POLITIK
Ezt mondják a nyomozók.
Szemen Krivonosz, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vezetője (NABU) vezetője arról beszélt, hogy előrehaladott állapotban van az ukrán energiaszektort érintő pénzmosási botránnyal kapcsolatos nyomozás – írja a Magyar Nemzet. A Timur Mindics üzletemberhez, Volodimir Zelenszkij barátjához köthető korrupciós botrányt még tavaly decemberben ismerte meg a szélesebb nyilvánosság.
Krivonosz erről a Kijevi Biztonsági Fórumon beszélt részletesebben, egyúttal hozzátette: teljes bizalommal van a Midasz-művelet fedőnevű büntetőeljárásban résztvevő nyomozók iránt, valamint arról is: az ügy mindenképpen bíróság elé kerül, a folyamatban lévő eljárás részleteiről azonban nem kívánt beszélni.
Úgy fogalmazott: az eljárás során összegyűjtött bizonyítékokat megfelelően értékelik majd, és nincs ok azt feltételezni, hogy az ügy elakad vagy elhúzódik – írja a Magyar Nemzet.
A hivatal vezetője arról is beszélt – tette hozzá a Magyar Nemzet –, hogy a NABU nem hoz nyilvánosságra gyanúsításokat, és neveket sem említ, mivel ezt az európai gyakorlat nem teszi lehetővé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a „Midasz” ügy körül jelenleg sok a találgatás, és figyelmeztetett: minden beavatkozási kísérletnek következményei lesznek.
A hatóságok eddigi megállapításai alapján az energiaszektorhoz köthető korrupciós ügyek résztvevői mintegy 100 millió dollárnyi illegális jövedelmet mostak tisztára.
A Timur Mindicshez köthető korrupciós botránnyal még tavaly decemberben találkozott a szélesebb nyilvánosság, amikor – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – korrupció gyanújával őrizetbe vették a kijevi biztonsági erők a volt ukrán energiaügyi miniszterhelyettest, Jurij Sejkót aki egyben az Enerhoatom vállalat első alelnöke is volt.
A nyomozóhatóságok az eljárás során egy kiterjedt korrupciós hálózat működését sikerült feltárni, amelynek élén Timur Mindics üzletember, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő barátja állt.
Nála, valamint a később lemondásra kényszerített – akkor már – igazságügyi miniszternél, Herman Haluscsenkónál, továbbá az Enerhoatom vállalatnál is házkutatásokat tartottak.
Korrupció gyanújával őrizetbe vették a kijevi biztonsági erők a volt ukrán energiaügyi miniszterhelyettest, egyben az Enerhoatom vállalat első alelnökét – közölte korábban Ruszlan Kravcsenko, Ukrajna főügyésze.
„A kijevi városi ügyészség az Ukrajnai Biztonsági Szolgálattal közösen (…) őrizetbe vette az Enerhoatom Nemzeti Atomenergetikai Vállalat (NAEK) ideiglenesen megbízott volt első alelnökét (…). Ő egyben Ukrajna korábbi első energiaügyi miniszterhelyettese is. Vádat készülnek emelni ellene mások tulajdonának hivatali személy által, hivatali helyzetével való visszaélés útján történő megszerzése miatt, amelyet előzetes megegyezés alapján egy csoport tagjai követtek el különösen nagy értékben” – írta a főügyész a Telegram üzenetküldő csatornán.
Az őrizetbe vett politikus 2022 augusztusában az Enerhoatom vállalatra biztosítási szerződést kötött, mintegy 106 millió hrivnya (825 millió forint) értékben, majd 12 nap múlva indoklás nélkül a szerződés összegét 131 millió hrivnyára (990 millió forint) megemelte.
A biztonsági szervek arra a következtetésre jutottak, hogy a mesterséges áremelés miatt a stratégiai vállalat mintegy 19 millió hrivnyát (148,5 millió forintot) veszített.
