Újabb migrációs válság fenyeget a közel-keleti háború miatt

Újabb migrációs válság és terrorhullám fenyegeti Európát az iráni konfliktus nyomán - erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szombat este.

Bakondi György elmondta: az ENSZ menekültügyi szervezete Iránból kiinduló menekülthullámra figyelmeztet, az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) pedig a konfliktus nyomán aktivizálódó alvóügynökök miatti terrorveszélyre.

Az iráni háború kiterjedésével részben az Iránban élő több millió afgán menekült indulhat útnak Törökország felé, részben azok az irániak, akiknek a városait rakétatámadások érik. Ha elindulnak a menekültek Iránból, akkor Törökországon és a nyugat-balkáni útvonalon keresztül elérhetik a magyar határt

- figyelmeztetett a biztonsági szakember.

Hozzátette: Törökország őrzi a határait, és arra lehet számítani, hogy partner lesz egy újabb migrációs hullám kezelésében.

Mindemellett az Europol terrorveszélyre figyelmeztet részben a most érkező migránsok között megbújó, részben a már korábbi hullámok során Európába telepített alvóügynökök aktivizálásának veszélye miatt - fejtette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Az iráni konfliktus tömeges migrációs hullámot indíthat el, növeli a terrorveszélyt, ezért folyamatosan elemezni kell a helyzetet - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök reggel a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György kiemelte: egyelőre még csak az Iránban élő, dolgozó külföldiek indultak haza, de ha a háború folytatódik, megindulhatnak az irániak, illetve az ott élő több mint 3 milliós afgán kisebbség tagjai is Törökországon keresztül a Nyugat-Balkán, Európa felé. Az iráni rezsim százszámra lövi ki a rakétákat, drónokat a környező országokra, és ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek.

Növeli a biztonsági kockázatot az is, hogy az iráni állam síita terrorcsoportokat támogat, melyek ismeretlen része az Európai Unióban van. Iránban a vallási vezető meggyilkolása után meghirdették a "szent háborút", a dzsihádot, emiatt is nő a veszélye annak, hogy aktivizálódnak az Európában lévő kiképzett "alvó ügynökök" és a spontán radikalizálódott illegális migránsok. Az európai titkosszolgálatok azon dolgoznak, hogy semlegesítsék őket

- fejtette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Kiemelte: ezeket a veszélyes tendenciákat folyamatosan elemezni kell. Ezt teszi többek között a magyar Védelmi Tanács a titkosszolgálatok és társszervek információi alapján. A diverziós tevékenység veszélye miatt volt szükség arra is, hogy a magyar kritikus infrastruktúra 75 objektumának fegyveres védelmét átvegye a Magyar Honvédség - tette hozzá Bakondi György.

"Ezek fontos, a lakosság ellátását szolgáló, Magyarország belső biztonságát garantáló lépéssorok" - jelentette ki.

Újabb rendőri egységek indulnak Bulgáriába és Szerbiába, hogy nemzetközi együttműködés keretében erősítsék az Európai Unió külső határainak védelmét - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a police.hu oldalon kedden.

A tájékoztatás szerint a Szerbiába vezényelt 39., valamint a Bulgáriába induló 14. magyar rendőri kontingens 17 tagját Bányai Balázs, az ORFK Határrendészeti Főosztály Határőrizeti és Mélységi Ellenőrzési Osztályának vezetője búcsúztatta, beszédében pedig kiemelte, hogy

a magyar rendőrség továbbra is elkötelezetten támogatja a nyugat-balkáni migrációs útvonalon jelentkező kihívások kezelését, és aktívan fellép a határsértések ellen Magyarország és az Európai Unió (EU) területén.

A kontingensek elsődleges feladata a járőrszolgálat ellátása, a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépés. A magyar rendőrök a határ közvetlen térségében és a mélységi ellenőrzési pontokon teljesítenek szolgálatot, munkájukat korszerű technikai eszközök és terepjáró képességű szolgálati járművek segítik - olvasható a közleményben.

A police.hu szerint a rendezvényen elhangzott az is, hogy a nemzetközi rendőri együttműködés immár több mint egy évtizede eredményes.

