegyveres erők veszteségeinek több mint 90 százalékát most már drónok okozzák.
Hozzátette: a hadviselés a drónok és a mesterséges intelligencia teljesen új korszakába lépett, és Ukrajna az Oroszországgal vívott háború eddigi négy éve alatt rendkívüli mennyiségű tapasztalatot és műszaki tudást halmozott fel ezen a területen.
Zelenszkij elmondta: az iráni háború kitörése óta több száz ukrán katonai szakértő nyújt segítséget az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak, Szaúd-Arábiának és Kuvaitnak az iráni dróntámadások elhárításához.