Az RBK-Ukrajina ügynökség úgy értesült, hogy Jurij Sejkóról van szó, aki 2024-ben Herman Haluscsenkónak, az energiaügyi minisztérium vezetőjének első helyettese volt. Idén november 10-én az ukrán korrupcióellenes hatóságok bejelentették, hogy nagyszabású műveletet indítanak Midasz néven egy nagy korrupciós ügy feltárására az energetikai szektorban.
A piramis élén Timur Mindics üzletember, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő barátja állt. Nála, valamint a később lemondásra kényszerített – akkor már – igazságügyi miniszternél, Herman Haluscsenkónál, továbbá az Enerhoatom vállalatnál is házkutatásokat tartottak.
A nyomozás szerint a bűnszervezet tagjai legalább százmillió dollárt mostak tisztára. Később közzétették a Mindics lakásában rögzített beszélgetések részleteit, amelyekben korrupciós ügyletekről volt szó. Összesen ezerórányi hangfelvétel áll rendelkezésre.
A kijevi területen, a bucsai járás hadkiegészítő központjának (TCK) munkatársa, Oleg Kolomijec azt állítja, hogy a vagyonnyilatkozatában szereplő, 7,7 millió hrivnya értékű banki arany nem a szolgálata során keletkezett, hanem még jóval a mozgósítás előtt szerezte.
Az ukrán toborzótiszt erről a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) ideiglenes vizsgálóbizottságának ülésén beszélt, amely a hadiállapot idején történt védelmi és emberi jogi visszaéléseket vizsgálja – közölte a Strana ukrán hírportál.
Elmondása szerint összesen 1 kilogramm 120 gramm, 999,9 finomságú aranyrudakkal rendelkezik. Azt állítja, hogy a vagyonnyilatkozatban szereplő értékeket ő és családja 1993 és 2021 között halmozta fel.
„Ez az évek során félretett fizetéseimből és befektetésekből származik. Jól tudok spórolni”
– magyarázta.
Kolomijec hozzátette, hogy minden kérdésre kész válaszolni a korrupcióellenes szerveknek, és hangsúlyozta, hogy soha nem vett részt korrupciós ügyekben. Korábban a kijevi területi hadkiegészítő központ is azt közölte, hogy Kolomijec nem gazdagodott meg a mozgósítás elől kibújók révén.
Arról is beszámoltak, hogy a Kirovohradi területi hadkiegészítő központ egykori sofőrje, Bohdan Sevcsenko 2025-ben 220 ezer hrivnya értékű aranyrudakat vallott be.
Annak ellenére, hogy Ukrajna ott van a világ legkorruptabb országainak toplistáján, a nyugati sajtó újabban a szabadság és a demokrácia bástyájaként mutatják be országot. Ezzel szemben a valóság az, hogy Ukrajnát továbbra is rendszerszintű korrupció hálózza be, és a háború csak tovább rontott az egyébként is katasztrofális helyzeten.
Ukrajnában szinte minden hétre jut egy nagyobb korrupciós botrány, de ezeknek a híre csak nagyon kis százalékban ér el az európai olvasókhoz. A nyugati sajtó érthető okokból szereti elhallgatni ezeket az eseteket, de a probléma mérete ettől még nem lesz kisebb.
A korrupció Ukrajnában nem korlátozódik elszigetelt esetekre, hanem áthatja az államigazgatást, a politikát, a bíróságokat, a hadsereget és az üzleti szférát is. Mértékét talán az Európai Számvevőszék egy friss jelentése fejezi ki leginkább, mely szerint Ukrajna évente GDP-je 10-20%-át veszíti el korrupció miatt, ami több tízmilliárd eurós nagyságrend.
