Trump Zelenszkijnek: nincs szükségünk Ukrajna segítségére

Trump március 13-án a Fox Newsnak adott interjújában egyértelműen visszautasította Ukrajna javaslatát, amelyben Kijev drónvédelmi tapasztalatokat és technológiát ajánlott fel az Egyesült Államoknak és közel-keleti partnereinek.

– közölte az elnök.

A kijelentés hideg zuhanyként érhette Zelenszkijt, mivel Kijev korábban éppen azzal próbálta erősíteni kapcsolatát Washingtonnal és a közel-keleti államokkal, hogy felajánlotta a háborúban szerzett technológiai és harctéri tapasztalatait.

Az ukrán elnök még pénteken is azt állította, hogy több mint tíz ország kérte már Ukrajna segítségét a drónok elleni védekezésben, és már korábban is küldtek ukrán szakértőket több közel-keleti országba, köztük Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe. Egy másik nyilatkozatában pedig azt állította, hogy Ukrajna az Egyesült Államok kérésére segített amerikai katonai bázisok védelmében Jordániában. 

Ez azonban látszólag ellentmond Trump mostani kijelentésének.

Trump megunta a dróndiplomáciát

Ukrajna már tavaly óta próbálja megosztani dróntechnológiai tapasztalatait Washingtonnal. Kijev azt javasolta, hogy a technológiai együttműködésért cserébe az Egyesült Államok erősítse meg Ukrajna rakétavédelmét.

A Trump-kormány azonban már korábban sem volt nyitott a tervre, az amerikai vezetés pedig tavaly augusztusban, Zelenszkij washingtoni látogatásakor is visszautasította a kezdeményezést.

Az ukrán dróntechnológia iránti érdeklődés ugyanakkor nem véletlen. Oroszország az ukrajnai háborúban szinte naponta indít tömeges dróntámadásokat. 

Közben a drónháború a Közel-Keleten is egyre fontosabb szerepet játszik: az Egyesült Államok és Izrael február 28-án összehangolt támadást indított Irán ellen, Teherán erre rakéta- és dróncsapásokkal válaszolt a térség több országában. A jelentések szerint Irán eddig több mint 500 ballisztikus rakétát és több mint 2000 drónt indított el a háború kitörése óta.

„Az Európai Uniónak felhatalmazást kellene adnia a tagállamoknak, hogy tárgyalásokat kezdjenek Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról” – mondta Bart De Wever belga miniszterelnök egy friss interjúban. A kormányfő szerint a jelenlegi nyomásgyakorlási eszközök nem működnek, ezért Európának pragmatikus megoldásokat kell keresnie, beleértve az orosz kapcsolatok rendezését és az olcsó energiaforrásokhoz való hozzáférés visszaszerzését.

Bart De Wever a belga L’Echo című lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Uniónak hivatalos mandátumot kellene kapnia a tagállamoktól, hogy tárgyalásokat kezdjen Moszkvával. Szerinte a jelenlegi stratégia nem hoz áttörést a konfliktusban.

„Mivel nem tudjuk fenyegetni Vlagyimir Putyint pusztán azzal, hogy fegyvereket küldünk Ukrajnának, és az Egyesült Államok támogatása nélkül gazdaságilag sem tudjuk megfojtani Oroszországot, egyetlen lehetőség marad: megállapodást kötni” – mondta a belga miniszterelnök.

Az amerikai támogatás kulcsfontosságú

A kormányfő szerint Oroszországot csak teljes amerikai támogatással lehetne térdre kényszeríteni, ilyen szintű elköteleződés azonban jelenleg nincs. De Wever azt is megjegyezte, hogy időnként úgy érzi, Washington inkább közeledik Moszkvához, mint Kijevhez.

Úgy véli, ha az EU nem kap hivatalos felhatalmazást a tárgyalásokra, akkor a jelenlegi amerikai–orosz–ukrán egyeztetések végül olyan megállapodáshoz vezethetnek, amely Európa számára kedvezőtlen.

A miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Európának nem szabad naivnak lennie.

Szerinte a kontinensnek egyszerre kell erősítenie katonai jelenlétét a határokon, miközben pragmatikus módon rendeznie kell kapcsolatait Oroszországgal.

„Újra kell fegyverkezni, meg kell erősíteni a katonai jelenlétet a határokon. Ugyanakkor normalizálni kell a kapcsolatokat Oroszországgal, és vissza kell szerezni a hozzáférést az olcsó energiához. Ez a józanész kérdése”

– fogalmazott.

De Wever szerint sok európai vezető egyetért ezzel az állásponttal, ám nyilvánosan kevesen merik kimondani.

„Magánbeszélgetésekben az európai vezetők egyetértenek velem, de senki sem meri ezt hangosan felvállalni”

– mondta.

Korábbi vita az orosz vagyonról

A belga miniszterelnökkel körül már korábban is komoly vita bontakozott váltott ki az ukrajnai háború finanszírozásával kapcsolatos európai terveket illetően. Tavaly december elején a belga parlamentben nagy tapsot kapott, amikor visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kevésbé lenne EU- vagy Ukrajna-párti amiatt, hogy kritikusan viszonyul az Európai Bizottság egyik javaslatához.