A Védelmi Tanács úgy döntött, hogy az iráni konfliktus esetleges következményeinek megelőzése érdekében egy fokozattal megemeli a terrorfenyegetettségi szintet, ami többlet megelőző feladatokat jelent a rendőrség számára - jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára néhány nappal ezelőtt.

Az iráni események világ- és Európa-szerte fokozott közbiztonsági kockázattal járnak, hiszen korábbi közel-keleti konfliktusoknak is voltak Európát érintő hatásai - közölte Rétvári Bence.

Mint elmondta: az intézkedés keretében megerősítik azon rendőrségi objektumok védelmét, ahol fegyvereket is tárolnak, illetve az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményeknél rendszeres rendőri járőrözést rendeltek el.

Ugyancsak fokozott rendőri jelenlét lesz a jelentősebb közterületeken, azokon a területeken, ahol tömegek jelennek meg, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csarnokaiban, a bejáratoknál és a reptérre vezető úton is állandó rendőri jelenlétre kell számítani. Továbbá a schengeni övezeten belüli határokon is szúrópróbaszerű ellenőrzést tarthatnak a rendőrök

- tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy a Budapestre bevezető utakon is lesznek rendőri ellenőrzések és fokozott rendőri védelmet biztosítanak egyes nagykövetségeknek is - sorolta.

"Hangsúlyozom, hogy ezek mind-mind megelőző intézkedések a rendőrség részéről, azért hogy megvédjük Magyarország békéjét és Magyarország biztonságát (...) és kérjük szépen az állampolgárok türelmét és együttműködését" - fogalmazott a politikus.

Kérdésre válaszolva emlékeztetett: korábbi közel-keleti események idején heves és erőszakos tüntetésekre került sor Nyugat-Európában, elsősorban a nyugat-európai országokban élő migránsok részvételével. Ezért volt jó döntés a magyar kormány részéről, hogy nem engedte be az illegális migránsokat.

A hivatalos adatok szerint Olaszországban már mintegy négyszázezer illegális migráns tartózkodik, további több mint ötmillió bevándorló pedig szabályos engedéllyel él és dolgozik az országban - derült ki az Ismu alapítvány felméréséből.

Az Ismu harmincegyedik alkalommal közölte az olaszországi bevándorlásra, valamint a bevándorlók mindennapi életére vonatkozó adatokat.

A tavalyi évre vonatkozó számok szerint Olaszországban közel 5,9 millió bevándorló él: közülük 5,3 millióan - ami az össznépesség 9,1 százalékának felel meg - szabályos tartózkodási engedéllyel bírnak. További közel százkilencvenezer megszerezte a tartózkodási engedélyt, de nem rendelkezik állandó lakhellyel vagy munkavégzési engedéllyel. Utóbbi kategóriába tartoznak például a nemzetközi védelemben részesülők.

A hivatalos adatok 399 ezerre teszik az illegális migránsok számát.

Az Ismu 2021-ben több mint ötszázezer illegális bevándorlót mért Olaszországban, 2022-ben közel 460 ezret.

A szabályosan Olaszországban élő és dolgozó bevándorlók között több mint egymillió a románok száma, a második legnagyobb közösséget az albánok képzik, a harmadik helyen a marokkóiak állnak.

Az aktív olasz munkaerő tizenegy százalékát a bevándorlók adják, elsősorban a szolgáltatási, a mezőgazdasági és az építőipari ágazatban foglalkoztatják őket.

Az olasz vállalatok tavaly 1,3 millió bevándorlónak kínáltak munkát, de a rendelkezésre álló helyek kevesebb mint felére jelentkeztek.

A felmérések azt mutatják, hogy a bevándorlók több mint harminc százalékkal kevesebbet keresnek mint az ugyanazt a munkát végző olaszok.

A bevándorlócsaládok több mint harmincöt százaléka él mélyszegénységben, miközben az olasz lakosság körében ugyanez az átlag valamivel több mint hat százalék.

Az olaszországi oktatásban - az általános iskola első osztályától az érettségiig - részt vevő diákok 11,6 százaléka bevándorló, ami kilencszázharmincezer tanulót jelent. A legtöbb bevándorló diák az északi Lombardia, Emilia-Romagna és Veneto iskoláiba jár.

Az utóbbi tíz év alatt 1,6 millió bevándorló kapott olasz állampolgárságot, és közel felük húsz évnél fiatalabb volt.