Mutatjuk Ukrajna 9 legjelentősebb korrupciós botrányát az elmúlt évekből, melyek kimagasló hatást gyakoroltak az ország politikai és gazdasági életére:
1. Andrij Hmirin-féle 240 millió dolláros sikkasztás (2024)
2024-ben robbant ki az ügy, amely során több mint 10 milliárd hrivnyát (kb. 240 millió dollárt) sikkasztottak el az ukrán költségvetésből. A botrányt Andrij Hmirin szervezte, aki állami intézményekben helyezett el saját embereket, hogy azok közbeszerzéseket manipuláljanak. Ez volt az eddigi legnagyobb ismert korrupciós ügy Ukrajnában, amely a háborús időszakban tovább rontotta az ország nemzetközi megítélését.
2. Oleh Druz letartóztatása – Illegális meggazdagodás (2024)
2024-ben Oleh Druzt, a hadsereg főpszichiáterét letartóztatták, miután több mint 1 millió dollárnyi illegális jövedelemre bukkantak nála. Az ügy a védelmi szektor korrupcióját tárta fel. A botrány rávilágított a katonai beszerzések és a hadsereg vezetésének visszaéléseire.
3. Legfelsőbb Bíróság korrupciós botránya (2023)
2023 májusában Vszevolod Knyazevet, a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2,7-3 millió dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Az ügyben 18 bíró ellen indult házkutatás, miközben egy rendszerszintű korrupciós hálózatot lepleztek le.
4. Védelmi Minisztérium élelmiszer-túlárazási botránya (2023)
2023 januárjában kiderült, hogy a Védelmi Minisztérium a piaci áraknál 50-266%-kal magasabb áron vásárolt élelmiszert a hadseregnek. Az ügyben Vjacseszlav Sapovalov miniszterhelyettes és Bohdan Hmelnickij beszerzési igazgató is lemondott. Az botrány lemondási hullámot indított el, és megkérdőjelezte a háborús segélyek felhasználásának átláthatóságát.
Hirdetés
5. Hennagyij Truhanov odesszai polgármester letartóztatása (2023)
2023 májusában Hennagyij Truhanovot, Odessza polgármesterét korrupcióval vádolták meg a Krajan daruépítő üzem megvásárlása kapcsán, amellyel a városi tanácsot vezette félre. Az ügy a helyi szintű korrupció mélységét mutatta be, és további nyomást helyezett az ukrán vezetésre.
6. Vaszil Lozinszkij kenőpénzügye (2023)
2023 januárjában Vaszil Lozinszkijt, az infrastrukturális tárca helyettesét 400 ezer dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg generátorok importja során. Az ügy miatt több magas rangú tisztviselő távozott, és Zelenszkij kormányzati átalakítást ígért.
7. Katonai toborzási korrupció (2023)
2023 augusztusában Zelenszkij menesztette az összes sorozásért felelős regionális tisztviselőt, miután 112 büntetőeljárás indult kenőpénzek elfogadása miatt. Az ügyben 33 embert vádoltak meg.
8. Olekszij Reznyikov menesztése – Védelmi beszerzések (2022-2023)
Olekszij Reznyikov volt védelmi minisztert 2023-ban menesztették, miután kiderült, hogy a minisztérium túlárazott élelmiszert és katonai ruházatot vásárolt. Az ügy 2022-ben kezdődött, de 2023-ban eszkalálódott.
9. Oligarchák offshore-botránya (2021-2022)
Az Európai Számvevőszék és oknyomozó újságírók 2021-2022-ben feltárták, hogy ukrán oligarchák évente legalább 1 milliárd eurót csatornáztak ki offshore cégeken keresztül, az állam foglyul ejtésével súlyosbítva a korrupciót.
A felsorolt esetek jól mutatják, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának a legnagyobb akadály nem a háborús helyzet vagy az intézményi reformok bonyolultsága, hanem a minden rést betöltő, makacs korrupció.
Noha a nyilvánosság előtt gyakran tagadják, az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.
„Bárki, akinek bármi köze is volt valaha Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen az uniós csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük”
- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.
Ripost hírek