A terv szerint az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont használnák fel fedezetként egy Ukrajnának szánt hitelhez. De Wever hangsúlyozta: Belgium továbbra is kiáll Európa és Ukrajna mellett, ugyanakkor „lehetetlent nem lehet kérni” az országtól, mivel az orosz vagyon döntő része a Brüsszel melletti Euroclear elszámolóházban található, így az esetleges jogi és pénzügyi kockázatok elsősorban Belgiumot érintenék.

A vita során az EU részéről komoly nyomás is nehezedett a belga kormányra:

uniós körökben még azt is felvetették, hogy Belgium „Magyarország sorsára juthat”, vagyis politikai elszigetelődéssel szembesülhet, ha továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására vonatkozó terveket.

Az EU-ban jelenleg több mint 200 milliárd eurónyi orosz eszköz van befagyasztva, nagyrészt az Euroclear számláin.

Az ukrajnai háború, az elhibázott szankciós politika és a hibás brüsszeli döntések súlyos gazdasági és geopolitikai válságba sodorták Európát – erről írt Orbán Viktor a Welt am Sonntag című német lapban megjelent véleménycikkében. A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs felidézte a cikk legfontosabb állításait.

A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy a kormányfő szerint „Ukrajna katonai győzelme továbbra is távoli,” és az is látható, hogy „az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására.” A kormányfő arra is figyelmeztetett, hogy a háború mellett Európa egyre súlyosabb gazdasági és energetikai kihívásokkal néz szembe.

A véleménycikkből kiemelte, hogy

„a szankciók, az energiapolitikai döntések és a közel-keleti konfliktus hatásai súlyos csapást mérhetnek az európai iparra,” miközben „a kontinens versenyképessége is gyengül.”

Orbán Balázs a bejegyzésben külön kitért arra is, hogy Ukrajna döntése a Barátság kőolajvezeték lezárásáról Magyarország és Szlovákia számára súlyos következményekkel járhat. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt írta: „Magyarországnak nincs oka támogatni olyan döntéseket vagy pénzügyi csomagokat, amelyek egy ilyen lépést tevő államot segítenének.”

Mint emlékeztetett, Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy  az Európai Unió Ukrajna-politikáját jelenleg „egy szűk politikai vezetői kör határozza meg Brüsszelben és Berlinben,” összhangban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Úgy vélte, ez a helyzet „ellehetetleníti az európai stratégia érdemi korrekcióját.”

A magyar miniszterelnök úgy látja, Európának „vissza kell szereznie politikai mozgásterét,” és olyan döntéseket kell hoznia, „amelyek a kontinens békéjét, gazdasági stabilitását és energiabiztonságát szolgálják” – közölte Orbán Balázs.

Orbán Viktor szerint az európai emberek „négy éve viselik a háborús politika következményeit,” ami szerinte „növekvő energiaárakban, gyengülő versenyképességben és egy elhúzódó konfliktus terhében” jelenik meg. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „a kérdés az, meddig tartható fenn ez az irány” – közölte Orbán Balázs.

Ukrajnában az elmúlt napok egyik legtöbbet tárgyalt témájává vált az esetleges üzemanyaghiány. A szakértők szerint a helyzet a Perzsa-öböl térségében kialakult háborús feszültséggel függ össze, amely jelentősen megemelte a kőolaj és az üzemanyag világpiaci árát.

Szergej Kujun, az A-95 tanácsadó csoport igazgatója az RBC-Ukraine hírportálnak nyilatkozva elmondta: a jelenlegi készletek nagyjából március végéig elegendőek lehetnek, azonban áprilisra már bizonytalan a helyzet – közölte az EADaily.

„Nem lesz könnyű” – figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a rendkívül bizonytalan piaci környezet miatt nehéz előre jelezni, hogyan fog működni az ukrán üzemanyagpiac néhány hét múlva.

Kujun hozzátette:

az ágazat jelenleg gyakorlatilag készletek nélkül működik, az üzemanyagot azonnal a beérkező szállítmányokból értékesítik. A külföldi beszállítók folyamatosan emelik áraikat, az importőrök pedig a bizonytalan helyzet miatt nem szívesen kötnek hosszú távú szerződéseket.

Hasonlóan látja a helyzetet Danyil Hetmancev, az ukrán parlament adópolitikai bizottságának vezetője is.

Véleménye szerint

áprilisra akár üzemanyaghiány is kialakulhat Ukrajnában, ha az Irán körüli konfliktus elhúzódik.

A politikus ezért azt javasolta, hogy vizsgálják meg egy stratégiai üzemanyag-tartalék létrehozásának lehetőségét partnerországokban.

Ugyanakkor az ukrán szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy

az állam túlzott beavatkozása a piac működésébe – például az árak adminisztratív szabályozása – akár az üzemanyag-szállítások teljes leállásához is vezethet.

Közben az ukrán benzinkutakon jelentősen megnőtt a forgalom: sok autós igyekszik előre feltankolni a közel-keleti fejlemények miatt kialakult bizonytalan helyzetben.